Harangszó, 1937
1937-12-25 / 52. szám
1937. december 25. HARANGSZO 417 Trockíj könyvet írt. Aki nem tudná, hogy kicsoda ez a Trockij, megmondjuk néki: egy zsidó- származású kommunista, aki annak ideién Leninnel együtt a forradalom vörös lángtengerébe borította Oroszországot. Később Sztálinnál dolgozott jó barátságban, mindaddig, míg az erőszakos és félelmetes Sztálin el nem kergette Trockij ma Mexikóban él s onnan eregeti leleplező átkait Sztálin felé. Legutóbb is könyvet írt, amelynek címe: „Sztálin bűnei " Ilyesmiket ír benne Sztálinról, a vörös cárról: „Lelkem belsejében soha sem emeltem olyan magasra, hogy gyűlölhetném..-,“ Megvádolja Sztálint, hogy félművelt, önző, kapzsiságával elárulta és pusztulásba viszi Oroszországot. Sztálin természetesen nem marad adós. Hasonló gorombaságpkat vág Tiockij fejéhez. Szovjetföldön különben az a szokás, hogy „aki bírja, marja.“ Ma Lenin, holnap Trockij, holnapután Sztálin. Azután? Ki tudja ... Szegény éhező, szenvedő, pusztuló, néma Oroszország!!! Egyházunk rövid világtörténelme. 18- Spanyolország1. Spanyolországnak a reformáció korában ugyanaz az V. Károly volt a császára, aki császára volt Németországnak is. Ennélfogva a két ország között elég gyakori és szoros volt az érintkezés. így érthető, hagy Spanyolországban már a reformáció legelső idejében találunk evangélikusokat. Feljegyezni való, liogy mikor a császár hittudósokat kül •dött Németországba „a lutheránus eretnekség“ tanulmányozására és megcáfolására, a tudósok közül többen úgy tértek vissza Spanyolországba, hogy közben maguk is evangélikusok lettek, mert meggyőzte őket a reformáció igazsága. Spanyolország első evangélikus vértanúja, San Romano kereskedő barátjával együtt egyesületet alapított az evangéliumnak Spanyolországban leendő terjesztésére. Francis Enzina 1543-ban spanyolra fordítja az újtestámentomot. E cselekedetért börtönbe vetik. 1569-ben kinyomatják a teljes spanyol bibliát. Számos városban titkon evangélikus istentiszteletet tartanak. Általában oly gyorsan terjedt spanyol földön is a reformáció, hogy Ilesca, annak a kornak spanyol történetírója így ír: „Spanyol- országot feltétlenül elborította volna „az eretnekség“, ha az inkvizíció (eretnekkínzó intézmény) még három hónapot késett volna és véget nem vetett volna e járványnak.“ A következő császár II. Fülöp különleges hivatásának érezte, „az eretnekek“ kiirtását. E munkára az inkvizíció látszott legalkalmasabbnak. 1559—1570-ig teljes dühvei működött ez a rettenetes véres intézmény. Az eredmény siralmas volt. Az evangélium szépen induló terjedése megállt. Az evangélikus gyülekezetek kevés kivétellel eltűntek. Spanyol- ország visszahanyatlott a sötétségbe. Az egyébként gazdag és népes ország ennek következtében minden téren elmaradt. Mert hiszen mit is adott Spanyolország a világnak? Valóban el lehet mondani, hogy csak kettőt: a bikaviadalt és a spanyol náthát. Az ország 1868-ban végre szabad vallásgyakorlatot kapott az akkori kormánytól. Két év múlva egy áldott munkájú német lelkész Fliedner Ferenc érkezett Spanyolországba. A reformációnak még itt is, ott is található kalászait hűségesen összeszedegette. Iskolákat alapított. Gyülekezeteket szervezett. Utazott, prédikált, írt és fordított. Húsz évi szolgálatának eredménye 13.000 áttérés volt. Ma a spanyol protestánsok száma 30.000. Ma Spanyolországban köztudomás szerint polgárháború dúl. A nagy lelki elnyomás, az evangéliom világosságának erőszakos elnyomása ide vezetett. Hogy ez a belháboru mennyit ártott s árt majd a spanyol evangéliomi egyháznak azt ma még lehetetlen felmérni. Egy bizonyos: „Az Űr csodásán működik, de útja rejtve van...“ Presbiteri lap. A Harangszó e napokban a következő levelet intézte minden hazai evangélikus lelkészi hivatalhoz: Nagy tiszteletű Lelkész Úr! Lapunk a presbiteri intézmény fontosságára és a presbiter-nevelés szükségességére való tekintetből elhatározta, hogy évenként ötször presbiteri számot ad ki. A következő évben ezt az öt számot januárban, husvétra, pünkösdre, reformációra ás karácsonyra adnánk ki, úgy hogy a rendes Harangszó nyolc oldala mellé két oldalas — egészen a presbiter-kérdésnek szentelt — betétet csatolnánk. Kiadóhivatalunk e presbiteri számot darabonkénti 6 filléres önköltségi áron, kívánt mennyiségben egy csomagban juttatja el Nagytiszteletűséged címére. A lap ára a melléklendő csekklapon számonként fizetendő. Ügy véljük, hogy a presbiternevelés felette fontos ügye megérdemli, hogy Nagytiszteletűséged a presbiterenkénti évi 30 fillérnyi összeget költségvetésileg biztosíttatni s január elején meginduló presbiteri lapra számszerű igényét postafordultával bejelenteni szíveskedjék. Kimondhatatlan áldás lesz az, ha a presbiteri lap egységbe tömöritheti, közös forrásból táplálhatja s azonos állás- foglalásra nevelheti hazánk valamennyi evangélikus presbiterét! E fontos ügyet Nagytiszteletűséged támogatásába ajánlva, vagyunk szeretettel szolgatársai az Urban: a HARANGSZÓ SZERKESZTŐSÉGE. * Hisszük, hogy e kedvező ajánlatot elfogadva, minden egyházközség megrendeli a lapot presbiterei számához mérten, hogy így minden evangélikus presbiter kezébe eljusson egy az ö kérdéseivel foglalkozó lap. Igen Tisztelt Szerkesztő Úr! A „Harangszó“ dec. 12.-i számában Novák István a zsinatról írott ismertetésében ezt is írja: „Az értékes vitaanyagból különösképpen kiemelendőnek látszik az egyetemes püspökség kérdése, illetőleg az egyházkerületek arányosítása kérdésében kibontakozott nagyvonalú vitatkozás. Az előbbi kérdést Raffay Sándor püspök indítványa vetette fel, melyben arra hívta fel a zsinatot, hogy „az egyetemes egyház vezetésében a lelkészi elemnek nagyobb hely biztosittas- sék. A javaslat végeredményben az egyetemes püspökség gondolatát takarta s éppen ezért heves ellenzésre talált.“ Kénytelen vagyok ezt a merőben helytelen értelmezést helyreigazítani. Indítványomat és annak célzatát én ismerem legjobban. Annak idegen és önkényes magyarázatot adni nem engedhetek. Két okból indítványoztam az egyetemes egyház vezetésénél is a kettős elnökséget. Egyik oka az volt, hogy nem tartom logikusnak, hogy míg egyházunk közigazgatásában, törvényhozásában, igazságszolgáltatásában és mindenütt kettős elnökség van, miért törik meg ez a rendszer az egyetemes egyház köz- igazgatásában. A másik ok az á teljesen jogos aggodalom, mi lesz az egyetemes egyház vezetésével, ha a mostani derék, anyagilag független, családi örököltséggel is egyházvezetésre elkötelezett egyetemes felügyelőnk kidől? Talál-e majd egyházunk utána a vezetésre annyi időt is fordítani képes világi urat, aki a közigazgatással járó rengeteg teendőt elvégezheti? Nem volna-e okosabb, ha a zsinat most törvényben gondoskodnék a jövendő biztosításáról? Indítványomban az egyetemes püspökség gondolata fel sem merült. Ha mások- belemagyarázzák, lelkűk rajta. Nekem eszembe sem volt. Indítványomat pedig nem a heves ellenzés miatt vontam vissza, hanem más okok miatt. Dr. Raffay Sándor püspök. Terjesztőink mint már jeleztük, a pesti felső egyházmegyében végzik szolgálatukat. Mint írják, mindenütt támogató szeretet fogadja őket. Maga az egyházmegye főesperese ezt irta: A Harangszó terjesztése érdekében megindított propagandát nemcsak készséggel tudomásul veszem, de ezért a munkáért úgy a magam, mint egyházmegyém nevében hálás köszönetét mondok. Vagyok továbbra is szolgálatra kész testvéri szívvel igaz híve: Chugyik Pál foesperts. * Terjesztőink az első héten 123 új előfizetőt szereztek. Rákospalotán 31-et. Mogyoródon 10-et, Fóton 21 -et, Csórná*
