Harangszó, 1937
1937-12-12 / 50. szám
398. HARANGSZÓ 1937. december 12. szokta a „magyaros“ istenkáromlást, hogy meg sem ütközik rajta. Pedig, ha Isten neve „szent“, az any- nyit jelent, hogy „érinthetetlen“, „sérthetetlen.“ Aki földi királyt sért meg, az nem igen marad büntetlen. A felségsértés nagy bűn és minden nemzet féltékenyen őrködik afölött, hogy uralkodója nevén csorba ne essék. A keresztyének ellenben szótlanul tűrik, hogy mennyei királyuk nevét az istentelen emberek gyalázattal illessék!!! Önérzetes polgár, becsületének megsértőjét bíróság elé idézteti. A „becsületsértés“ büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekedet, amely büntetőbírósági eljárást von maga után. De semmiféle eljárást nem von maga után keresztyén országunkban az istenkáromlás szörnytette, az Isten szentséges nevén esett sérelem!!! Az „úri ember“ párbaj útján szerez magának lo- vagias elégtételt a nevén ejtett sérelem miatt, de nem akad keresztyén lovag, aki elégtételt venne az Isten nevén ejtett sérelemért!!! Az érvényben levő magyar büntetőtörvény az istenkáromlást alig-alig sújtja. Oka ennek részben a törvénycikk fogalmazása, amely ezt a szörnyű bűnt csak akkor bünteti kihágásképen, ha nyilvános gyülekezetben hangzik el és „közbotrányt“ okoz. Ugyan ki botránkozik meg ma a káromkodáson? Inkább megmosolyogják áz emberek. Mi a kötelességed már most, ha azt akarod, hogy Isten neve megszenteltessék közöttünk? 1. Ne vedd hiába Isten nevét, főként pedig sohase káromkodj! „Nem hagyja azt az Ür büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi!“ (II. Mózes 20, 7.) 2. Ügyelj arra, hogy családod tagjai is megszenteljék az Ür nevét! I. Tim. 5, 8.: „Ha valaki az övéiről és főképen az ő házanépéről gondot nem visel, a hitet megtagadta és rosszabb a hitetlennél.“ 3. Emelj szót szeretettel vagy, ha kell eréllyel mindig valahányszor istenkáromlást hallasz. Ha mást nem tehetsz, fuss el onnan vagy dugd be füleidet! 4. Élj Isten Igéje szerint! „Aki másképen tanít és él, mint ahogy Isten Igéje tanítja, az megszentség- teleníti köztünk Isten nevét!“ (Luther Kis Káté). Jó gyermekek dicsőségére vannak földi atyjoknak, rossz gyermekek szégyent hoznak reá. Isten Igéje szerint élő keresztyének dicsőségére vannak mennyei Atyjoknak, romlott életű keresztyének, szégyent hoznak mennyei Atyjok nevére. „Ügy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat!“ (Máté 5, 16.) Harmati Béla. öröpihir: van szabadulás, van megváltás a bűnnek rabszolgaságából! Örvendjen minden emberi szív: a bűnnek minden nyomorúságából, minden átkos következményétől megszabadít az Űr! Adjunk ezért hálát az Úrnak s álljunk be abba a nagy harcba, mely a bűnnel és halállal szemben folyik! Egyúttal kérjük az Urat: ajándékozzon meg bennünket ádventi áldásaival és tegyen ádventi követeivé...! Közli: G. Zs. Terjesszük a „HARANGSZÓ“-tI A 1 // i 0 Az első örömhír. Fővárosi egyházunk ünnepe, A pesti evangélikusok 150 évvel ezelőtt kezdtek szervezett egyházi életet és ötven évvel később, száz évvel ezelőtt, az addig közös és három nyelvű, német, tót és magyar nyelvű gyülekezetből kivált és önállóvá szervezkedett a magyar egyház. Ennek a régi közös egyháznak emléke ma is fennmaradt a magyar és német egyház által fenntartott Deák-téri és fasori templomban és a hozzájuk tartozó iskolákban. Ezek ma is a két egyház közös tulajdonát képezik. A közös ügyek intézésére ma is van a két egyháznak közös képviselőtestülete. A százötvenéves forduló ünnepe december hó 5.-én volt a pesti templomokban. Fővárosi egyházunk példaadásra hivatott életét áldja meg gazdag áldásaival az Anyaszentegyház Ura! Ur Krisztus ! Örökkévaló vagy — dicsőítünk Téged. Mindenható vagy — félünk Téged. Kegyelmes vagy — szeretünk Téged. Világ világossága vagy — világosíts meg minket. Világ igazsága vagy — bizonyítsd meg Magadat. Világ szeretete vagy — hass át minket. Világ élete vagy — Benned reménykedünk. Világ Ura vagy — engedelmeskedünk Néked. Urunk, Isten, hallgass meg minket. „Az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.“ I. Mózes 3, 15. A fenti sorok a Szentírásnak az emberiségre nézve legszomorúbb történetéből, a bűnbeesésnek történelmi lapjáról valók; arról a lapról, amely az első emberpár bűnbeesését és az azt követő büntetést írja le. De, ahol az emberi bűnnek ez a sötét története kezdődik, Ugyanott feltűnik az isteni kegyelem világító napja is; mert Istennek az Ótestá- mentomban közölt első ígéretét találjuk ezekben az igékben. Arra a gyászos útra, amelyre az emberiség ős-szüleinknek az első bűnesetével lépett, reáhull az első fénysugár is, amely azt az örvendetes hírt jelenti, hogy az emberi boldogság paradicsomkertjének a bűneset következtében bezárult ajtaja nem marad örökké zárva, az emberiség nem ros- kad mindig a bűn nagy terhe alatt. Jön majd egy Szabadító, aki embernek fia, de telve isteni hatalommal és szeretettel. Óriási küzdelmet vállal magára: harcbaszáll a gonoszság fejével, a sátánnal, — azt jelenti a bűnbeesés történetében a kígyó, — harcbaszáll a bűnnel és halállal. Ebben a küzdelemben látszólag elbukik, hiszen a bűn annak sarkát mar- dossa, meg kell halnia; de a végső diadal mégis az övé: a kígyónak fejére tapos, azaz a bűnt legyőzi. Ez a bibliának első ádventi ígérete, az első csillag, mely az emberiségnek sötét egén felragyog. Isten a mi megváltásunkra irányuló kegyelmes akaratát nyilvánítja ki ebben, amint az Üdvözítő Urunkban valóságos ténnyé lett. Hangzik felénk az ádventi időszakban az Budapest-deáktéri templomunk.
