Harangszó, 1937
1937-11-28 / 48. szám
28. évfolyam. i§3?. november 2§. 48. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa: Dunántúli Luther-Szftvetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan msllóklat tané» alatt ktthatanként a KIS HARANQSZÓ. 1935-bon beolvadt lap a Jöjjetek ónhozzám. Postacsokkszámla 30.526 ORSZÁGOS! «EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ur a mi oltalmunk! A Haiangnö aierkesztö-kiadóbiratala GYŐR D., PetOB-lér a. Előfizetési áia: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 °/p-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér Jön a király! Imé az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahoz és vele vacsorátok és ő cn velem. Jelenések könyve 3, 20. ö jön. Bizony nem te mégy hozzá s hozod el őt, hiszen elérhetetlenül magasan és messze van tőled. Minden értékeddel és semmiféle fáradságos vesződség- gel sem érhetsz fel hozzá, nehogy dicsekedhess, mintha szolgálatoddal és érdemeddel te hajlítanád őt magadhoz. Nem, édes atyámfia, érdem és méltóság itt semmivé válik s nem marad más, csak merő érdemetlen méltatlanság az egyik oldalon, — nálad s csupa irgalmas kegyelem a másik oldalon, — Nála. Koldus és király találkozója ez. Az evangéliomból tanuld meg hát, hogy mi a kezdete és útja-módja a megigazulásnak. Csak egy: Királyod eljön hozzád s elkezdi benned a jót. Nem te keresed őt, hanem ö téged. Nem te találod meg őt, hanem ő téged. Hited is tőle van, nem magadból s ha Ö nem jön, te ugyancsak kívül maradsz. Ahol nem evangéliom van, ott Isten sincs, hanem csak bűn és merő kárhozat. Ne kérdezgesd hát, hol kezdjed a megigazulást. Csak úgy kezdődhetik, hogy a Király megjelenik és evangélioma megszólal. Dr. Luther Márton. Eljött hozzánk az üdvösség, Mely kegyelemből árad. Jóra nincs bennünk tehetség, Erőnk hiába fárad. s*’b. r A A Miatyánk. Az Úrtól tanult imádság, vagy népiesen „Miatyánk“, a keresztyén felekezetek közös kincse. Egyszersmind összekötő kapocs a keresztyén hitfelekezetek között. Mindazok a keresztyének, akik Krisztust Uroknak vallják, ebben az imádságban találkoznak. Vannak ugyan keresztyének, akik ezt az imát, a kötött imádság iránti elfogultságból, nem imádkozzák, ezek azonban az összkeresztyénségnek csupán elenyészően csekély hányadát teszik. A Miatyánk egyszerű és igénytelen, mégis világot átfogó és hatalmas imádság. Egymaga el tudja végezni egy személyiség átformálását, ha valaki azt „lélekben és igazságban“ imádkozza (János 4, 24.). A Miatyánk tartalmilag túlszárnyalja az összes hitvallásokat és hitcikkeket. Egy szót sem szól Krisztusról, nevét sem említi, mégis megkapó elevenséggel Krisztus lénye sugárzik ki belőle. Ügy áll a Miatyánk a keresz- tyénség közepette, mint egy 1900 esztendős ősrégi templom, melynek küszöbén naponta százezrek járnak ki és be, de amelynek kincseit mégis oly kevesen ismerik. A Miatyánkban az imádkozás nagymestere, maga az Ür Krisztus ad becses útmutatásokat az imádság mikéntjére nézve és egyszersmind megalkotja a lelkétől-lel- kedzett „mintaimádságot.“ Benne van ebben az imádságban Krisztus egész munkaterve, az Isten országának legbelsőbb lényege. Előtetszik belőle az emberiség történelmének eljövendő korszakokba nyúló távlata. Innen van az, hogy a Miatyánk 19 évszázad folyamán sem avult el, nem untuk meg, sem el nem koptattuk. A Miatyánk tökéletes imádság, abból elvenni vagy ahhoz hozzátenni nem szabad. Sajnos, amióta a világ fennáll, nem lehetett az isteni dolgokat megkímélni attól, hogy visszaélést ne űzzön velők az ember. A Miatyánk sem menekülhetett meg ettől. Csupán két kirívó visszaélésre hadd mutassunk reá ez alkalommal: Sokan büntető eszközzé ala- csonyították le az Úrtól tanult imádságot, mások csak „mintának" tekintik, de magok sohasem imádkozzák. Keresztyének! Az Üdvözítő nem arra adta a Miatyánkot, hogy azt 50- szer egymásután lélek nélkül ledaráljuk. Sem azért, hogy annak vége-hossza nélkül való, gépies ismétlésével elkövetett bűnöket levezekeljünk. Keserves dolog lehet az imádkozás azok szemében, akik az elkövetett vétkeket imádkozással büntetik!! Jól mondja Luther: „Mindenek előtt tanuljuk meg az imádkozás megbecsülését és az igazi különbségtételt a sok imadarálás és a valódi könyörgés között.“ (Nagy Káté, Miatyánk.) A másik visszaélés az, amikor a Miatyánk becsét elismerik, de a kötött (értsd: leírt, vagy megtanult) imádság iránti ellenszenvből magát a Miatyánkot sohasem imádkozzák. Itt a szabad imádkozásnak egy túlkapásával állunk szemben. Ismerjük a szabad imádkozás értékét, de nem tartunk azokkal, akik eleve irtóznak mindenfajta kötött imádságtól. Vájjon ezek a keresztyének hogyan imádkozzák el az 51- ik zsoltárt és a zsoltárok köny-