Harangszó, 1937

1937-01-31 / 5. szám

36. fíÁRAftöSZÓ 193fr. január 31, Sokoray József tanító január 10.-én a somogymegyei Vésén kezdte szolgála­tát. Este vallásos estet tartanak a gyü­lekezetekben, másnap pedig megláto­gatják a családokat. írják, hogy mindenütt szeretettel fogadják őket. Ügy az egyház vezető­sége, mint a hívek. Kemény szívek, ér­des lelkek természetesen mindenütt akadnak. Valahol egy presbiter így nyilatko­zott a tanítónak: „Minek jönnek, nem hívtuk őket!“ — Kedves Presbiter Ur! Nemcsak a Harangszó terjesztői men­tek hívatlanul. Egyszer a halál is hívat­lanul fogja átlépni az ön küszöbét. Nem ártana erre sokszor gondolnia! * Másutt az jelentett nehézséget, hogy a hivek csak bizonyos politikai újságok iránt érdeklődnek. Ha tudnák ezek a hivek, hogy azokat a bizonyos újságo­kat olyan firkászok csinálják, akiknek úgyszólván semmi lelki közösségük nincs a jóravaló magyar falusi néppel s akik csupán a maguk hitvány politi­kai pecsenyéjét akarják megsütni a mi híveink pénzén. Merjük állítani, hogy ezekben az újságokban politikai hír­szolgáltatás szempontjából sincs több, mint a Harangszó 20 soros heti króni­kájában. Legfeljebb felháborító gyil­kossági és erkölcstelenségi esetekkel van tele. * Terjesztőink szolgálatuk első két hetében 189 új előfizetőt gyűjtöttek. Vésén 17-et, Paton 12-őt, Sandon 11-et, Nagykanizsán 12-őt, Szepetneken 50-et, Pogányszentpéteren 5-öt, Iharosberény- ben 17-et. Iharosban 12-őt, Liszón 18-at, Surdon 22-őt, Nemespátrón 13-at. Of­fertorium volt Vésén 4.60 P, Nagykani­zsán 7.90 P. Pogányszentpéteren 1.— P, Surdon 2.60 P. Egyesek adományát sor- kerültéve! a persely rovatban nyugtat­juk. A somogyi havas falvakban folyik a Harangszó sajtószolgálata. Igazi harc ez a Krisztus zászlója alatt. Áldja meg Isten a harcot is, a harcolókat is és a harcban segítőket is! Akinek az egyház nem any ja, annak az isten nem Atyja. Cyprián. Miben különbözünk az állattól ? A testi életünk alig különbözik az állatétól. Az állat épen úgy táplálkozik, mint mi. Sőt okosabban és észszerűbben, mint mi. Gondosan elkerüli a mérges dudvát. Az ember nem mindig. Sokszor önkezével mérgezi magát. Az ökör elé hiába tennének dohánylevelet, nem enné meg. Pedig pénzébe se kerülne. Az em­ber pedig mértéktelen dohányzással rongálja a tüdejét, pedig ezzel a pénzét fújja szét a levegőbe. Az állat épen úgy dolgozik, mint mi. Tudott dolog, hogy mikor a kis hangya egy legyet cipel, körülbelül akkora munkát végez, mintha mi egy mozdonyt felemelnénk. Micsoda sürgés-forgás van a természetben! Minden élőlény dolgo­zik. Sokszor az embert megszégyenítő művészettel. Mikor a keresztespók ki­feszíti a hálóját két faág között, a leg­kiválóbb mérnököt is megszégyeníti hídépítő művészetben. A legelső kőmű­ves se tud úgy házat rakni, mint aho­gyan a fecske vagy a függőcinke, vagy a kis méh megépíti a maga hajlékát. Az állat épen úgy beszél, mint mi Csak mi nem értjük. Ámbár a jó gazda egészen jól megérti pl. kedvenc lová­nak beszédét. Az állat meg éppen meg­él ti gazdája beszédét. Mindez tehát nem különböztet meg minket az állattól. Még az sem, hogy kétlábon járunk. A gorilla is kétlábon jár az őserdőben. Az eszünk sem külön­Házró l-tfáa ra. böztet meg az állattól, mert neki is vau magához való esze. Sokszor több, mint az embernek. Egyetlenegy valami van, ami meg­különböztet az állattól. S ez az Isten­hez való viszonyunk. Az állatot kielé­gíti az, amit a rög terem, de nincs hite, imádsága, felfelé mutató, vágya. Ebből pedig az következik, hogy akinek nincs hite, imádsága, keresztyén élete, az tönkretette az egyetlen különbséget, amely föléje emelte az állatnak. Az ilyen ember állati életet él. Eszik-iszik, jár- kel, alszik, dolgozik, beszél-örül és meg­hal, mint az állat — semmi több. Az ilyen ne nevezze magát embernek, mert semmivel sem különb az állatnál. Ember akkor vagy, ha Isten gyer­meke vagy! Ember vagy-e? Felvidék. A felvidéki evangélikusok száma 400.000. Ebből 40.000 német és 30.Ó0Ö magyar. Az egyetemes egyház két püspökségre — keleti és nyugati — és 17 esperességre oszlik. A szlovenszkói magyar evangélikusok a Magyar Evan­gélikus Szövetségben tömörültek. OLVASSUK A BIBLIÁT Galáciabeli levél II. Jan. 31. Isten fiai. Gál. 4:1—7. Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot. Isten Szentlelke tesz bennünket bizonyossá, hogy Isten fiaivá lettünk. A szolgai félelmet és rettegést mennyei Atyánk iránti biza­lom és szeretet váltja fel. Ámde a fiák örökösök is. Isten fiaira is örökség vár. Minden ami Istené, a mieiik is. A leg­nagyobb örökség pedig az, hogy ö a mienk. — Uram, köszönöm, hogy fiad­dá lehetek! Febr. 1. Vissza ne essetek. Gál. 4:8— 20. A galáciabeliek az igaz Isten isme­retből visszaestek az előbbi erőtelen és gyarló életükbe. Pedig milyen boldo­gok is voltak, mikor az evangéliumot megismerték. Milyen szeretettel igyek­szik az apostol a visszaesőket ismét az Úrhoz vezetni. A visszaesés betegség, a visszaeső nagy beteg, kivel nagy gyengédséggel kell bánni. —- Uram, »tá­mogass kegyelmeddel, hogy az evan­gélium igaz ismeretéből el ne tánto- rodjam! Febr. 2. Az újszövetség gyermeke Gál. 4:21—31. Pál apostol az ó-szöve;- séget a szolganőhöz, az új-szövetséget pedig Sárához, a feleséghez hasonlítja. Az ó-szövetség fiai — akik a törvény betű szerinti betöltése által keresik az üdvösséget — szolgák; az újszövetség gyermekei — kik a Krisztusban való hit által üdvözölnek — szabadok. Nem maradhat a kettő együtt. A szolgák kiüzetnek, csak a szabadok örökölnék. — Uram, légy áldott, hogy az újszö­vetség gyermekévé tettél! Febr. 3. Krisztus egyedül. Gál. 5:1— 15. A galatabelieket egyes álpróféták arra tanították, hogy bizonyos szoká­sokat, szertartásokat is be kell tarta­ni, mert ezek is szükségesek az üdvös­ségre. Pál könyörtelen igazsággal mu­tat reá, hogy Krisztusban van egyedül az üdvösség. — Ma is sok hamis pró­féta tanít hasonlókép. Pedig ma is egyedül Krisztus üdvözít. Megcsufolja Krisztust, ki az Ő vérét csak üdvösség szerző pótléknak tartja. — Uram, jó tudnom: Krisztus egyedül! Febr. 4- Törvénytől menten... Gál. 5:13—26. Jézus megváltott bennünket, tehát szabadok vagyunk. De a törvény­től való szabadság nem azt jelenti, hogy most már szabadon élhetek, akár a bűnnek is. Öli nem! Törvénytől men ten, azt jelenti, hogy mint keresztyén, Isten Lelke vezetése alatt élek. Tör­vénytől menten, azt jelenti, termem a Lélek áldott és értékes gyümölcseit. Uram, köszönöm, hogy Lelked szerint élhetek és Lelked szerint járhatok! Febr. 5. Dicső munka. Gál. 6:1—6. Az igaz keresztyén szeretetheti él. De a keresztyén testvéri szeretetnek nem beszédben kell állnia, hanem valóban a testvér terhének hordozásában. Hor­dozni kell keresztyén testvéreinket elő­ször Isten előtt imádságban, azután pe­dig segítségére kel! lenni. A bűnbe­esettet útba igazítani, a nyomorgókat megsegíteni, a bánkódókat megvigasz­talni. — Uram, köszönöm, hogy e di­cső, krisztusi munkában én is résztve- hetck! E= I I

Next

/
Thumbnails
Contents