Harangszó, 1937
1937-10-03 / 40. szám
316. HARANGSZÓ 1937. október 3. Kossuth és Haynau. Ez a két név valóban csak az ellentét révén kerülhet egymás mellé. Kossuth és Haynau egymás mellett olyan mint a tűz és a víz, világosság és éjszaka. Kossuth Lajos evangélikus volt, sőt a tállyai gyülekezet felügyelője, Haynau Gyula Jakab pedig római katolikus. Kossuth magyar, Haynau osztrák. Kossuth köznemesi család sarja, Haynau pedig báró. Kossuth egy ötgyermekes család tönbe juttatott, sokat kivégeztetett s az ö lelkén szárad az aradi tizenhárom gyászos halála is. Kossuth szegényen halt meg, szám- üzötten messze idegenben, Haynau pedig dús vérdijat kapott hóhéri munkájáért. „Haynau a szabadságharc leveretése után nagy anyagi követelésekkel állt elő. 26.000 forint évi járandóságon kívül még működési pótlékot is kért. Azután igényt emelt Kiss Ernő kivégzett honvédtábornok ezüstnemüire is. Azután két magyar puszta adományozását kérte két millió forint értékben. Ez elől nem zárkóztak el, de mivel Brüsszelben is megverte a tömeg, amiért tönkretett egy országot. Kossuth — Haynau! ' Áldjon meg minket a kegyelmes Isten Kossuth Lajosokkal és oltalmazzon meg a Haynauktóll! Egyházunk rövid világtörténelme. 15. Belgium. Belgium területileg a kisebb európai országok közé tartozik. Népesség szemSJiiiiiillliiiiiilllinilll^ ................... hü . . Ha még egyszer azt Üzeni ..." Mennyi lelkesedés van ezen a képen. Emberek térdelnek a porban forró elragadtatásban. Kezek lendülnek esküre. Békés szerszámokból alkotott fegyverek meredeznek. Zúg az éljen. íme a magyar! Akiben mindig több volt a lelkesedés lobogása, mint a kitartás hűsége, aki mindig jobban tudott bánni a karddal, mint a kaszával, a munka szerszámával, aki mindig jobban tudott a hazáért meghalni, mint élni a hazáért. — Október 6.-i nemzeti gyászünnepen tartsunk bűnbánó önvizsgálatot. illiÄmlllliiiillf 5nii||||iiiiiiiiiiiiiniiii!s .gyermeke, Haynau pedig törvénytelen gyermek. Kossuth önzetlen hazafi, Haynau haszonleső pióca, akinek mindig gondja volt arra, hogy szolgálatait rűegfizet- tesse. Kossuth a szabadság lelkes bajnoka, erre tette fel egész életét, Haynau az elnyomás sötét szelleme. Kossuth a gyengék gyámola, Haynau a védtelenek felett dühöngő fenevad. Az olaszországi Bresciában még nőket is korbácsoltatott, amiért „bresciai hié- ná“-nak nevezték. Miután az orosz túlerő a magyar szabadságharcot leverte, Haynau nekiesett a megkötözött oroszlánnak. Több ezer magyar hazafit böra forradalom miatt elkobzott javak adományozása pert idézhetne elő, a megállapodás pénzbeli adományban történt. Haynau 400.000 forint értékű államkötvényt kapott vérdíj gyanánt. Ebből a pénzből vásárolta meg Majláth Antal gróf kisszekeresi birtokát...“ (Idézet a Nemzeti Figyelőből.) Az ország hóhéra tehát földet kapott a magyar földből. A birtok állami kisajátítására újabban mozgalom készül. Kossuth, aki mindenét elvesztette a szabadságharcban, hontalan bujdosóként is közbecsülésnek örvendezett világszerte s neve ma is ott fényeskedik a világ legnagyobbjaié között, Haynaut pedig, aki meggazdagodott a temetővé tett magyar földön, Londonban is, pontjából azonban Európa legsűrűbben lakott országa. Pedig a történelem folyamán számtalan háború pusztította végig, annyira, hogy Belgiumot Európa csataterének szokták nevezni. Az ország területe 30,441 négyszög kilométer, lakosainak száma 7,800.000. Hivatalos nyelve a francia és flamand. A belga keresztyénség első nyomaival már Nagy Konstantin korában találkozunk. A reformáció áramlata is hamar átcsapott a belga határon. Az antwerpeni ágostonrendi kolostorban pl. már 1521-ben több szerzetes Luther hive volt. A rend egyik vezetőjét a reformáto- ri iránnyal való rokonszenve miatt be is börtönözték. 1523 julius 1.-én pedig ugyanennek a kolostornak két szerze-
