Harangszó, 1937
1937-09-12 / 37. szám
296. HARANGSZÓ 1937. szeptember 12. lapjaiból és olvasmányaiból állapítottam meg. Nemcsak a városi, de a falusi egyházi viszonyok is szorongó érzést váltanak ki az emberből. Az örökös Heil Hitler miatt elfelejtették a szép Grüss Gott köszöntést és az örökös politizálásban és diszfelvonulásokban teljesen elvonatkoztak az egyháztól. Melborn, mint minden Eisenach körüli község és város, tiszta evangélikus. És az ifjú lelkész bemondása szerint az elmúlt vasárnapon mindössze tizenketten voltak a templomban. Milyen jó is volt, hogy jelen és múlt szinte filmszerű gyorsasággal váltakoztak és a sivár jelenből minduntalan a múlt áldott emlékeihez menekülhettünk. Szántó Róbert. 1 — Vége következik. — Latínák Rudolf emléke. 1822-1907. Átélte, a legújabb gyászos trianonit kivéve, magyar hazánk összes újabb nagy korszakait: az 1848/49,-i szabadságharcot, a Bachféle habsburgi elnyomás korszakát s a 67.-i kiegyezés haladó és fejlődő idejét. Mindegyikben nagy hazafinak és áldozatos evangélikus egyházvezérnek bizonyult. Örökösének, Mihalik Dezső rimaszombati ügyvédnek birtokában lévő gyönyörű kézíráséi önéletrajzának fontosabb tanúlságos mozzanatait összefoglaljuk a következőkben: Született 1822. ápr. 16.-án a gömör- vármegyei Ploszkón, Pál atyjától és Tóth Karolina anyjától, a Deák Ferenc- el rokon előkelő családból. Atyja tulajdonosa volt az 1792-ben alakult plosz- kói vasgyárnak. A magánúton végzett elemi iskolázás után gimnáziumi tanulmányait a rozsnyói, akkoriban u. n. „kerületi nemzeti iskolában“ végezte, ahol a kiváló Farkas A., majd Pelech J. voltak ismertebb nevű tanárai. Itt ismerkedett és barátkozott meg a gömöri nemes ifjakkal (Drasköczy Gy., Szontágh .1. P. és Bertalan „a nagy viczispán“, Mariássy, Hevessy, stb.), akikkel később nagy szerepet vitt a vármegyei és egyházi életben. Pákk Albert, a nagy író is közel állott hozzá. A jogot az 1839/40. években az eperjesi kollégium jogakadémiáján végezte. Eperjesi diákoskodását, amikor annak nagyhírű kollégiuma volt a nemzeti eszmének és műveltségnek a szószólója és ápolója, maga Latinák is igen nagy jelentőségűnek tartotta. Akkoriban valamint előbb is itt tanúit Kossuth L., az aradi vértanú Dessewffy A., Irányi D., s mások. Jogi vizsgái után már 1841-ben pat- varistája lett Ratkó J. rimaszombati ügyvéd keresett irodájának, aki őt méltán „a patvaristák gyöngyének“ nevezte. Majd ügyvédi oklevelének megszerzése után Gróf Andrássy Gy. ajánló levelével gróf Majláth A. akkori kanczei- lárhoz kellett volna szolgálattételre Becsbe mennie. De szándékát a Gondviselés megmásította. Atyjának betegsége, majd 18416. ápr. 1.-én bekövetkezett halála, mint nagy családi csapás folytán kénytelen volt a már akkor nagy üzemü ploszkói vasgyár birtokainak kezelését és 7 testvérének gondozását és nevelését átvenni. így tervezett politikai pályája egyelőre Félbe maradt. Majd /848-ban, mint , a nemzetőrség ratkói szá/adának kapitánya a Schwechát alá vonuló nemzetőrökhöz csatlakozott. A szabadságharcban, neki mint megválasztott főszolgabírónak és kapitánynak János és Frigyes testvéreivel együtt döntő szerepe volt. így amidőn az akkoriban gyakranScW/c/: tábornok által teljesen elzárt Gömörben Windischgrätz- nek Pestre történt bevonulásáról és ennek folytán a magyar kormánynak Deb- reczenbe való átköltözéséről értesült, sók veszély között az „Eisler vaskereskedő,, nevére kiállított útlevelével kocsin Miskolcion át oda sietett, hogy f Latinák Rudolr. Kossuthot személyesen tájékoztassa a gömöri állapotok felől. (Később is meglátogatta Londonban.) 1849-ben pedig fényes hadi tette volt, hogy az ő vezérlete alatt a magyar nemzetőr csapatok Muránynál szétverték, sőt megsemmisítették a Murányra és Rőczére igyekvő császári hadakat és Húrban 600 főből álló tót martalóczait. A világosi fegyverletétel után sok bujdosó kereste föl a vadregényes fekvésű Ploszkót. Többi között a nagy hazafi Irányi D. Még ma is látható a padlásszoba, ahol a bujdosók meghúzódtak. Mint későbbi képviselőtársa a függetlenségi pártban köszönte meg Irányi Latinák nagylelkűségét. 1869—72-ben képviselő volt. Később a vadregényes Plosz- kóra tért vissza, ahol további éveit töltötte, egészen 1907. aug. 20.-án bekövetkezett haláláig. Gömör vármegye, a gömöri evang. esperesség, amelynek tagja volt s a tiszai egyházkerület anyagi és szellem-erkölcsi ügyéjnek hűséges szolgálatában állott. Kúriája valóságos búcsújáróhelye volt a gömöri nemesség világi és egyházi főbb képviselőinek. A gömöri vasgróf: Andrássy Manó is gyakori vendégé volt. Mint esperességi felügyelő nagyon buzgólkodott Eötvös J. népnevelési törvénye mellett. Résztvett a protestáns ön- kormányzatot megsemmisítő 1859,-i pátens elleni küzdelemben, valamint a ti--, szai egyházkerületnek .Miskolczon tartott azon a gyűlésén, amely a pátens két vértanúját tisztelte meg legnagyobb bizalmával azzal, hogy Mádayt püspökké, Zsedényit pedig kerületi felügyelőnek választotta. Végül végrendeletében vagyona jelentékeny részét jótékony célra: a Gömör vármegyei magyar köz- művelődési egyesületre, a tiszai egyház- kerületre, az eperjessi kollégium theo- lógiájára és jogakadémiájára és. több országos, megyei és evangélikus egyházi intézményre hagyta. Áldásokban gazdag életének emlékét vidéke és ploszkói alpesi. fenyvesi parkjában lévő sírja őrzi, ahol 7 testvérével együtt alussza siri álmait. Dr. Szlávik Mátyás. Dunánínnení egyházkerület közgyűlése. A dunáninneni egyházkerület ezévi közgyűlését szeptember 2.-án Tóvároson tartotta. Első alkalom volt ez, hogy közegvházunknak ilyen nagy köziilete, a kerület emissziói egyházában ülésezett, fin azért nagy örömmel és reménykedéssel készültek az egyház hívei a számukra e nagy napra, mert érezték, hogy értékes hatásai a hitéletre s az egyház további fejlődésére is hatást jelenthetnek. Maga az ünnepség az egyház kereteit átlépve ünnepévé vált a két község szinte összes lakósságának, társadalmi és felekezeti különbség nélkül. A megérkezés. Kz egyházkerület elnöksége dr. Sztranyavszky Sándor képviselőházi elnök, egyházkerületi felügyelő és D. Kovács Sándor egyházkerületi püspök, dr. Zelenka Frigyes egyházkerületi világi főjegyző, kormányfőtanácsos, Kardos Gyula e. főjegyző, kormányfőtanácsos, Laszkári Gyula nógrádi egvházfelügyelő, kormányfőtanácsos, Mihalovics Samu nógrádi főesperes, Kirchner Rezső püspöki titkár, stb. társaságában már augusztus 31-én Tóvárosra érkeztek, ahol a község és egyház küldöttsége üdvözölte őket. Délután az egyházkerületi lelkészegyesület tartotta meg ülését Mihalovics Samu főesperes elnökletével. Elnök imája után Szűcs Sándor magyaróvári lelkész tartott irásmagyarázatot. Majd a különböző egyházmegyék elnökei számoltak be az évi munka eredményéről s tárgyalták a „Meie“ ez évben kiadott kérdéseire az egyes egyházmegyékben letárgyalt felterjesztéseket. Elnök hálával emlékezett meg a nógrádi egyházmegye kiadásában megjelent Kiss Samu által szerkesztett „Posztillákról“ s felhívta a tagokat annak egyházaikban való terjesztésére. Az egyházkerület a közgyűlést felhasználta arra, hogy kegyelettel áldozzon Tata nagy fiának a dunántúli reformátusok kiváló püspöke s egyházunk
