Harangszó, 1937
1937-08-01 / 31. szám
1937. augusztus 1. HARANGSZÓ 249. mint bizakodtak is azonban, a nagy pusztítás még ez évben megtörtént. Vármegyei tisztek, papok és katonák tizték el a lelkészeket, tanítókat és foglalták el a templomokat. Leposai Györgynek is menekülnie kellett, egészen Temesvárig bujdosott el s a Bánságban egy görög keleti püspök birtokán kapott tiszttartói állást. Itt is halt meg. (Hrabovszky Serin. Ant. XVIII. 57. sz.) A vendek között Hodos filiájában, Domonkosfalván volt tanító 1726. a család egy másik tagja, Leposa Miklós, ki 1746. Karakószörcsökre, Veszprém megyébe költözött, 1750—1761-ig pedig Nagyalásonyban volt tanító. Az újabb időben is több tekintélyes birtokos és tisztviselő tagja volt egyházunknak ebből a családból. A fentebbi Leposa József felpéci felügyelőn kívül csak Lepossa Dániel magyaróvári járás- birót, táblai bírót említjük, ki több mint három évtizedig volt a mosoni esperes- ség felügyelője s késő öregségben csak nem régiben halt meg. Az „ordasi és maloméri" előnevet használta. így találjuk meg buzgó egyházi tisztviselőink őseit a lelkészek és tanítók sorában. A kethelyi Leposa lelkész nevével kapcsolatban tűnik fel egyháztörténetünkben az ősi Szentmártoni Radó családnak is egy eddig ismeretlen buzgó tagja, Radó Pál, ki mint főpatrónus segítette elő Leposa Mihálynak Selmecbányán történt felavatását. Kethelyen, vagy a Bakony vidékén lakhatott, mert a családnak Veszprém megyében is voltak birtokai. Eddig csak a vadosfai és répcelaki Radók szerepeltek egyháztörténetünkben. Talán ennek a Radó Pálnak a leszármazottja volt az a Radó Sándor ügyvéd és földbirtokos, Veszprém megye tábla- bírája, ki a múlt század elején Szilas- balháson lakott és Somogy megyében is volt birtoka. Bizalmas barátja volt ez Sárszentlörincen Nagy István dunántúli püspöknek. Végrendelete végrehajtójául is a püspök 1812. Radó Sándort kérte fel. Ez a Radó volt az, aki Kazinczy Ferencnek 1814. az ellene írt Mon- dolatot megküldte s azt is megírta.hogy a névtelen gúnyiratnak Somogyi Gedeon veszprémmegyei esküdt a szerzője. Belekerült Radó neve az irodalomtörténetbe is. Egyháztörténetünk így szolgáltat adatokat a családok és az irodalom történetéhez. Hogy 1816. Dukai Takách Judit idejében a „Kemenesi Lyra“ volt készülőben, azt is csak Leposai György életrajzából tudjuk. Vájjon megjelent-e? Kethely régi tanítói közül még kettőt ismerek. Selmeczi Skolnik Máté, Skolnik János és Szomor Anna fia 1768. a turócmegyei Blatnicán született. Várpalotán, Kővágóőrsön és Selmecbányán tanult. Az utóbbi városba 1793. tanítónak hívták. Selmecről 1798. Kethelyre jött el, de csak egy évig hagyták itt, mert Nagy István püspök 1799. Bokodra avatta fel lelkésznek, innen pedig Oroszlányra hívták. Az Orosházai Pusztay Márton pedig előbb Révkomáromban volt preceptor (1799—1801.) s innen jött el Kethelyre lévitának. De ezt is hamar Bokodra vitték el lelkésznek. Fia, ifj. Pusztay Márton 1834. Nemesdömölkön Edvi Illés Pál mellett volt káplán. A kethelyi -templomavatáfc leírója engem is megemlít, hogy mint az egyházmegye fiatal jegyzője a 90-es években én buzdítottam a híveket, hogy a 12 anyaegyház mellett Fehér-Komárom- nak csak egyetlen lánya (filiája) van, ezt hát csak kiházasíthatjuk; segítsük, ne hagyjuk magára. Báró Sólymosi Ödön esp. felügyelő beiktatására 1895. írt tréfás versemben is a gyülekezeteket jellemezve, Kethelyről ezt a strófát írtam ; Vélné. Bököd, Szend, ^zák, Tordas. Gyúró, Oabdi, Melyik dicsőbb, nagyobb, azt meg nem mondhatni. S tizenkét méternek ogv a filiája. Kethely a sok lány közt ma világ csodája. Kedves emlékem, mikor mint fiatal körlelkész Pusztavámról iskolát vizsgálni mentünk szekéren Kethelyre. Gyönyörű látvány volt, mikor Bakonysár- kány erdeinek egyik tisztásán mintegy 15—20 pompás nagy agancsú szarvast láttunk egy csoportban, mintha nekik is ünnepi gyűlésük lett volna. Megállítottuk a szekeret s a szarvasok is szembe néztek velünk, nem féltek az eklézsiától. Ha jól emlékszem Csányi Lajos volt akkor Kethely buzgó tanítója. Nem csak jó iskolája, hanem jó konyhája és asztala is volt. Csányi volt azután, ki templomépítés ügyét nagy erővel megindította. Ha tudták volna, hogy valaha máter (anyagyülekezet) voltak, Leposa Mihály lelkész emléke is siettette volna szent munkájokat. Dr. Payr Sándor. JÉrdemes tudni, hogy Haynau tábornok a szabadság- harc utáni idők vérszopó hiénája, mikor öregkorában Londonba akart letelepedni, a szállodák nem voltak hajlandók befogadni. Sőt a tömeg meg is támadta, amiért kegyetlenkedett a szabadságukért felkelt s idegen erővel levert magyarokon; hogy amikor 1849. után Kossuth Amerikába ment, Newyork utcáin ilyen felirásu zászlókat lengetett a szél: „Magyarország nem veszett el, Amerika vele van!" hogy Amerika „Kossuth-dollár-alap"- ot is létesített, egy második szabadságharc költségeire. hogy Amerikában 16 város és állomás viseli Kossuth nevét; hogy az első cirill-betűs könyv 1491- ben és az első románnyelvű nyomtatvány 1552-ben Magyarországon jelent meg; hogy Mátyás király már 1472-ben nyomdát alapított Budán s ezzel e téren megelőzte Angliát és Svédországot is; hogy az első szerb tudományos társaság Budapesten alakult 1826-ban; hogy I. István király zarándok-házat létesített Rómában, Ravennában, Konstantinápolyban és Jeruzsálemben; hogy Németország egyik legrégibb kórházát árpádházi Erzsébet alapította Marburgban; hogy a viinai egyetemet Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király alapította; hogy Bocskay Istvánnak \Genfben szobra van s annak hátulján olvasható a nagy hithős jelmondata: „A hit- és lelkiismereti szabadság, valamint az alkotmányos fejlődés többet ér mint az erőszak." hogy a vallásszabadságot biztosító legelső törvényt a kerek világon elsőnek nálunk hozták meg a tordai ország - gyülésen 1545-ben. (Folytatjuk.) OLVASSUK A BIBLIÁT Kérdés volt már számodra ? ... Gyülekezeted. Augusztus 1. Lényege. Csel. 2:42— 47. v. A gyülekezet nem egyesület, melynek azért tagja az ember, mert beleszületett, vagy mert templomát használja. Nem is adóprés, melynek az a feladata, hogy a tagok pénzét a zsebükből kipréselje. Nemis valami jogi szervezet, vagy ünnepélyeket rendező testület. Kérdés volt már számodra a lényege? — A gyülekezet a Krisztus testének, az egyháznak helyi alakulata, az egy helyben lakó, Krisztusban való hitüket egyformán valló hívek hitközössége és sze- retetközössége. Benne élsz-e ebben a közösségben tényleg, vagy csak névleg? Augusztus 2. Temploma. 42. Zsolt 2—6, 84. Zsolt 2—6., I. Kor. 3:16—7. v. A templom a gyülekezet szíve. Innen indul ki és árad szét a gyülekezeti élet vérkeringése. A templom az Istennel való találkozás helye. Istent mindenütt megtalálhatom — mondod. — Igaz, de a templomot azért építette Isten, hogy találkozzon veled és elkészített javait az Igében és a Szentségekben átadhassa neked. Másutt ezt nem adja. Ezért kell állandóan templomba járni. Ott vagy-e mindig? Hogy mi a templom, akkor tudnád meg, ha nem lenne. Hogy sóvárog utána az, akinek nincs (szórvány- hivek). Becsüld meg és lásd meg, hogy azért van templom, hogy benne te magad Isten élő templomává épülj fel. Augusztus 3. Szent javai. Mt. 28:18— 20., I. Kor. 11:17—30. v. Erőtelenség, alvás azért van sok gyülekezetben, mert nincs meg a szent javaknak a szentségeknek a köztudatban a jelentősége. Az emberek elhanyagolják, nem élnek velük komolyan. Kérdés volt már számodra a szentségek óriási jelentősége? Érezted már, hogy az Igével együtt ezek eszközük számodra Isten kegyelmét? Meg kell tehát becsülnöd őket! Nem szabad megtenned, hogy ha keresztszülőnek hívnak, csak beíratod a neved, de a ke- resztség kiszolgáltatásakor nem vagy jelen, mert mind, különösen a férfiak, nem szoktak elmenni. Nem szabad megtenned, hogy esztendőnként legalább háromszor ne élj úrvacsorával! Vedd komolyan gyülekezeted szent javait! Meglátod több lesz ott az erő, több lesz az ébredés. Augusztus 4. Istentisztelete. 100. Zsolt. Lk. 4:14—22,, Csel. 16:13—14. Hogy fáj az embernek, ha hallja: ezért, vagy azért nem megyek a templomba, az istentiszteletre. Nem Istennek van rá szüksége, te szegény, tudatlan lélek, hanem neked! Neked kell Istennel találkoznod s Isten éppen az istentiszteleten teszi ezt lehetővé. Itt jön áldásával feléd. Milyen