Harangszó, 1937
1937-07-25 / 30. szám
240. HARANGSZÓ 1937. július 25, teleteket. Lelkészük egy van, aki szinte állandóan úton van, hogy szétszórt híveit pásztorolja. Újabban segédlelkészt is adtak mellé. Templomuk azonban sehol sincsen, hanem a református egyháztól bérelt helyiségekben, kápolnákban jönnek össze. Tartanak ifjúsági istentiszteleteket is és hetenként egyszer hittanórákat. Mindez nagy nehézségekbe ütközik a nagy távolságok s a szétszórtság következtében. A svájci evangélikus egyháznak ez a része körülbelül 100 évvel ezelőtt keletkezett. Akkoriban a németországi Baden tartományból kaptak lelkészt s igy főhatóságilag ez alá tartoznak, majd ezzel együtt a porosz luteránus egyházhoz csatlakoztak, amelynek ma is tagja a svájci evangélikus egyház. Istentisz teleteiket a württembergi liturgikus rend szerint tartják. A báseli egyetem teológiai karát állandóan sok evangélikus hallgató is látogatja. A teológia egyik tanára, Köberle, is evangélikus. A svájci evangélikus egyház kimondottan szórványegyház. A kb. 50.000 evangélikusból mindössze 607 van egy- házilag bejegyezve és nyilvántartva, a többieket részint egyházi közönyösségük, részint egyéb nehézségek miatt nem sikerült megközelíteni. Politikai körülmények is sok nehézséget okoznak, mert az evangélikusuk 19 különböző nemzethez tartozó állampolgárokból tevődnek össze. Ezenfelül a német származású evangélikusok közül sokan egyházi munka ürügye alatt politikai tevékenységet folytattak, ami joggal hívta ki a svájci állami és egyházi hatóságok bizalmatlanságát és ellenszenvét. A jelenlegi lelkésznek minden erejét latba vető fáradozásokkal sikerült csak az egyház életéből a politikát kivetni, hogy az egyház valóben egyház lehessen. Éppen ezért az egyháznak missziói egyházzá kell lennie. A gondnok. Az evangélikus egyházban mindenki pap. „Királyi papság vagytok“, mondja az ige. Nem abban az értelemben, hogy mindenki parancsol és kormányoz, hanem abban az értelemben, hogy mindenki szolgál' Mindez kétszeresen talál a gyüleke zeti gondnokra vonatkozóan. Mi a gondnok feladata? Benne hordozza saját nevében. Gondoskodik. Anyagyülekezetben, leánygyülekezetben a lelkész és tanító munkatársaképpen elsősorban az anyagi gondok képezik a gondnok gondoskodásának tárgyát. Ha a templomtetőről lehullott egy cserépzsindely, az ő szeme veszi észre először. Észreveszi és segít rajta. Hű sáfárként szorgalmazza az egyházi adót. Lelki téren is megfizethetetlen szolgálatot tehet. Különösen kicsi fiókegyházközségekben, ahol szinte papja a gyülekezetnek. Figyelő szemét mindenen rajta tartja •lókor észreveszi az esetleges hűtlenség készülődő veszélyét s arról idejében je lentést tesz. Fel se lehet sorolni, hogy mi mindent tehet egy hűséges, jó gondnok. De éppen annyit árthat egy méltatlan gondnok. Aki elfogadja és hordozza a címet, de nem tesz eleget a címben foglalt kötelességnek. Tudunk falusi gyülekezetét, amelynek gondnoka vadházasságban él. El lehet képzelni, micsoda rombolást végez az ilyen rossz példa. A gyülekezet vigyázzon a választásoknál. Akit pedig megválasztottak, az vigyázzon magára! Cesszakíiós isRolai gyermeKnaptár. D. Kapi Béla püspök elhatározta, hogy az elemi iskolák reggeli áhítatának vezérfonalául iskolai le- szakitós gyermeknaptárt jelentet meg. E leszakitós gyermeknaptár idei első évfolyama a tanév 10 hónapjára a zsoltárok könyvét dolgozza fel s szeptember 1.-én jelenik meg. A naptár a dunántúli egyházkerület 375 tantermében kötelező lesz. Természetesen bevezethető más kerület iskoláiban is. A naptár munkatársai: Molitorisz János, Nagy Miklós, Lukács István, vitéz Magassy Sándor, Túróczy Zoltán, Ittzés Mihály, Molnár Sándor, Kiss Samu, vitéz Balogh Ernő, Fábián Imre, Kóts Lajos, Cséry Lajos, Hermann Lajos, Budaker Oszkár, Büki Jenő, Győrffy Béla, Kovács Béla, Soko- rsy Miklós, Oroó Gyula, Szabó József lelkészek és Somogyi Béla, Grieszháber Endre, Garan János, Nitschinger János és barlahidai Németh István igazgatók, illetve tanítók. Érdemes tudni, hogy az Egyesült Államokban tartományt és várost neveztek el Kossuthrói, Deákról, Budáról; hogy a washingtoni Fehérház egyik festményén magyar huszárak láthatók; hogy a newyorki kikötő szabadság- szobrát magyar ember alapítványából világítják; hogy a világtörténelem második legrégibb alkotmánya az 1222-ből való „aranybulla" volt; hogy a magyarok mentették meg Európát a tatár és török veszedelemtől; hogy Johnson Róbert híres angol tudós írja: „Magyarország többet tett Európa védelmében, mint az összes többi népek együtt"; hogy Delattre Péter, francia történész nemrég azt mondotta: „Magyarországnak a középkorban ugyanannyi lakosa volt, mint Angliának vagy Francia- országnak; hogy Napoleon egyszer igy kiáltott fel: „Ó, dicső magyar nemzet, légy büszke nagy örökségedre!"; hogy Dante, a hires olasz költő ezt írta: „Magyarország, ne engedd, hogy elnyomjanak!"; hogy Heine, a németek nagy költője ezt mondotta: „Ha a magyart hallom emlegeti, legott szűknek érzem a német mellényt s döntő ütközetek viharzó trombitáját hallom .. hogy Hugó Victor, francia regényíró ezt irta: „Magyarország a hősiesség megtestesülése. Ez az ország kitör a sírjából s mig csak vitézség, becsület és szabadság lesz a világon, Magyar- ország élni fog"; hogy Ibsen, a nagy norvég drámaíró azt mondotta: „A magyar név a legnagyobb a világon"; hogy Andrews Károly, amerikai tudós szerint: „A magyar nép önfeláldozása nélkül a korán kiszorította volna a bibliát s Európa mohamedán lett volna." (Folytatjuk.) OLVASSUK A BIBLIÁT Kérdés volt már számodra?... Evangélikus egyházad. Julius 25. Isteni eredete Jer. 31:31— 34, Efez. 1:1—14. v. Nem emberi intézmény az egyház. Nem valami egyesület, amilyen akárhány van a világon. Nem emberi agyban fogamzott meg a gondolata. Isten akarta, hogy magáévá tegye, a Sátántól visszaszerezze az embereket és vele való szövetségben összegyűjtse, egy ház lakóivá tegye, melyben testvérként élnek az emberek. Nem alulról, hanem felülről, Istentől származott tehát az egyház. Gondoltál már erre, mikor fölényes véleményt mondtál, vagy mondtak felette az emberek?! Látod, hogy nem lehet földi intézmény mértékével mérni?! Julius 26. Alapítása. Csel. 2:1—41. v. Nem ember gondolata volt az egyház, hanem Istené. A gondolat megvalósítása, az egyház megalapítása is Isten munkája. Gondold végig az egyházalapítás történetét! Isten Szentlelke száll alá, gyűjti egybe, világosítja meg, ébreszti bűnbánatra, indítja megtérésre az embereket. Nem ember alapítja az egyházat hanem az Isten. Most látod milyen tudatlanság, vagy rosszakarat az, ha azt mondják egyházunkról, hogy ember, Luther alapította. Nem. Egyházunk isteni alapítás! Julius 27. Feje. Efez. 1:15—23. v. Amint nem ember az egyház alapítója, úgy a feje sem ember, akárkinek hívják is, hanem Isten: Jézus Krisztus. Az egyház a Krisztusban hívőknek közössége ... (Ág. Hitv.) Krisztus a fő, mi a tagok vagyunk. Ahogyan a testben a tagok a fejnek a hatalma alatt vannak és annak engedelmeskednek, úgy az egyházban a híveknek Krisztus akaratát kell teljesíteni. Nem érvényesülhet tehát az egyházban az önkény, nem az emberi akarat, hanem csak a Krisztusnak az akarata. Ez pedig a Bibliában van kifejezve. Ha jó egyháztag akarsz lenni, engedelmeskedj az egyház fejérek, Krisztusnak és keresd, teljesítsd az c3 äkärstát Julius 28. Fundamentuma. Mt. 16:13 —20, Efez. 2:18—22. v. Építeni csak szilárd alapra lehet. Az egyház szilárd alapja a Krisztus, a róla szóló evangélium, az evangéliumból fakadó hit. Ér- zed-e, hogy miért tudott évezredeken át vihardulások közt megállni egyházunk? Mert megingathatatlan alapra építtetett! Tudod-e, mai vihardulás közt
