Harangszó, 1937

1937-07-11 / 28. szám

1937. július 11. HARANGSZÓ 225. nyáron inkább a vászonból készült, vi­lágosabb színű és ritkább szövésűt ré­szesítjük előnyben. Igen helytelen az újabban felkapott gummiköpeny állandó viselete, avagy a télikabát kelméje és bélése közé helyezett gummibatiszt. Ép- penűgy, amilyen íidv)ös egészségünkre a gummiból készült sár- és hócipő, ép­pen olyan káros annak állandó, még a szobában is viselése. Az ok nagyon egy szerű; azért káros az egészségünkre, mert megakadályozza a test párolgását. Mennyire fontos a test párolgása, erre nézve legjobb példa az volt, amikor év­századokkal ezelőtt Rómában bibliai tárgyú színdarabot adtak elő s az an­gyalokat kisgyermekekkel játszattak. Az előadás napján, hogy még szebb le­gyen az angyalok kara, a kisgyermekek mezítelen testét befestették aranyfes­tékkel; a színdarab mesésen sikerült, de a kis angyalok egy része még az elő­adás alatt meghalt, a másik része pedig súlyosan megbetegedett. Semmi más nem történt, csak az, hogy megakadá­lyozták a test párolgását. Úgy gondolom, elég világos példa arra nézve, hogy milyen fontos a test párolgása. Éppen azért nem egészséges a bőrruházat sem. Lakás és ruházat kérdésénél kell tár­gyalnunk az ágy kérdését is. Tekintve azt, hogy életünk nagy részét ágyban töltjük, igen fontos annak egészséges volta; pedig ezen fontos bútordarab­nál találjuk a legkirívóbb hibákat. Ezen kérdésnél a mérleg a falu lakossága ja­vára billen. A városi lakók megveszik az úgynevezett matracot, ami legjobb esetben lószőrrel, avagy a silány minő­ségű tengeri fűvel van kitöltve; ezt használják egy emberéleten át, anélkül, hogy egyszer is felújítanák, avagy f el - rázatnák annak tartalmát. Addig a falu lakója szénával, szalmával, tengeri sás­sal, avagy bab héjjával tölti ki ágyát, időnként felrázza s ezáltal kiszellőzteti s legalább évenként kicseréli. Persze szép számmal akad kivétel is. Az ágy­nemű szellőztetése viszont a falu lakó­jánál télen a hideg miatt, nyáron pe­dig a rá nem érés miatt legtöbbször el­marad; ez pedig nagyon fontos egész­ségi szempontból. Hogy a szervezetünk ellenállását fo­kozzuk, helyesen kell táplálkoznunk. Sajnos itt tanácsot adni könnyű, de en­nek betartása az általános szegénység miatt nehéz. Ott pedig, ahol meg van rá a mód, sokszor helytelen beosztás, vagy a hozzá nem értés miatt táplál­koznak helytelenül. A falu lakossága le­vesre és tésztára, kenyérre és szalon­nára fekteti a fősúlyt; addig a hús és főzelék féle teljesen háttérbe szorul, a tojás pedig a gazdaasszony „tű“ pénzét szaporítja. A közmondás szerint ha a szegény tyúkot eszik, akkor vagy a tyúknak volt, vagy a szegénynek van valami baja. Helyes beosztással jutna hús is, főzelék is az asztalra, de akkor elmaradna és el is maradhatna a vasár­napi kocsmázás, aminek a vége legjobb esetben duhajkodás, legrosszabb eset­ben pedig bicskázás. Leghelyesebben a városi lakók táplálkoznak. — Az éven­ként megismétlődő főzőtanfolyamok nem érik el céljaikat, mert vagy az idő rövidsége miatt nem tudnak mindenre kiterjeszkedni, vagy csak a lakodalmak­ra szánt sütemény- és húsfélékre fekte­tik a fősúlyt; már pedig a lakodalmon kívüli napokon is kell főzni. — Teljesen háttérbe szorul hazánkban a télire eltett gyümölcs fogyasztása, továbbá a zöld főzelékek el tevése. Pedig mind a kettő úgy élelmezési, mint pedig egészségi szempontból nem csak kívánatos, hanem szükséges is. Nagy szerepet játszik a helyes test­ápolás. Ez alatt nem valami cicomát, kendőzést értünk, hanem rendszeres mosakodást és fürdést. Furcsán hang­zik, de igen sok folyómenti faluban nem fürdenek az emberek: pedig a sza had levegőn valö nanozás. séta. azaz levegő fürdő élénkíti bőrünk vérkerin­gését s ezáltal annak javára szolgál; másrészt a fürdéssel nemcsak a testünk­re tanadt szennyet mossuk le, hanem a mérsékelt úszással izmainkat erősítjük, tüdőnk szellőztetését elősegítjük. Csak itt is az a baj, hogy az embe­rek vagy teljesen elhanvagoliák a für­dést, vagy ha már belekóstoltak, nagv túlságba viszik. A másik kifogás pedig az. hogy a téli avagy hidegebb hónapok alatt nem vihető keresztül a fürdés, mert nincs mindenkinek fürdőszobája; ez csak részben igaz. mert ha nincs is fürdőszobája mindenkinek, de nagyobb faita mosdótál minden házban akad, ebbe beleállva végigmosakodhatunk, int idő a törülközéshez is. megszáradás- hoz is. Csak hozzá kell fogni ideiében és soha nem szabad elhagyni; idővel aztán meglátjuk, hogy az a kis fáradt­ság, amit egészségünkre fordítottunk, bőven meghozza a gyümölcsét; keveseb­bet költünk gyógyszerre, de kevesebb lesz az álmatlan éjszakánk is. Az egészséges lakás fogalmához tar­tozik még a rendszeres takarítás és me­szelés. Itt egy a fontos: a takarítás és portörlés lehetőleg a legkevesebb por- felveréssel járjon; a második dolog pe­dig, hogy lakószobáinkat évenként leg­alább kétszer meszeljük ki és hagyjuk el a divatosnak látszó szobafestést, mert az ilyen festést a legjobb esetben 4—5 évenként ismétlik meg, ezen idő alatt pedig az élősdiek. a betegséget okozó, falon megtelepedő gombák és más kórokozóknak bőven van idejük megtelepedni, szaporodni és ezzel egész­ségünket veszélyezteni. Dr. Malasits Gyulii OLVASSUK A BIBLTA7 Kérdés volt már számodra?... Az Isten ? Julius 12. Titokzatossága. Ézs. 45:15, 55:8—9. Isten nem olyan, amilyennek az ember általában gondolja. Sok ember nemlétezőnek tartja, s azt vallja, hogy valami őserő mozgat mindent. Akik lé­tezését hiszik, valami emberit látnak Benne: mindent elnéző, mindere igent- mondó, erőtelen stb. Ezért vétkeznek olyan sokat ellene. — Kérdés volt-e szá­modra, hogy nem ilyen mindennapiság körében élő az Isten, hanem elrejtett, titokzatos az ember előtt. Akit ésszel felérni nem lehet, éppen mert Isten! Az ember csak imádhatja Öt. Julius 13. Szentsége. Ézs. 6:1—7, Jel. 4:8. Mit élhetett át É. ott a templom­ban, mikor a Szent Isten közelségét érezte?! Hogy elfogta az irtózat a saját bűnétől, ami Istentől elválasztja! Isten szentsége éppen ebben van: nem tűri, felfedi, eltaszítja a bűnt. — Kérdés volt-e számodra, hogy milyen szent az Isten, mennyire nem lehet lelki meg­rendülés nélkül, bűnbánat nélkül az ö közelébe menni! Mit érzel, mikor kö­zeledsz Isten felé? Julius 14. Ereje. Jel. 11:15—17. 147. A mi Istenünk erős Isten! A mai ember pedig egy erőtelen Istenről tud, Akinek nincs hatalma, hogy belenyúljon a világ folyásába. Miért nem mutatia meg az erejét? — kérdik sokan. Mikor ily ct hallasz, vagy gondolsz, gondolsz-e arra, hogy Isten erői titkon dolgoznak, sok­szor rejtve vannak; Isten, Aki Ur égen és földön, sokszor vár, szabad akarat­ján hagyja az embert, s várja, hogy — megtérjen. Van idő és jön idő. mibor nagyon hatalmasan mutatja ereiét! Kér­dés volt számodra, hogy most hogy mu­tatja? Julius 15. Félelmetesscge. V. Móz. 7:21, 10:17, 9. Zsolt. 8—9. Borzasztó az a könnyelműség és közönbösség. amely- ivei sok ember az Isten iránt viseltetik. Kérdés volt számodra már. mi ennek az oka? Sok ember azt tarba, hogy nem kell Isten elé állni, ha kell is, egv kis rimánkodással maid ki lehet engesz'eini. Az. ember nem számol azzal, hogy Isten félemetes Isten. Aki előtt csak rettegés sei lehet megállni Úgy gondolsz-e az Istenre, hogy Ö nem mindent elnéző, hanem félelmetes és rettenetes Isten?! Julius 16. Haragja. Ítélete. 7. Zsolt. 12. Ézs. 13:9, Ján. 3:36. Jel 6:12—17. Mit érez az ember Isten haragiából? Valamit sejt, ha nváron égi háború van. Ilyenkor azt mondja, haragszik az Isten! De Isten haragja igazán csak akkor ha­rag, mikor az ember bűne ébreszti fel azt. S ez addig tart, mig az ember néni szakít a bűnnel. Isten haragia ítéletté válik a meg nem térő ember felett, ami a maga borzalmát maid az utolsó Ítélet­kor érezteti csak. Kérdés volt-e már számodra Istennek ez a haragja és íté­lete? Julius 17. Kiielentése. 8. Zsolt. Rom. 1:16—20, Kol. 1:15—20. Isten magát ki­jelentő Isten. Amit az emberrel tudatni akar Maga felől, kijelentésében közli Beszél róla a természet. A történelem. Tökéletes kijelentése Istennek Krisztus és az ö Igéje. Benne mondja meg mind­azt, amit az ö titokzatos lényéből fel akar tárni. — Kérdés volt-e számodra már, hogy mit láttál meg ebből a ki­jelentésből és milyennek ismerted meg Istent? Mit jelent számodra a Biblia, a templom, az istentisztelet? Mit jelent a Krisztussal való közösség? Julius 18. Szeretete. Ján. 3:16—18, I. Ján. 4:9—10. Gondoltál-e arra, milyen nagy az Isten szeretete? Ez nem ember­szeretet, amely önző. Nem érdekszere­tet, amely azért szeret, mert haszna van belőle. Ez önmagátadó szeretet, amely halált szenved el azért, hogy életet mentsen. Mit fogtál fel ekkora szere- tetből? És mit sugároztál vissza ekkora szerétéiből, amely rólad nemcsak gon­dot tud viselni, neked bűneid meg tudja bocsátani, megtérésedre tud várni, ne­ked üdvösséget tud készíteni, hanem té­ged bűneidtől meg tud váltani, érted a kereszten meg tud halni. Ekkora szere tetre részedről mekkora szeretet a fe­lelet?... Lukács István.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents