Harangszó, 1937
1937-06-20 / 25. szám
200. HÁRANCSZÓ 1937. Június 20. Hallgat az Isten. Ide fent a hegyen A vajúdó völgyet Hómán kormányozza Az Ur — az Isten. Rettmann Farkas. Alomálom édes álom. Forró nyárban elálmosodik az ember s beleszenderül olyan állapotba, amelyben elveszíti a valóság iránti érzékét. Nem tud különbséget tenni, hogy gondolatai között mi a valóság észlelése és mi az álom káprázata. Úgy látszik, hogy vallási vonatkozásban is ráborult egyes emberekre az álom, álom, édes álom. Két újságcikkről emlékezünk meg, mint amiket ilyen nyári álom szülhetett. Mohamedán Magyarország. A mohamedánok nagy missziói tevékenységet fejtenek ki vallásuk terjesztése érdekében. Már régebben kivetették a hálót nyugat felé. Ennek a misz- sziói tevékenységnek központjául Budapestet szánják. Most Ayaz Khan, magyarországi török megbízott, hosszabb cikket írt egy indiai hetilapban Magyar- országról, amelyben azt írja, hogy a magyarok úgy élnek, dolgoznak és imádkoznak, mint a mohamedánok, csak nem tudják, hogy mohamedánok. Szerinte Budapest a mozlim szent városa s a jövőben központja lesz a keleti műveltségnek és a mohamedán életnek. Érdekes, hogy a magyarságnak a mohamedánizmus utáni vágyát épen a mi Torkos Lászlónk egyik költeményével, a „Nyugat“-tal szeretné igazolni. A cikk hemzseg a tévedésektől. Torkos László versét is teljesen félreérti. Magyarországra tehát nem jellemző a cikk, de a mohamedán célokra fölötte jellemző. Egy kis statisztika. Az „Uj Nemzedék“ című róm. kath. újság június 4.-i száma közöl egy kis vallási statisztikát, amelyet átvett tőle a „Nyolc órai újság“ jun. 8.-i száma is. így szól a hír: A „Living Church" összeállítása szerint a földkerekségen a vallások ma a következőképen oszlanak meg: római katolikusok: 331,500.000, görög katolikusok : 144,000.000. kopt katolikus: 10.000. 000. A katolikusok száma összesen: 485,500.000. A protestánsok száma: 169.800.000, anglikánok: 37,100.000, keresztények összesen: 692,400.000. Zsidók: 16.140.000, mohamedánok: 209,150.000. buddhisták: 150,180.000, a hinduk száma: 230.150.000. Konfucius hívei és taoisták: 350,650.000, sintoisták: 25,000.000, animisták: 135,650.000, különböző más vallások: 50,870.000. Nem keresztények összesen: 1.167,610.000. Van ebben a kis hírben valami ugyanabból a porhintésből, ami a török ügyvivő tollán át úgy szeretné feltüntetni Magyarországot, mintha itt mindenkinek legfőbb vágya az lenne, hogy mohamedánná legyen. A görög nem egyesült egyház híveit ugyanis nem úgy nevezi, ahogyan Magyarországon szokták: görög keletinek, hanem úgy, ahogyan külföldön emlegetik őket:.görög katolikusok. Görög katolikusok alatt azonban Magyarországon azokat szokták érteni. akik kiváltak a görög keleti egyházból és egyesültek a róm. kát. egyházzal, elismervén a pápa fensőbbsé- gét. A római és a görög katolikus egyház Magyarországon nem két különböző egyház, hanem egy egyház, csak kétféle istentiszteleti rend. Nem is lehet az egyikből a másikba áttérni. Ezzel a névhasználattal egyszerre 144 millióval több lesz a magyarok szemében a pápás egyház híveinek a száma s ennek megfelelően megnő a hatalmi Öntudat is. A protestánsok oldalán hasonló statisztikai félremagyarázhatóságot találunk. Itt meg az anglikánokat emeli ki a nrotestánsok közül s ezzel ugv tünteti fel. mintha azok nem is volnának protestánsok. Ez a statisztika is tehát nem a világ vallásaira jellemző, hanem a római katolikus célokra és vágyakra. Mindenki olyannak szeretné feltüntetni a világot, amilyen szeretné, ha lenne. Álom ..., álom ..., édes álom. De csak álom! OLVASSUK A BIBLIÁT Minden jóadomány... Krisztus adja nekem . .. Junius 21. Az evangéliumot. Cal. 1, 11—12. Aki a legfőbb joggal mondhatta magát az evangélium birtokosának, Pál apostol tesz róla tanúbizonyságot, hogy ezt a legdrágább kincsét nem embertől vette, hanem a „Jézus Krisztus kijelentése által.“ Nem is férne össze az evangélium lényegével, ha emberi eredetre próbálnánk visszavezetni. Evangéliumot, jó hírt, üdvözítő üzenetet új boldogító tanítást az Atyáról csak a Fiú adhat, aki egyedül ismeri az Atyát és akit az Atya is azért küldött el, hogy őt helyesen megismerni tanítson. Jézustól vettem tehát az új Istenmegismerést és tudom, hogy ezáltal lajtorját bocsátott le hozzám az Isten, amelyen az egek egét is elérhetem. Junius 22. Isten szeretetét. I. János 4, 14—16. Jézus azonban nemcsak hírvivője, hirdetője volt annak az örömüzenetnek, hogy Isten, az Atya jó, könyörületes, mert szeret engem, hanem az Isten irántam való szeretetének felkel- tőié, jóságának ébrentartója és könyö- riiletességének növelője is Ö. ő szerezte meg számomra azt, ami nélkül semmi vagyok, ha világok felett uralkodom, vagy aranyhalmok tetejére helyezem is gőgös trónusomat, Isten szeretetét. Az Isten maga valóságos szent szeretet, de hogy reám is gazdag kévékben ömlik ennek a szeretetnek fénye és melege, azt Krisztusomnak köszönhetem. Junius 23. Az engesztelési. Róm. 5, fi—-11. Mivel szolgáltam én rá arra hogy Isten szeretetének gazdagságát a magaménak mondhatom? Talán jó, engedelmes, hűségeii^fSr^BJpSs^úyő gyermeke voltam a^m^aflaK? TÍPfl^rayhogy nem. Annyira «fnom, hogy bűriíMést vártam és helyeit» ajándlRor kapopl Ütést vár________rtimtra ________________ tam és simogatást kapok. Haragos villámlást vártam és szelíd, édesgető szót kapok. Kinek köszönhetem ezt a különös kitüntető eljárást és bánásmódot? Talán valami befolyásos közbenjáróm van, valaki, aki jó ajánló levéllel látott el? Igen. A legjobb, az egyedüli közbenjáró Jézus, aki nem csak jó szót szólt értem, hanem vérével szerezte meg az Atya jóindulatát számomra, fi békéltetett meg engem a bűnöst, az Atyával, a szenttel. Junius 24. A bűnbocsánat ígéretét. Luk. 15, 11—24. Egész hitemmel ragaszkodom ahhoz, hogy a tékozló fiú történetét Jézus nekem mondja el. Velem akarta megértetni, hogy milyen végtelen nagy az a szeretet, amelyet ő számomra megszerzett. Az egész életem engedetlenségben, bűnös tékozlásban telik el és amikor saiát hibámból kol- dusszegényre rongyolódva már-már kétségbeesem, Isten kitárja karjait felém és örömmel fogad újra magához. Nekem csak el kell indulnom felé. Akármennyire hihetetlen és emberi agy számára érthetetlen is ez, mégis valóság — és milyen boldogító szent valóság —, mert Jézus mondta, Jézus Ígérte igy. Junius 25. A békességet. János 14, 27. Ennyi szeretet birtokában, ilyen oártfogó és közbenjáró védelme alatt és ilyen Ígéret biztatása mellett élvezem Jézus örökségét, a békességet, az ő békességét. Ez valami egészen rendkívüli és minden világi békességtől különböző békesség. A világ csak olyan békességet képes adni, amelynek gyökere a félelembe nyúlik le. A világ azért köt és azért tart fenn békét, mert retteg a háborútól. A Krisztus békéje szereteten, hiten és bizalmon épül fel. És örökre kizárja a rettegést. Amikor az egész világ a háborúság szörnyű rémének közelgő lépéseire sápadozik, én békességet élvezek, a Krisztus békességét. Ezt adja ö nekem. Junius 26. A feltámadás reménységét. I. Kor. 15, 12—21. Békességemet semmi sem zavarhatja meg. Minden, ami itt a földön rémítő, erőtlenül hull visz- sza a Krisztusban való hitem ércfaláról Vannak bátor emberek .akiket semmi sem tud megijeszteni. De egy valamitől mégis félnek. Egy rémtől, egy sötét áb- rázattól, a halál arcától. Krisztus hívének még az sem okozhat rettegést. Ha megjelenik, úgy fogadja, mint Isten követét, éppen ezért nincs oka félni tőle. Különösen nincs oka félni annak a tudatában, hogy a halálnak, mint ellenségnek a méregfogát kivette az, aki husvétkor legyőzte a halált. Jézus feltámadt a halálból és ezzel reménységet nyújtott nekem, hogy én sem maradok a sírban. Tudom immár, hogy az én Megváltóm él és utoljára az én porom felett megáll. Halál, hol vagyon fullánkod? ... Junius 27. A Szentleiket. János 16, 7. Jézus adja nékem végül legszentebb yégigérete szerint a Szentlelket, hogy ne maradjak vigasztalás, erő, áldás nélkül. A Szentlélek nélkül minden ajándéka hiábavaló volna rajtam, mert anélkül még elfogadni sem volnék képes az életem boldogságát jelentő ajándékokat. Jézus jól ismerte gyengeségemet, gyarlóságomat és bűnös voltomat. Tudta, hogy Isten szeretete, bűnbocsánat, békesség és feltámadás csak akkor ér
