Harangszó, 1937
1937-01-17 / 3. szám
28. évfolyam. 1037. január 1?. 3. szám. Alapította: KAPIB£LA 1910-ben. Laptul&jdonos: Dunántúli Luther-8zővetsóg. Megjelenik minden vasárnap. Ingytn malléklet tanév alatt kéthatankónt a KIS HARANQ8ZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. Postacsekkszámla 80.526. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP Hol van ez megírva? Felelet: A Rómabeliehhez irt levél VI részében ezt mondja Pál: Krisztussal együtt eltemettetlünk a keresztség által a halálba . . . A keresztség lutheri magyarázata a kiskátéból. k Harangaió ■z erkesz tő - kiadóhivatala GYŐR II., Petőfi tér 2. ElőKzctósi ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 8 P 40 fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér Törvény és Azt tartjuk tehát, hogy az Mit a törvény elénk szabott, ember hit által igazul meg, Nem tudtuk betölteni, a törvény cselekedetei nél- így érdemlénk kárhozatot, kiil. Róm. 3, 28. Mi harag gyermekei. Tudnivaló, hogy az egész szentírás kétfajta igére oszlik. Egyik a parancsolat, vagyis az Isten törvénye, másik az ígéret, vagyis az evangéliom. A parancsolat sokféle jócselekedétet javall és ír elénk, de azok ezzel még nem tevődnek meg. Jófelé utasít, ámde nem segít. Kioktat, hogy mi a teendő, de erőt hozzá nem ad. Nem is egyéb a rendeltetése, hanem, hogy az ember meglássa benne jóra való tehetetlenségét s megtanuljon önmagára nézve kétségbe esni. Éppen azért ezek mind az ótestamentomba tartoznak. Mikor a parancsolat azt mondja: „Ne legyen gonosz kívánságod1', — azt mutatja meg, hogy valamennyien bűnösök vagyunk s az ember képtelen a gonosz kívánságot elkerülni, tegyen bár, amit akar. Ebből aztán megtanul az ember önmagában elcsüggedni s valahol másutt keresni segedelmet ahoz, hogy megöldökölje a gonosz kívánságot s így a törvényt Szokjunk le róla! 1. Vallásos? Egyházi nyelvhasználatunkban több olyan szó honosodott meg, amelyik hasonló az üres hordóhoz. Nagyokat kong, de üres. Hangzatos, de tartalmatlan. Ezek közül akarunk néhányat sorra venni s velük kapcsolatban arra kérni olvasóinkat, hogy szokjanak le róluk. Nem minthogyha halálos bűn volna a használatuk. Hanem, mert az evangélikus ember a beszédjében sem csépel üres szalmát s nem durrogtat papírból való vaktöltényeket. Williams György, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek megalapítója, mikor azon gondolkodott, hogy milyen nevet adjon a megindítandó mozgalomnak, az alapító-okmány élére ezt írta: Vallásos Ifjak Egyesülete. Később aztán gondolt egyet, a Vallásos szót keresztül húzta s ezt írta föléje: evang éllom. valaki más útján töltse be, mivel arra önmagában képtelen volt. Ugyanígy lehetetlen számunkra a többi parancsolat is. Mikor így az ember a parancsolatokból a maga tehetetlenségét megtanulta s azon gyötrődik, hogy miként tegyen eleget a törvénynek (mert vagy betölti a törvényt, vagy el kell kárhoznia), akkor törik össze igazában s válik semmivé a maga szemében. Önmagában többé semmit’ sem talál, amivel megiga- zulhatna. Ekkor jön aztán a másik ige, az Isten jótetsző ígérete s ezt mondja: Akarod betölteni a parancsolatokat, gonosz vágyaidtól, bűnödtől akarsz megszabadulni, ahogy a törvény szorgalmazza és követeli? íme nézd: higyj a Krisztusban! Benne odaígérek minden kegyelmet, igazságot, békességet, szabadságot. Ha hiszel, úgy mindez máris a tiéd. Ha nem hiszel: elestél tőle. Mert összesítve mindent a hitben helyeztem el, hogy akinek hite van, mindene legyen, akinek pedig nincs hite, semmije se legyen! Dr. Luther Márton. Keresztyén Ifjak Egyesülete. Igaza volt! Kevés fontosabb vonást húztak meg a történelemben. Ezzel dőlt el az, hogy a K1E csak amolyan színtelen vallásos mozgalom legyen-e, vagy pedig keresztyén, amely a Krisztussal akarja közösségbe fűzni az ifjúságot. Mikor valakiről azt mondjuk, hogy vallásos, azt hisszük, hogy nagyon megdicsértük s valami igen-igen magasztosát mondtunk róla. Pedig ez a szó nem jelent semmit. Tartalmatlan üres hordó. Mert mi a vallás? Az, amit valaki vall. Eszerint vallásos az a pogány is, aki azt vallja, hogy a nap, vagy egy kőszobor az Isten. Vallásos az is, aki babonás képzeletében manókkal, boszorkányokkal és lidércek- kel népesíti tele a világot. Vallásosak voltak azok a zsidók is, akik éppen vallásuk önző érdekéből ölték meg Jézust. Vallásos a kommunista is, mert istentelen vaksággal vallja hogy--nihcji 1st eh. r * \ ( RFFCiUíVfUS fölShSLA ] Az Ür Jézus soha sehol, senkinek sem mondta, hogy „légy vallásos.“ Ellenben azt mondta: „Térjetek meg!“, „jöjjetek énhozzám!“, „kövess engem!“ A biblia sem használja ezt a semmitmondó, üres szót sehol. Beszél a megfeszített Krisztusba vetett hitről, Isten akarata iránt való engedelmességről, Krisztus követéséről, vele való közösségről, keresztyénség- ről, de vallásosság-ró\ sehol. Luther sem emlegeti a vallásos embert. Beszél hívő, kegyes, megiga- zult, keresztyén emberről s nehéz időkben ezzel szokta magát vigasztalni: „Meg vagyok keresztelve!“ Vallásosnak lenni nem sokba kerül, mert semmi köze sincs a kereszthez. Éhez elég egy kis külsőség, egy kis kegyes máz. Ellenben mindenünkbe belekerül, ha keresztyének akarunk lenni. Vallásos ember magától is lehet mindenki, keresztyén csak az le-
