Harangszó, 1937

1937-04-04 / 14. szám

110. HARANGSZÓ 1937. április 4. Teológusok munkatábora. A soproni hittudományi kar néhány hallgatója D. dr. Prőhle Károly egyete­mi tanár vezetésével március 31.-én a sopronmegyei Jobaháza községbe uta­zott, hogy ott úgynevezett munkatábort tartson. A munkatábor április 8.-ig tart s menete az, hogy a teológus ifjúság délelőtt-délután ténylegesen részt vesz a földművelő munkában, este pedig vallá­sos ünnepség keretében Isten igéjével, előadásokkal, művészi számokkal és iratterjesztéssel szolgálják a gyüleke­zetét. Teológusaink vállalkozását dicséret illeti. Benne van ebben a vállalkozásban a falu megbecsülése s népe iránt érzett felelősség. A leendő evangélikus lelki- pásztorok teljes sorsközösséget akarnak vállalni a rájuk bízandó hívekkel. Az efajta szolgálattól a közvetlen ered­mény mellett azt a távolabbi eredményt várhatjuk, hogy falusi népünk szívéből el fog tűnni az a bizalmatlan gyanak­vás, ameflyel vezetői iránt a múltban nem mindig ok nélkül —- viseltetett. Teológusaink faluszolgálatára őszinte szívvel kívánjuk Isten áldását! Finn-ugor album. Mint már többször jeleztük, má­jusban Budapesten a finn-észt- magyar, három finn-ugor testvér- nemzet evangélikus lelkészei közös konferenciát tartanak, amely első találkozás lesz a három országban váltakozva megtartandó rendsze­res finn-ugor lelkészgyűlések so­rozatában. Lapunk rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít e közös gyűlésnek. Éppen ezért elkészítet­tük a gyűlés képes albumát, amely­nek az a rendeltetése, hogy a kon­ferenciára kint is és idehaza is to­borozzon. Az album tartalmazza a három állam fejének arcképét, báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő, D. Raffay Sándor lel­készegyesületi elnök háromnyelvű köszöntőjét, püspökeink s a gyűlés előadóinak képét, a konferencia háromnyelvű tárgyrendjét s egy- egy jellegzetes képet minden hely­ről, ahova finn és észt testvéreink ellátogatnak. A 84 oldalas szép al­bumból jó néhány százat Finn- és Észtországba küldöttünk ajándék­ként. Ugyancsak megküldöttük a könyvet minden magyar evangéli­kus lelkésznek is, hálás ajándékul azokért az értékes szolgálatokért, amellyel a lelkészi kar a Harang­szót mindenkor támogatta. Megemlítjük, hogy ugyancsak a finn-ugor lelkészgyűlésre szeretne toborozni az a cikksorozat is, amely a finn felébredtek életéről Sztehló Gábor nagytarcsai lelkész tollából fog valamelyik közeli szá­munkban megindulni, valamint az a könyv is, amelyben Zászkaliczky Pál fóti lelkész Malmivaara Vilmos áldottéletű finn énekköltő-pap életrajzát írta meg s amely a jövő héten hagyja el a nyomdát. Készüljünk és toborozzunk a finn-ugor lelkészek májusi testvéri találkozó jár a! Sz. J. OLVASSUK A BIBLIÁT Husvét után. Április 3. A hitetlen Tamás. Jn. 20, 24—31.Az ember azt hinné, hogy husvét óta nem létezhet hitetlen ember. Milyen nagy tévedés! Ott van a hitetlen Ta­más. Nem hisz. mert még nem látta az Urat s ujjait sem bocsáthatta még a szögek helyébe. Mindenki fut feléje az örömhirrel: Láttuk az Urat! Neki azonban nem elég, hogy mások látták Ő is látni szeretné. Végül is látta és hitt. A hitetlen Tamás helyetted is meg­nézte az Urat s helyetted is látta ujján a szögek helyét, hogy te se légy hitet­len, hanem hivő. Április 4. Húsvéti ajándék. Jn. 20, 19—23. Ott a csukott ajtó mögött min­den volt, csak békesség nem. Volt ott idegesség és nyugtalanság „a zsidóktól való félelem miatt.“ Voltak ott nagy­péntek viharától felkorbácsolt lelkek, kik úgv sóvárogtak a húsvéti békesség után. És akkor belépett Krisztus, át­nyújtván nekik a drága húsvéti aján­dékot: Szentleiket, bűnbocsánatot, bé­kességet. Soha sem lesz igazi békessé­ged, amig ezt a három húsvéti ajándé­kot el nem fogadod: a Szentlelket, bün- bocsánatot és a Krisztustól való békes­séget. Április 5. Találkozás Jézussal. Jn. 21, 1—14. Akik husvét után látták Jé­zust azt gondolták: Már nem a régi! Más volt a külseje, a teste. Mária Mag­daléna a kertésznek nézte. Más volt az egész viselkedése. Nem engedte meg, hogy a találkozás örömétől megittaso dott Mária hozzányúljon. Talán arra is gondoltak egyesek, hogy már a hatalma sem lehet a régi! De ott a Genezáret tavánál horgászó tanítványok meggyő­ződhettek arról, hogy Krisztus még mindig a régi. Ott újra fellángolt cso­datevő hatalma és istensége! Április 6. Kövess engem! Jn. 21, 15 —19. A régi volt a megbocsátásban is. Megértenők, ha azt mondaná Péternek: Távozz tőlem! De nem ezt mondja. El­lenkezőleg. Hívja magához: Kövess en­gem! Meggyőződött róla, hogy Péter most már valóban szereti. Péter a kő­szikla megölte a gyáva Pétert. Mernéd-e te nyugodt lélekkel Krisztus szemébe mondani: „Uram, te tudod, hogy én sze­retlek téged!“ Április 7. János bizonyságtétele. Jn. 19, 35; Jn. 21, 24—25. Minderről az a János beszél hozzád, aki mindezt látta „és tudja, hogy ő igazat mond.“ De nem­csak ennyit látott! Jézusnak annyi cse­lekedetét látta, hogy azokról egyen­ként és részletesen írva, az egész világot meg lehetne tölteni könyvekkel. De a hívőknek a meglevő bizonyságtétel is elég az üdvösséghez, a hitetleneknek pedig az elkárhozáshoz. Április 8. Uj élet. Fii. 3, 12—14. íme Pál apostol uj életprogrammja. Felej­teni és nekidölni. Ha benned husvét alatt nem támadt fel a vágy új élet után, akkor te csak tavaszról, rügyfa kadásról ábrándozol, nem pedig husvét ünnepének igazi jelentőségéről. He te husvét után nem akarsz felejteni, meg­bánni, megtérni s utána uj életprogram­mal nekidölni keresztyén életfeladataid­nak, akkor csak naptárodban volt hus­vét, de nem a te lelkedben! Április 9. Isten gyermekei vagyunk. Róm. 8, 1—16. Husvét után ez a jelsza­vunk: Isten gyermekei vagyunk! Azért történt minden nagypéntektől husvétig, hogy mi mindnyájan Isten gyermekei lehessünk. Lehet, hogy te még sem ér­ted ezt!? Nem csoda! Volt idő, mikor maga Pál apostol sem értette. Előbb az egyéni életében kellett eljönnie hús- vétnak .hogy megértse ezt. De mikor a damaszkuszi országút porából úgy kelt fel, mintha az az út régi életének sírja lett volna, akkor értette meg azt, mit jelent Isten gyermekének lenni. Neked is elmondja a fenti bibliai szakaszban! Weltler Rezső. KARCOLATOK Tiltakozzunk ! A magyar rádió virágvasárnapot, nagycsütörtököt és nagyszombatot szokásos napi híradásai során így jelentette be: „Holnap március 21.-e; a római katolikus naptár szerint virágvasárnap, a protestáns naptár szerint Benedek napja van.” — „Holnap március 25.-e; a római katolikus naptár szerint nagycsütörtök, a protestáns nap­tár szerint gyümölcsoltó bol­dogasszony napja van. — „Hol­nap március 27.-e; a római kato­likus naptár szerint nagyszombat, a protestáns naptár szerint Haj­nalka napja van.” A leghatározottabban tiltako­zunk! Tudjuk, hogy a naptárban is így van. Dehát akkor a naptárban van a hiba! Akárki csinálja a nap­tárt, ilyen bántó baklövést többé ne kövessen el. Március 21.-én né- künk igenis virágvasárnapunk volt és nem Benedek; 25.-én nagy­csütörtökünk volt és nem gyü­mölcsoltó boldogasszony; 27.-én nagyszombatunk volt és nem Hajnalka!

Next

/
Thumbnails
Contents