Harangszó, 1937
1937-03-28 / 13. szám
102 HARANGSZÓ 1937. március 28. népnek, meyet az Isten ráhagyott az antikrisztus kormányzására. Isten most megmutatja az antikrisztus mexikói, spanyol, kínai, orosz arcvonásait a világnak és megkérdi: akarsz-e belőle? Amely nép lelke mágnesként ragadja magához az antikrisztust, oda be is fog költözni és letarolja azt, mint a tun- guzkai őserdőt. Amely nép ellen tud ál- lani az antikrisztusnak, az a pokol morajlását csak messziről hallgatja. Az antikrisztus által az Isten arra int: világ hívői egyesüljetek a Jézus Krisztusban! Endreffy János. Következő cikkünk címe: Mit csinál a Krisztus frontja? A harmadik pecsét.*) A Bárány készül felnyitni a harmadik pecsétet. És mikor a harmadik pecsétet felnyitotta, hallottam amint a harmadik élőlény így szólt: Jöjj! És látomásom volt: imé egy fekete ló. A rajta ülőnek egy mérleg volt a kezében. A harmadik Kerub hívására megjelenik a harmadik ló. Színe fekete, a gyásznak, a nyomorúságnak színe. S hogy mi lesz ez a nyomorúság, azt mindjárt meg lehet látni a lovason. Mérleg van a kezében. Mit fognak mérni evvel a mérleggel? Ezt mindjárt megtudja a látnok. És hallottam, amint a négy élőlény között egy hang ezt mondotta — ez a hang a négy élőlény közt levő térből hangzik, tehát magától Istentől ered, aki a trónon ül — egy mércze búza egy dénár, egy mércze árpa egy dénár, de a bort és az olajat ne bántsa! Csak a búzával és árpával, tehát a mindennapi kenyérhez szükséges gabonával van dolga e lovasnak. Azért van a kezében a mérleg. Akkor pedig a mérleg az éhínség jele. Az itt említett „mérce“ kö- rülbelől annyi volt, amennyi egy embernek a napi táplálkozására szükséges. S ennek a „mérce“ búzának egy dénárba kell kerülnie, ami megfelelt akkor egy munkás napidíjának. Így hát a munkás egésznapi szolgálata után csak szűkösen lakhat jól búzakenyérrel, felesége és gyermekei táplálására, meg ruházatra és lakásra semmi sem marad. Rendes körülmények közt ez a napibér teljesen kielégítő volt, mert egy dénárért 7—8 mérce búzát lehetett kapni. A beálló éhség idejében a szegényeknek tehát csak árpa jut. Ebből három mércét kap a munkás egy napi szolgálatáért, persze még mindig keveset a családja számára s amellett sokkal kevésbbé táplálót. Az apostol idejében csak nagyon szegény emberek ettek árpakenyeret s a római seregben a katonák csak büntetésül kaptak ilyet. De csak ,a tavaszi termést, a búzát és az árpát érinti a drágaság, az őszi termést, az olajat és a bort — a mindennapi kenyérhez járuló jóízű pótlékot — nem. így a borzasztó drágaság csak a szegényeket sújtja, míg a gazdagok még megsezrezhetik a kenyerüket s mellé még a fölösleget is megvehetik rendes áron. S mivel tavasz és ősz van említve, a drágaságnak legalább is egy félévig kell tartania. A búza és árpa ára azonban a trónról jövő isteni parancsra *) Mutatvány a „Mennyei Jelenések könyve“ ci- mü irásmagyarázó munkából van megállapítva, s így a nagy drágaság nem természetes úton áll elő, hanem közvetlenül Istentől ered. A fekete lovon ülő, mérleget tartó lovas tehát az Ür Jézustól magától megjövendölt „éhínséget“ hozza (Máté 24, 7.), mint a viszonyok általánosságé vált szeretetlen megbomlásának s a világháborúnak következményét. Mint ahogy valamikor a borzasztó harmincéves háború után Németország hallatlan nyomorúságba jutott, úgy fogja követni a nagy világháborút a világ elszegényedésének korszaka. Már most is mindenütt észrevehető a kereskedelem pangása, az ipar elhanyatlása. S már most is szem- mellátható, hogy a szeretet elhidegülé:- se, az önzés óriási megnövekedése, a kapzsiság és hűtlenség mennyire tönkreteszik az emberi életet. A keresetből való megélhetés lehetőségének pusztulása egyre közeledik. Minden társadalmi réteg megfeszíti az erejét, hogy ezt elkerülje. De mindaz, amit ebből a célból — istenellenes lelkülettel — cselekszenek, csak arra szolgál, hogy az általános rettenetes elszegényedést még gyorsabban előmozdítsa. Erre mutatnak napjainkban különösen az úgynevezett munkásmozgalmak. így hát már teljes és föltartózhatatlan előkészületben van sok minden. S majd ha a nagy világháború minden keresetet összerombolt, akkor egészen bizonyos, hogy a félelmetes fekete lovas megtarthatja szomorú körútját az egész földön. Keller B. után fordította : Vargha Gvuláné Evangélikus egyházunk világhelyzete dióhéjban. 11. Franciaország. Franciaország evangélikusságáról 3 csoportban fogunk szólni, földrajzi elosztottságuk alapján: Páris, Montbéliard és Elszász. /. Páris. Ide tartozik tulajdanképen az egész ország és Algéria is. Magában Párisban 27 gyülekezet van 30 lelkészszel, 26 templommal, 5 imaházzal. Ezenkívül van egy gyülekezet Elbenfben, egy Lyonban, egy Nizzában és hat Algériában. Az istentiszteleti nyelv francia, csak az egyik párisi templomban prédikálnak időnkint németül az elzásziaknak. Van több francianyelvű bibliafordításuk, énekeskönyvük és liturgikus agen- dájuk. Az egyház az ágostai hitvallás alapján áll. Az egyház vezetését a zsinat és a konzisztórium végzi, püspökük nincsen. Teljesen az egyháztagok önkén tes adományaiból tartják fenn magukat. Csak két saját iskolájuk van, az állami iskolákkal nincsen kapcsolatuk, csak kevés felsőbb iskolában van hitoktatás. Egyházi lapjuk van, összesen mintegy 7000 előfizetővel. A gyülekezeti munka támogatására szolgál egy diakonissza-intézetük is. Külmisszióban a norvég misszióhoz csattakoztak, 1 misszionáriust és 2 tanítót tartanak Madagaszkár szigetén. Az állam felügyeleti jogot gyakorol az egyházban, de nem támogatja azt. A polgári házasságkötés érvényes. 2. Montbéliard. 39 gyülekezet tartozik ide, 39 lelkésszel, 70 templommal. A hívek száma 27.000. Egy saját iskolájuk van, 14 egyházi lapjuk, 15.000 előfizetővel. Szintén csatlakoztak a norvég külmisszióhoz. 3. Elszász. Az egyház az ágostai hitvallás alapján áll, egyházkormányzati rendszere presbiteri. Az istentiszteleti nyelv francia és német. 240 gyülekezetük van 186 lelkésszel, 210 templommal. A hívek száma 240.000 Strassburgban van egy gimnáziumuk. 5 egyházi lap működik kb. 5.000 előfizetővel. Ezenkívül 3 diakonissza-anyaház és a Bel- és Külmissziói társaság áll az egyház szolgálatában. Közli: Gr. Gy. IMA. Én jó Atyám — én Istenem Csak Te maradj mindig velem. Tekints reám szeretettel, Maradj velem kegyelmeddel! őrizd meg az életemet, Emeld Hozzád a lelkemet. Te adj erőt minden jóra, Vezess örök boldogságra! Balsorsomban — szerencsémben. Te maradj én erőssségem, Fényes nappal — sötét éjjel, Te gyámolits, Te vezérelj! Ne távozzál soha tőlem, Áldj meg Uram szent erőddel, Az életen Te vezess át, Én Istenem, — én jó Atyám! özv. S. l.-né. Vedd és olvasd! Sokan megvetik a bibliát. Hogy elavult s nekünk, mai, „művelt“ embereknek nem való. Pedig az egyetlen bölcsesség az Isten igéje. Olyanok is vannak, akik félnek a bibliától. Hogy megháborítja lelkünk nyugalmát. Pedig nincsen nagyobb áldás, mint mikor Isten elkergeti rólunk a lelkünk öntelt, halálos nyugalmát s bele visz a lelki vívódásoknak tisztító viharába. Olyanok is vannak, akik csalódottan teszik le a bibliát. Hogy nem tudnak belőle mindent megérteni. Pedig ez természetes. A leg- tudósabb pap sem ért meg mindent a bibliából. Isten dolgait nem lehet maradék nélkül megmagyarázni, mert mindmegannyi csoda az. Aki imádkozva és a lélektől vezettetve olvassa a szentírást, annyit mindenesetre megért belőle, amennyire néki szüksége van. „Az ünnepnapot megszenteljed“, „ne ölj“, „ne paráználkodj“, „ne lopj“, „szeresd a te Uradat Istenedet és a te felebarátodat, mint magadat“, „A bűn zsoldja a halál“, Higyj a Krisztusnak“, „Térj meg“ stb. stb., nemde olyan dolgok amelyeket mindenki megérthet. Fontos, hogy amit megértünk, azt engedelmesen kövessük? Augusztinusz mondotta: „a szentírás olyan tó, amelyben a bárány is meg- fürödhetik, de amelynek az elefánt sein éri el a fenekét.“