Harangszó, 1936

1936-02-23 / 9. szám

68 HARANGSZÓ 1936 február 23. valaki beleharapott, vagy belőle letört volna. Elborzadva nézem ezt a tékozlást és .gondolataim visszaszállanak ahhoz a sötét, meghatározhatatlan valamihez, amit mi kenyérnek neveztünk, amellyel a háború esztendeiben éhségünket csilla­pítottuk. A városi tisztviselő látta csodálkozá­somat s mintegy mentegetőzve meg­jegyzi. hogy ezek az emberek valószínű­leg már a hatodik, vagy hetedik estebéd­jüket költötték el. Észreveszi, hogy erre felvilágosítással tartozik s folytatólag el­mondja. hogy ezek az emberek a kö­nyökemberek, akik mindenüvé odaszem- telenkednek. A methodista egyház segítő helyéről átmennek a presbiteriánushoz, innen a baptistákhoz, majd a nagy Ke­resztyén Ifjúsági Egyesülethez, talán a katolikus testvérek missziójához is, az Üdvhadsereghez és kikötnek végül itt a népkonyhán és ahol nekik a legjobban Ízlik, ott zabálják teli magukat. A könyökemberek élelmesek. — a többieknek azonban, akik a könyöklés­hez nem értenek, össze kell szedniök magukat, hogy éhen ne vesszenek. A mintaszerű szervezkedés országa csődött mondott a munkanélküliek gon­dozásában. Az ököljog uralkodik. Aki nem tud verekedni, menthetetlenül el­pusztul. Még mindig nem fogom ezt föl s ve­zető emberem érzi, hogv szabatosabb felvilágosítással tartozik. Így szól: „Lát­ta Ön? Ez éppen a bökkenő. Ameriká­nak a baja: nem a hiány, — mi a fölös­leg miatt szenvedünk“. S valójában mindenből bőven van. Senkinek sem kellene szükséget látnia. Kell-e megem­lítenem azt. amit az újságok eléggé per- traktáltak. hogv Nyugaton elégetik a bú­zát és vele kályhákat és mozdonyokat fűtenek? E tényeknek végre már Európa legtágabb körei előtt is ismertekké kel­lene válniok. És a „keresztyén“ nemze­tek képviselőinek az arcába kellene ker­getni a szégyenpírt, hogy ilyen bűn le­hetséges. Ford. Kutas Kálmán. Cutfyer nagyon egyszerű ember volt. Élete legválságosabb pillanataiban (ame­lyek egyúttal a világtörténelemnek is vál­ságos pillanatai voltak) oly fenséges egy­szerűséggel tudott viselkedni s beszélni, mint egy gyermek, aki megtanult leckéjét feleli s abban a pillanatban semmi mást nem tud. Mindennek titka az, hogy Luther mindenestül Istenre bízta magát. Barth. Fővárosi templomaink. Budapest legrégibb és legnagyobb evangélikus temploma a deáktéri temp­lom. Torony nélkül is hatalmas épület. Pollák Mihály a nemzeti múzeum építője építette. Nagyon szép az oltárképe is. Az evangélikus rádiós-istentiszteleteket innen közvetítik. A várbeli evangélikus templorg, Jó­zsef nádor harmadik feleségének, Má­ria Dorottyának alapítása. Nem nagy, egyszerű, de nagyon szép templom. Ol­tárképét Székely Bertalan festette. Innen is közvetítenek rádiós-istentiszteleteket. A Rákóczi-úti templom udvarban épült, komorhatású templom. Oltárképét a híres Thán Mór festette. A fasori templom a legszebb buda­pesti evangélikus templom. Francia minta után Pecz Samú építette. Oltár­képét Benczúr Gyula festette. A kelenföldi templom Schulek János műve. Nagyon kedves, magyaros ha­tású templom. Oltárképét Krén Margit festette. A kőbányai templom szintén nagyon szép templom. Újabb építés; Frecska János alkotása. Oltárkép helyén kereszt van. Budapest legújabb evangélikus temp­loma az óbudai, amelynek képét olvasó­inknak is bemutattuk. Ezenkívül természetesen számos ev. imaház és egyéb istentiszteleti hely van a fővárosban. Azoknak a vidéki olvasóinknak szá­mára, akik a vasárnapot egyszer-más- szor Budapesten töltik, az alábbiakban közöljük a fővárosi evangélikus isten­tiszteletek helyét és idejét: Deák-tér Deák-tér Deák-tér Deák-tér (német) (ifjúsági) (magyar) (magyar) — d. e. — d. e. — d. e. — d. u. — d. e. — d. e. — d. u. — d. u. — d. e. — d. u. —■ d. e. — d. e. — d. e. d. e. d. e. — d. e. — d. e. — d.e. — d. e. — d. e. — d. e. — d. e. — d. e. •— d. e. — d. e. — d.u. — d. e. — d. e. -— d. e. DO órakor 8Í „ 11 6 10 11 „ 4 5 10 4 11 10 10 10 Dl Dl „ 11 „ 11 „ 10 Hi 10 9 11 „ 9 „ 11 „ 5 10 „ Dl „ D2 „ Fasor (ifjúsági) Fasor — — — Fasor — — — Fasor (német) Kőbánya — — Kőbánya — — Simor-utca — —• Rákóczi-út 57. — OHői-út 24. — Szvetenai-u. el. isk, Mária Valéria-telep Gyarmat-utca 14. Angol-utca 25. >— Abonyi-utca 21. Váci-út 61. Bécsikapu-tér — Koronaőrség — Óbuda (német) Óbuda, Selmeci-u. Lenke-út 56. (ifj.) Lenke-út 56. —• Lenke-út 56. — Érdi-úton — — Béla király-uitca 7. Rákosfalva — — Régi templomfelirat. A lübecki székesegyházban olvasható ez a felirat: így szól hozzánk az Ur Jézus: Mesternek hívtok és nem engedelmeskedtek; Világosságnak hívtok és nem kerestek; Útnak hívtok és nem jártok szerintem; Életnek hívtok és nem kívántok; Bölcsnek hívtok és nem követtek; Kedvesnek hívtok és nem szerettek; Gazdagnak hívtok és nem kértek ; Örökkévalónak hívtok és nem kerestek; Kegyelmesnek hívtok és nem bíztok bennem; Urnák hívtok és nem szolgáltok; Szentnek hívtok és nem féltek engem; Ha elkárhoztatlak titeket, ne okozzatok! Ha egy mezítelent hagysz elmenni magad mel­lett, holott fel tudnád ruházni, akkor te vagy az oka meg fogyásának. Vagy ha éhezőt látsz s nem adsz neki enni, akkor te hagyod őt éhen halni. Luther. Elkészült a Gyógyíts meg engem Uram című imakönyv negyedik kiadása. Ez immár a nyolcadik ezer. Egy példány ára 20 fillér és 4 fillér portó. Aki öt, vagy több pél­dányt rendel, az portót nem fizet. Diszkötésii példány ára 1 pengő. Az ár bélyegben is küldhető. Megrendelhető a Harangszó kiadóhivatalánál. OLVASSUK A BIBLIÁT. Márk evangélioma. 7. Február24 „Azonnalmegismerék“. Márk 6, 53—56. Meg tudod-e ismerni azon­nal Jézust? Különféleképpen közeledik feléd. Egyszer örömöt hoz. Életed bol­dogsága mögött meg tudod-e ismerni öt? Máskor keresztet ad. Életed szen­vedéseinek komor hátterében meg tu­dod-e ismerni Őt? A keresztyén ember az örömét nem önmagának a szenvedé­sét nem a sors szeszélyének tulajdonít­ja, hanem mindkettőt az Ür kezéből veszi. Február 25. Mi neked a vallás ? Márk 7, 1—23. A farizeusok élet helyett üres szertartások tömegévé, gyakorlati való­ság helyett elméletté, kötelességek bol­dog felvállalása helyett, kötelességek alól való kibúvássá (10-12. v.), befelé néző önvizsgálat helyett mások szere­tetlen ítélgetésévé, — áldás helyett, átkos nyűggé tették a vallást. Óvakodj a példájuktól. Gondolkodj el különösen a 15. és következő verseken. Február 26. A próbatévő Jézus. Márk 7, 24—30. Nem mindig hallgat meg azonnal az Úr. Olykor megpróbálja, hogy vájjon nem csupán a nyomorúság pillanatnyi kényszere vitt-e hozzá. Meg­próbálja, tudunk-e állhatatosak marad­ni a könyörgésben. Ez a pogány asz- szony sok keresztyént megszégyeníthet. Pogány létére Jézushoz megy, a látszó­lagos visszautasítás ellenére sem csüg­ged s végül is elnyeri hite jutalmát. Február 27. A siketnéma meggyógyítása. Márk 7, 31—37. A lélek világában is gyakori a siketnémaság. Nem halljuk az Isten szavát, mert eldugult a fülünk a világ szennyétől s nem szóljuk az Úr igéjét, mert bűnös némaságba bénítja nyelvünket a hitetlenség, a félelem vagy a kényelmesség. A helyzet akkor fog megváltozni, ha ránk vonatkozóan is el­mondhatja az Úr: Effáta, nyilatkozzál meg. Akkor azonnal fel tudjuk fogni az Isten üzenetét s készek vagyunk a bi­zonyságtevésre. Február 28. A szánakozó Jézus. Márk 8, 1—10. Amit Jézus e földön tett, az mind belefoglalható ebbe a mondatba: Szánakozom a sokaságon. Mi hozta Őt le fényes égből, angyaltársaságból ebbe a csúf földi világba, fertőzöttlelkű em­berek közé? Mi adott ajkára bölcs ta­nítást, drága evangéliomot? Mi kész­tette, hogy felvegye az éhes tömeg ke­nyérgondját is? Mi vitte a keresztre meghalni? A szánakozó szeretet. Jézus szeret, — hallelujah!

Next

/
Thumbnails
Contents