Harangszó, 1936
1936-12-25 / 53. szám
• ♦ u.i •■Hűli ,, " ^ * t Aiaí<3hivataia Prot. n HArangs^ó Í93b december 25. papa A Harangsió gyöiyört kiadásban hogy oda>eralhe«a«i«minden .. i. 7 sekrestye és lelkészt Iroda falára kiaata LUTHER A 30x45 nagyságú színes nyolMáJcn<(áf másu tábla ára 1 P és 12 f portó, sekrestye > imádságát, Megrendelheti a lap kiadóhivatalába. A meghagyott legelőrészeket pedig — továbbra sem kezelve — oly rossz állapotban tartották, hogy azon állat meg nem élhetett. Öttingen írja könyvében: „Egy jó és helyesen, megfelelően gondozott állandó legelő mennél régibb, annál jobb, annál erőteljesebb lesz.“ A német belterjes mezőgazdaság megalapítója, mestere, Thaer tanár azt írja: „Állandó legelőket létesítsünk s az azokban élő erőt tekintsük őseinktől öröklött és utódainkra hagyandó és megőrzendő kincsnek s aki ezeket feltöri s a benne rejlő erőt kizsákmányolja s elpusztítja, tekintsük tékozlónak és árulónak, mert a bennök rejlő csodálatosan nagv erőt ha feltörjük, örökre vagy legalább is hosszú, nagy időre elveszítjük, dacára, hogy látszatra azért szép és dús, erős füvet, pázsitot létesíthetünk.“ Sajnos, ezt a nagy bűnt az állami ménesbirtokok vezető gazdatisztjei is elkövették, sőt Mezőhegyesen a múlt évben szántották fel az utolsó ősi legelő felét és állami méneseink még ma is erősen sínylik a ménesbirtokok legelőkérdésének megoldatlan voltát. Hazánkban, különösen a nagy uradalmakban a belterjességet a legelők feltörésével kezdte/, ahelyett, hogy a legelők javítására, gondozására gondoltak volna s azokon át jutottak volna a belterjességhez. Külföldön a legelő megbecsült része a birtoknak, nálunk — elhanyagolt voltuk miatt — azt mint feleslegest, semmit sem érőt kezelték, mört mindig csak az volt a kérdés — mennyi a szántó? A legelő és az út nem számított, pedig a belterjességhez a jó legelő és a jó út is hozzá tartozik, sőt attól elválaszthatatlan. Hogyan oldjuk meg immár a lehetőségekkel számolva a csikólegelök kérdését, nagy-, közép-i és kisgazdaságokban? Nagy uradalmakban ha van még ősi legelő, akkor azt fel kell javítani, az ismert módozatokkal. (Gyomirtás, skarifikálás, komposzt, istálló- vagy műtrágya vagy -50%-os trágyalé öntözéssel). Ez utóbbi móddal hihetetlen eredményeket értem el. Természetesen a felülvetés is elengedhetetlenül szükséges. Ha már ősi legelő nincsen, állandó legelő létesítésére törekedjünk, amelynek létesítésénél az aljfüvekre, különösen a tarac- kosgyökerüekre és pillangósokra legyünk figyelemmel. Hangsúlyozom, hogy legelőt sohasem szabad sorba, vagy pedig védnövénnyel vetni, hanem a legjobb, ha a vetögépről a cso- roszlyákat levesszük s a csövek alá egy ferdén elhelyezett deszkát akasztanak. így vetik a német állami méneseikben és magángazdaságokban is az oly csodás állandó legelőket. A középbirtokosok helyzete nehezebb, mert ezeken a kisebb birtkokon ritkán találunk már ősi vagy más legeltetésre alkalmas területet. Tekintve azonban — az ilyen középbirtokon élő — nem nagy csikólétszámot s tudva azt, hogy jól kezelt és gondozott legelőkből nem kell oly nagy terület, a legelő kérdést egy egyszerű drótszállal bekerített s állandó legelőnek vetett s gondozott legelővel a legjobban oldhatjuk meg. Hogyan oldjuk meg tehát a csikók legeltetési és mozgási lehetőségeit? Ennek a megoldása könnyen keresztülvihető, ha nem is a legtökéletesebb módon, de mindenesetre a csikók javára. Esztendőkkel ezelőtt a Moson megyei Levél községben, közel a falu széléhez egy eléggé nagy (ha jól emlékszem, lehetett vagy 6—8 holdnyi terület) legejőszerű területet láttam bekerítve, amelynek közepén kút állott itatóvályukkal. Reggelenként ebbe eresztették csikaikat a gazdák, hogy egész nap a szabadban lehessenek. Legelni való nem sok volt, de szabadon szaladgálhattak a csikók. Volt gazda, ki délben is, volt, ki csak este velzette haza csikóit, hogy otthon rendesen elláthassa őket. Napközben a kisbíró nézett olykor a csikók felé s ekkor vizet is mert az itató vályúkba. Mint mondám is, ez nem pótolhatja teljesen a legelőt, de mindenesetre a csikók egész nap, télen-nyáron szabadon mozoghatnak. Amely község nem rendelkezik csikólegelövel, ez a megoldás módot nyújt a csikók ésszerű felneveléséhez. Ma csak azokat a módozatokat lehet ajánlani, amelyeket meg is lehet valósítani. Ezt pedig minden község könnyű szerrel megteheti. Falra hányt borsó lenne, minden évek hosszú tapasztalataiból fakadó tanácsom, ha azokat egy kis jóindulattal, eréllyel és erős akarattal meg nelm valósítanánk. (Folytatjuk.) Kőszeghyné gyógy és francia fűzőkészítő. Híveinknek árengedmény. Vidékre is szállít. Budapest, III., Bécsi-út 88., II. 70. 2—2 STELCZER KÁROLY műasztalos, lakberendező GYŐR, KOSSUTH LAJ0S-U.24. Bejárat Palatinus-utca 4. sz. Cégem különlegessége t szavatolt jó kivitelű modern hálószobák olcsó árban. Evangélikus lelkész vagyok, falura keresek feleségem mellé 40—50 év körüli, csekély nyugdíjjal bíró, munkaszerető özvegy nőt, aki a háztartási teendőket feleségemmel közösen elvégezné. Készpénzfizetést nem tudok adni, ellenben az illető teljes ellátást kapna s családomhoz tartozónak tekinteném. Evangélikus lelkészi hivatal, Nagyszokoly. (Tolna vm.) 1—2 Szappan, iésü, kölnivíz, parföm és borotválkozó eszközök nagy választékban, legolcsóbb napi áron kaphatók az Gyakoroljuk a virágmegTimast. hogy anyagiakban szűkölködő protestáns öreg testvéreinket is gondozásba vehesse a Bethánia Virágszövetsége. Adományok Budapest, XI., Társ-utca 6. Mokry Eszter címre küldendők. 16—24 HOGYAN TÁMOGASSUK AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLETEK JÓLÉTI EGYESÜLETÉT?! Evangélikus ember családjáról a „Jóléti Egyesület“ útján gondoskodik. Egyházi érdek is a „Jóléti Egyesület“ felkarolása. Hívja fel mindenki a hittestvérek figyelmét a Jóléti Egyesületre. A Jóléti Egyesület mindenfajta biztosítást felvesz: temetkezési, élet, nyugdíj, baleset, tűz, betörés, gyár. szavatosság, autó, szállítmány, jég, eső és betegbiztosításokat. Tagjainak érdekeit képviseli minden esetben. A jéléti egyesület 1936. évi programmja: Gondoskodás a gyermekről I Templomaink fűtése könnyen megoldható, nagyon kevés fűtőanyaggal az általam készített már több helyen használatban lévő kályháimmal. Kéményt magam készítem el. Uj torony és régi torony fedését és javítását jótállással, mérsékelt árért állás nélkül készítek. Hívásra költségemen megjelenek. Payr Gusztáv, Csorna. 1—2 Harmóniumok eladók, részletre is. Kovács Testvérek, Budapest, IV., Molnár-utca 26. 1—4 VIRÁGOT, KOSZORÚT legolcsóbban STIXIÉ-től csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46. Aki a »Harangszó‘-ra hivatkozik, 10% engedményt kap! Szerkesztő-bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHUTT GYULA, SZENDE ERNŐ, SZUCHOVSZKY GYULA, TÜRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nem adunk vissza. Baross-nyomda Uzsaly él Koncz. T.:7-63, „Erzsébet“ drogériáb (» yör, Kazinczi - utca í. ‘ Aki e hirdetést felmutatja, vásárlásnál S s tárai ék er»gedmény^>e«l^rfcs;>ÍHi Terjesszük a „HARANÖSZÖ'M! Felvilágosítással és tájékoztatással szolgál az egyesület központja: Budapest, IV., Hajó-utca 8/10. (Év. bérház.) Telefon: 186-3-32., valamint illeti fiókok: Miskolc, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Pécs, érvár, Győr, Szombathely. :n jegyházközségben megbízottai vannak.^az egyesületnek.
