Harangszó, 1936

1936-12-06 / 50. szám

í936 december 6. IÍARA N0S2Ó 401. ra eljött és így lett ö a bétheli intézmé­nyek első házi atyja egy kis házban, ahol öt beteg gyermek várt reá. Nem csodálatos-e, hogy az azóta hatalmas fává növekedett mustármag árnyékában ma már 6—7000 beteg test és lélek talál menedéket, oltalmat és szerető gond­viselést? Csodálatos továbbá az a szeretet, amellyel vezetőnk az intézet atyjáról, néhai Bodelschwinoh Frigyesről beszél. fi volt ugyanis Béthel felvirágoztatója, Isten országának kegyelemmel megál­dott ugartörője és magvetője. Elbeszéli vezetőnk, hogy az öreg atvának lelki nagyságánál, szivének szereteténél csak egv tulajdonsága volt nagyobb —- a sze­rénysége Valahányszor dicsérni és ma­gasztalni kezdték őt a vendégek az in­tézmény felvirágoztatásáért és vala­hányszor túlbuzgó hívei úgy szerették vo'na őt feltüntetni, mint az egész in­tézmény megteremtőjét, ő mindannyi­szor lecsendesítette az áradozókat. nem egvszer kivezette őket a temetőbe és megmutatta nékik az első házi atya. az előbb említett UnföVI Mátvás sírját e szavakkal: ,,Az első ő volt, én csak folytattam a munkát.“ — Beszél veze­tőnk Bóde’sch win gröl, mint a ,.szeretet virtuózáról“, aki nem csak gyakorolni, hanem ki is tudta haszná'ni a szeretetet, de sohasem a maga, hanem mindig be­tegei számára. — Elmondja vezetőnk, hogy Béthelt Isten lelkének ereje a töb­bek közt egy kis negyedévenként meg­jelenő füzet: ,.Béthel követe“ által se­gítette a felvirágzáshoz. Az intézet ve­zetősége az intézmény életéről beszá­moló, azt időről-időre ismertető eme kis füzetet száz és ezer példányban kül­dötte és küldi ma is szét a világba, hogy jóbarátokat, híveket és pártfogókat to­borozzon Béthel számára, akik a szere­tet csodálatos alkotásáról csodálkozás-1 sál értesülve imádkozni és áldozni tud­tak és tudnak ma is a belmisszió szent ügyéért. Gyökeres megoldás. A reverzális kérdésről egyházunk kö­reiben is sokat tárgyaltak már. Több megoldást is ajánlottak már. Sok szó esett már arról, hogy ezt a kérdést az államnak kellene a kezébe venni. Magától értetődik, hogy az ál­lamnak nem szabadna tétlenül nézni, hogy a reverzá'is-törvénvt a hatalmon lévő erősebb fél lelki vámszedésre hasz­nálja ki, hogy tisztességes magyar em­berek családi életét ágyasságnak. gyer­mekeit fattyúnak bélyegezhessék egye­sek csak azért, mert házasságukra evan­gélikus templomban kérték az Isten ál­dását. Azt is ajánlották már, hogy egyházunk vesse bele magát nagyobb eréllyel a re­verzális harcba és igyekezzék a maga javára billenteni a mérleget. Bizonyos is, hogy ha majd az egész vonalon mi nyerünk a reverzálisok területén, akkor a másik tábor is hajlandó lesz a békés megoldásra. De a leggyökeresebb megoldás mégis csak ez: kerüljük a vegyes házasságot. Nincs annál természetesebb, békessége- sebb és áldottabb, mint mikor evangé­likus evangélikussal térdel oda házas­sági eskütételre Isten oltára elé. így életük alapvető viszonyára, a vallásra nézve biztosítva van az egység. Evangélikus ifjúság! Leendő házas­életed boldog békessége megéri, hogy megtanulj ezen a téren is parancsolni a szívednek! ... Terjesszük a „HARANGSZó“-t! Ecsény. Ennek a tolna—somogy—baranyai egyházmegyéhez tartozó németajkú, de jó magyar érzésű gyülekezetnek a ve­zetői a belmissziói és népmívelö munká­nak erőteljesebb megindulása óta egyre jobban vágyódtak olyan helyiség után, ahol ez a munka még jobban végezhető s az ennek nyomán sarjadt új élet még jobban gondozható. S íme Isten megad­ta nekik azt. ami után vágyódtak. A földreform 9 kát. hold földet juttatott a gyülekezet lelkészének és kántortanftó- ján-ak s azok révén a gyülekezetnek. Az így kapott földek jövedelmét aztán a gyü­lekezet lelkésze indítványára tartalékolta s a tartalékolt összegből a községbeli izraelitáktól először is egv 830 n-ö’es telket vásárolt a község középpontján a rajta levő izraelita imaházzal együtt. Majd elhatározta, hogy a megvásárolt telken emeletes gyülekezeti házat épít. amelyben a evü'ekezet mindenkori má- sodtanítóján kívül otthont talál majd a gyülekező ifjúsági, nő és férfi egylete is. emellett közgyűlések, bib’ia és kon­firmandus órák. val'ásos esték, műked­velő, népművelő és vetitettképes elő­adások tartására is alkalmas lesz, nem­különben arra is. hogy abban időközön­ként a filia és szórványban híveket is összegyűjtse. Isten igéjével táplálja. Ugyanezen közgyűlésen erre a célra mindjárt felajánlotta a megvásárolt tel­ken és imaházon kívül a földreform föl­dek jövedelméből megtakarított 5800 P készpénzt s a szükséges kézi- és fogat­napszámokat is, egyben kimondta, hogy amennyiben a hiányzó 3000 pengőt ál­lamsegélyből előteremteni nem tudja, úgy ezt valamely takarékpénztártól egy­szerűen kölcsönveszi majd. 1936. április 27.-én aztán megindult a munka, amelyből az iparosokon kívül a Zrínyi prókátora. 7 Történeti színmű, négy felvonásban. Egykorú dalokkal. Irta: Payr Sándor. Zenei részét zongorára és énekhangra alkal­mazta és saját szerzeményeivel Is kibővítette: Kapi Gyula. PÁL: Attól ne tartsatok. Az szegény, az országot futja. Hol Árvában, hol Csáktornyán, hol Pozsonyban, höl Bécs- ben jár. Fejetlen ez a mi házunk. De nem is csodálom, ha szí­vesen van távol Soprontól. FATIME: Már pedig ma meg kell jönnie. Erzsiké láza^ san várja. Ilv nagy napon apára van szüksége a leánynak. PÁL: Hát csak meglesz az a kínos menyegző? El mer jönni a jámbor Armpruszter? Hisz a néném Bezerédyt siratja még mindig. Ily bús menyasszonytól én a hetedik határig bujdosnám. LOZSI: Az a pozsonyi német pedig be ne tegye ide a lábát, csak azt mondom. Maradjon otthon a Mayerokkal, Hu- berokkal. Nem kell német a szomszédból, van itthon is elég. ZABÁN: Én már nászajándékot is vettem a vőlegénynek: kárpitos velencei tükröt (a falra mutat). Hallgasd, mi rajt a felírás (olvassa): Rántsd ez szuperlátot Nézd, kit szemed lát ott. Ékes, deli szép-e ? Avagy szájatátott ? LOZSI: Bizony szájatátott, szegény Armpruszter, csak nézzen bele. És ilyenhez erőltetik Wittnyédy Erzsikét! ZABÁN: Mi lesz e házból, ha Erzsikét elviszik! Mi lesz Zsiga gyerekből és belőlünk is! Ö volt eddig a mi tápláló daj­kánk és jó angyalunk. PÁL: Apámat ti nem értitek. Ez a mi házunkban rend­szer. Apám a németet magyartat párosítja, hogy legyünk egy test és egy lélek. Armprusztert n én étnmei gyuratja át magyar­nak. Apám is német leánvt vett feleségül, pedig magyarhoz vonta a szíve. Bezerédyt Zrínyihez küldte a török ellen, hogy nénémtől eltávolítsa, fi mártirságot követei a hazáért. A mi házunkban mártirságból házasodnak, születnek és halnak az emberek. Mindent a hazáért! Ti eztt nem értitek. ZABÁN: Szegény leány, a mi angyali jó Erzsikénk! A haza viruljon, a leányszív meg hervadjon! Bizony ezt én nem értem. Gvere Zsiga gyerek, te is mártír vagv. Hagyd a szillabá- kat, én miattam ne szenvedj. Eredj játszani! ZSIGA (örömmel): Elfutok az apám elé, megnézem, mit hozott. (El. Zabán is menni akar, de Pál visszatartja.) 2. JELENET. (Előbbiek. Zsiga nélkül.) PÁL: Hohó, Izsák, várj csak. Az iskolának nincs még vége. Most tanul a felsőbb klasszis. Olvastátok apám levelét? A háborúból török könyveket hozott zsákmányul. S most azt írja. hogy Fatime hodzsa lánya, tud írni, olvasni, tanítson hát bennünket törökül. Hallottatok ilyent? LOZSI (előre jön a kis asztalhoz): Ne haragudj Palkó, de ilyen gondolat csak egy agyafúrt prókátor fejében szület- hetik. ZABÁN: És praktikus ember agyában! Tedd hozzá. LOZSI: Ha kívánja, megtesszük. Isten neki. Ki merne eflenmondani, ha ö akarja. Balassa Bálint is tudott törökül és Apáczai is tanítja Erdélyben a törököt. PÁL: No ide hát, Fatime, légy a Hypatiánk. Értesd meg velünk néped anyanyelvét. FATIME: Hallottam már uramnak parancsolatját. De arra kérlek, jó ifjak, hogy egy szegény török asszony beszédét a fogságban ki ne gúnyoljátok. LOZSI: Ne félj, Fatime, tisztelünk, szeretünk mi téged. De azt mondd meg, érdemes-e a ti nyelveteket megtanulni?

Next

/
Thumbnails
Contents