Harangszó, 1936
1936-12-06 / 50. szám
í936 december 6. IÍARA N0S2Ó 401. ra eljött és így lett ö a bétheli intézmények első házi atyja egy kis házban, ahol öt beteg gyermek várt reá. Nem csodálatos-e, hogy az azóta hatalmas fává növekedett mustármag árnyékában ma már 6—7000 beteg test és lélek talál menedéket, oltalmat és szerető gondviselést? Csodálatos továbbá az a szeretet, amellyel vezetőnk az intézet atyjáról, néhai Bodelschwinoh Frigyesről beszél. fi volt ugyanis Béthel felvirágoztatója, Isten országának kegyelemmel megáldott ugartörője és magvetője. Elbeszéli vezetőnk, hogy az öreg atvának lelki nagyságánál, szivének szereteténél csak egv tulajdonsága volt nagyobb —- a szerénysége Valahányszor dicsérni és magasztalni kezdték őt a vendégek az intézmény felvirágoztatásáért és valahányszor túlbuzgó hívei úgy szerették vo'na őt feltüntetni, mint az egész intézmény megteremtőjét, ő mindannyiszor lecsendesítette az áradozókat. nem egvszer kivezette őket a temetőbe és megmutatta nékik az első házi atya. az előbb említett UnföVI Mátvás sírját e szavakkal: ,,Az első ő volt, én csak folytattam a munkát.“ — Beszél vezetőnk Bóde’sch win gröl, mint a ,.szeretet virtuózáról“, aki nem csak gyakorolni, hanem ki is tudta haszná'ni a szeretetet, de sohasem a maga, hanem mindig betegei számára. — Elmondja vezetőnk, hogy Béthelt Isten lelkének ereje a többek közt egy kis negyedévenként megjelenő füzet: ,.Béthel követe“ által segítette a felvirágzáshoz. Az intézet vezetősége az intézmény életéről beszámoló, azt időről-időre ismertető eme kis füzetet száz és ezer példányban küldötte és küldi ma is szét a világba, hogy jóbarátokat, híveket és pártfogókat toborozzon Béthel számára, akik a szeretet csodálatos alkotásáról csodálkozás-1 sál értesülve imádkozni és áldozni tudtak és tudnak ma is a belmisszió szent ügyéért. Gyökeres megoldás. A reverzális kérdésről egyházunk köreiben is sokat tárgyaltak már. Több megoldást is ajánlottak már. Sok szó esett már arról, hogy ezt a kérdést az államnak kellene a kezébe venni. Magától értetődik, hogy az államnak nem szabadna tétlenül nézni, hogy a reverzá'is-törvénvt a hatalmon lévő erősebb fél lelki vámszedésre használja ki, hogy tisztességes magyar emberek családi életét ágyasságnak. gyermekeit fattyúnak bélyegezhessék egyesek csak azért, mert házasságukra evangélikus templomban kérték az Isten áldását. Azt is ajánlották már, hogy egyházunk vesse bele magát nagyobb eréllyel a reverzális harcba és igyekezzék a maga javára billenteni a mérleget. Bizonyos is, hogy ha majd az egész vonalon mi nyerünk a reverzálisok területén, akkor a másik tábor is hajlandó lesz a békés megoldásra. De a leggyökeresebb megoldás mégis csak ez: kerüljük a vegyes házasságot. Nincs annál természetesebb, békessége- sebb és áldottabb, mint mikor evangélikus evangélikussal térdel oda házassági eskütételre Isten oltára elé. így életük alapvető viszonyára, a vallásra nézve biztosítva van az egység. Evangélikus ifjúság! Leendő házaséleted boldog békessége megéri, hogy megtanulj ezen a téren is parancsolni a szívednek! ... Terjesszük a „HARANGSZó“-t! Ecsény. Ennek a tolna—somogy—baranyai egyházmegyéhez tartozó németajkú, de jó magyar érzésű gyülekezetnek a vezetői a belmissziói és népmívelö munkának erőteljesebb megindulása óta egyre jobban vágyódtak olyan helyiség után, ahol ez a munka még jobban végezhető s az ennek nyomán sarjadt új élet még jobban gondozható. S íme Isten megadta nekik azt. ami után vágyódtak. A földreform 9 kát. hold földet juttatott a gyülekezet lelkészének és kántortanftó- ján-ak s azok révén a gyülekezetnek. Az így kapott földek jövedelmét aztán a gyülekezet lelkésze indítványára tartalékolta s a tartalékolt összegből a községbeli izraelitáktól először is egv 830 n-ö’es telket vásárolt a község középpontján a rajta levő izraelita imaházzal együtt. Majd elhatározta, hogy a megvásárolt telken emeletes gyülekezeti házat épít. amelyben a evü'ekezet mindenkori má- sodtanítóján kívül otthont talál majd a gyülekező ifjúsági, nő és férfi egylete is. emellett közgyűlések, bib’ia és konfirmandus órák. val'ásos esték, műkedvelő, népművelő és vetitettképes előadások tartására is alkalmas lesz, nemkülönben arra is. hogy abban időközönként a filia és szórványban híveket is összegyűjtse. Isten igéjével táplálja. Ugyanezen közgyűlésen erre a célra mindjárt felajánlotta a megvásárolt telken és imaházon kívül a földreform földek jövedelméből megtakarított 5800 P készpénzt s a szükséges kézi- és fogatnapszámokat is, egyben kimondta, hogy amennyiben a hiányzó 3000 pengőt államsegélyből előteremteni nem tudja, úgy ezt valamely takarékpénztártól egyszerűen kölcsönveszi majd. 1936. április 27.-én aztán megindult a munka, amelyből az iparosokon kívül a Zrínyi prókátora. 7 Történeti színmű, négy felvonásban. Egykorú dalokkal. Irta: Payr Sándor. Zenei részét zongorára és énekhangra alkalmazta és saját szerzeményeivel Is kibővítette: Kapi Gyula. PÁL: Attól ne tartsatok. Az szegény, az országot futja. Hol Árvában, hol Csáktornyán, hol Pozsonyban, höl Bécs- ben jár. Fejetlen ez a mi házunk. De nem is csodálom, ha szívesen van távol Soprontól. FATIME: Már pedig ma meg kell jönnie. Erzsiké láza^ san várja. Ilv nagy napon apára van szüksége a leánynak. PÁL: Hát csak meglesz az a kínos menyegző? El mer jönni a jámbor Armpruszter? Hisz a néném Bezerédyt siratja még mindig. Ily bús menyasszonytól én a hetedik határig bujdosnám. LOZSI: Az a pozsonyi német pedig be ne tegye ide a lábát, csak azt mondom. Maradjon otthon a Mayerokkal, Hu- berokkal. Nem kell német a szomszédból, van itthon is elég. ZABÁN: Én már nászajándékot is vettem a vőlegénynek: kárpitos velencei tükröt (a falra mutat). Hallgasd, mi rajt a felírás (olvassa): Rántsd ez szuperlátot Nézd, kit szemed lát ott. Ékes, deli szép-e ? Avagy szájatátott ? LOZSI: Bizony szájatátott, szegény Armpruszter, csak nézzen bele. És ilyenhez erőltetik Wittnyédy Erzsikét! ZABÁN: Mi lesz e házból, ha Erzsikét elviszik! Mi lesz Zsiga gyerekből és belőlünk is! Ö volt eddig a mi tápláló dajkánk és jó angyalunk. PÁL: Apámat ti nem értitek. Ez a mi házunkban rendszer. Apám a németet magyartat párosítja, hogy legyünk egy test és egy lélek. Armprusztert n én étnmei gyuratja át magyarnak. Apám is német leánvt vett feleségül, pedig magyarhoz vonta a szíve. Bezerédyt Zrínyihez küldte a török ellen, hogy nénémtől eltávolítsa, fi mártirságot követei a hazáért. A mi házunkban mártirságból házasodnak, születnek és halnak az emberek. Mindent a hazáért! Ti eztt nem értitek. ZABÁN: Szegény leány, a mi angyali jó Erzsikénk! A haza viruljon, a leányszív meg hervadjon! Bizony ezt én nem értem. Gvere Zsiga gyerek, te is mártír vagv. Hagyd a szillabá- kat, én miattam ne szenvedj. Eredj játszani! ZSIGA (örömmel): Elfutok az apám elé, megnézem, mit hozott. (El. Zabán is menni akar, de Pál visszatartja.) 2. JELENET. (Előbbiek. Zsiga nélkül.) PÁL: Hohó, Izsák, várj csak. Az iskolának nincs még vége. Most tanul a felsőbb klasszis. Olvastátok apám levelét? A háborúból török könyveket hozott zsákmányul. S most azt írja. hogy Fatime hodzsa lánya, tud írni, olvasni, tanítson hát bennünket törökül. Hallottatok ilyent? LOZSI (előre jön a kis asztalhoz): Ne haragudj Palkó, de ilyen gondolat csak egy agyafúrt prókátor fejében szület- hetik. ZABÁN: És praktikus ember agyában! Tedd hozzá. LOZSI: Ha kívánja, megtesszük. Isten neki. Ki merne eflenmondani, ha ö akarja. Balassa Bálint is tudott törökül és Apáczai is tanítja Erdélyben a törököt. PÁL: No ide hát, Fatime, légy a Hypatiánk. Értesd meg velünk néped anyanyelvét. FATIME: Hallottam már uramnak parancsolatját. De arra kérlek, jó ifjak, hogy egy szegény török asszony beszédét a fogságban ki ne gúnyoljátok. LOZSI: Ne félj, Fatime, tisztelünk, szeretünk mi téged. De azt mondd meg, érdemes-e a ti nyelveteket megtanulni?