Harangszó, 1936
1936-01-26 / 5. szám
irÜfláll * I I Kiadóh. a tala MAftANG_SjÓ _________________________<9áé január gg. T esti és szellemi fogyatékosok, epileptikusok és egyéb ilyen betegek három éves kortól felekezeti különbség nélkül felvétetnek: WALLRABENSTElN-féle szeretetotthon, Budakeszi. dolgozott és kifáradt, az éjszakát pihenésre, alvásra használja, így nem is ideges. Természetesen akad itt is egy-két kivétel, kik tivornyákon költik el keserves keresetüket, de az ilyenek azután meg is bűnhődnek érte. A legjobb orvosság az idegesség ellen a békés családi élet. Lelkiismeretesen dolgozik férj és feleség, neveli gyermekeit és örül azoknak, és a munka után a családi körben, otthon keresi a pihenést és ott találja meg szórakozását. De ha végig tekintünk a mai házasságokon, bizony sok esetben nem ezt tapasztaljuk. Igen gyakran láthatjuk a házasságkötésnél az egyik fél részéről az érdeket. Természetesen az ilyen házasság a legtöbb esetben nem boldog, és pedig azért, mert nincs meg a lelki összhang a férj és feleség között, a kölcsönös szeretet és megbecsülés és nincs meg a hitvesi hűség Ez azután súrlódásokra, később enpsebb ellentétekre vezet a házastársak között, úgyhogy nyugodt békés családi életről nem lehet szó. Az ilyen állapot oka lehet vagy egyik, vagy mindkét fél idegességének. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet, ha gyermekek is Vannak és ezek a szegény ártatlanok sinylik meg szüleik viszálykodását, a legjobban akkor, ha a házasság vége a válás. Van sok házasság, ahol fiatalos hévvel és meggondolatlanul, a pillanatnyi szenvedély fellobbanásának hatása alatt kötnek házasságot olyanok, akik egyedül is keservesen tudnak megélni A szenvedély lángja hamar kialszik, segíti oltani az anyagi gond, a házastársak először idegesek lesznek, majd elkeseredettek és ez sokszor családi tragédiához, öngyilkossághoz, családirtáshoz vezet, amit az újságokban nap-nap után olvashatunk. Itt már nemcsak idegességről, hanem kóros idegösszeroppanásról van szó, az idegrendszer nem bírja az iramot. Még inkább előfordulhat ez az eset akkor, ha beteg, gyenge egyének lépnek házasságra, úgyhogy az egyik vagy másik állandóan betegeskedik, nem tudja a helyét megfelelően betölteni, így a házas életben, a háztartásban, előbb csak kisebb, majd mindig nagyobb zökkenők zavarják a békét, Ez először csak idegessé teszi őket, de bizony idővel feldúlja a családi békét. — Ha terhelt az egyik vagy mindkét házastárs, ez igen sok bajnak lehet okozója. Szeretnék ha az Isten gyermek- áldást adna, de ez nem lehet egyik vagy másik fél hibájából. Ez idővel esetleg elidegeníti a házastársakat egymástól. Még szomorúbb az, ha van gyermek-áldás, de a gyermek terhelt, nyomorék vagy hülye, nem hal meg, hanem nő, felnő nyomorékon, vagy hülyén, állandó gondozásra, ápolásra szorul, mint állandó vád a szülőknek, hogy fiatal korukban egyikük, vagy mindkettőjök vétkezett. Ez az, amit Mózes mond Isten kijelentése- képen: Megbüntetem az apákat a fiákban harmad-, negyediziglen. És ezen sokszor az orvostudomány sem tud segíteni, vagy ha részben segít is, gyermek ha felnő is, az ő utódai szintén terheltek lesznek. Sok házasságot láthatunk ma, ahol Isten rendelete ellenére a házasfeleknek nincs gyermeke, pedig lehetne de ez zavarná az ő kényelmüket, akadályozná őket a szórakozásban, másutt meg csak egy van és azt mondják ez elég, de ha aztán később azt az egyet esetleg elveszítik, akkor nem marad egy sem. Amíg az ilyen házastársak fiatalok és csak a szórakozásra van a gondjuk, addig nem érzik a gyermek hiányát, de amint öregebbek lesznek, akkor felébred bennük is a vágy, szeretnék ha nem lennének egyedül, de már késő. Sokszor ez nyomottá teszi kedélyüket, elégedetlenek, idegesek lesznek és egymás életét keserítik. Ezért gondolják meg a házasulandók, — hogy Schiller szavait idézzem: — a szív szívre talál-e? A szenvedély rövid életű, a megbánás soká tart. A szenvedély elszáll, a szeretetnek állandónak kell maradni. Van sok apró dolog a házaséletben mely annak békéjét zavarja, a házasfeleket idegessé teszi, de amit szeretettel ki lehet küszöbölni. Mindenesetre a felnőtt korban gyakori az idegesség és ha elhanyagolják sokszor kórossá válik, valamilyen idegbaj fejlődhetik belőle; éppen ezért nem szabad könnyen venni, hanem, ha kellemetlenségeket kezd okozni, idejekorán orvoshoz kell fordulni tanácsért. Az öreg korban az úgynevezett ideges állapot nem oly gyakori, ha baj van az idegekkel az rendesen már idegbaj és orvosi kezelést igényel. Az öreg ember, ki már egy életet végigküzdött, örült és szenvedett, fiatal és felnőtt korában volt ideges is, a kor és tapasztalatok révén megtanulja, hogy az életet egy bizonyos nyugodtsággal, derűvel szemlélje és nem izgatja a sok apró cseprő dolog, kivált ha örvendhet családjának, unokáinak, esetleg dédunokáinak is és meg is érdemli ezt, mert ezért egy életen át szolgált, küzdött és ez azért adatott meg neki, mert az életét az Isten törvénye szerint élte és az ellen nem vétkezett. Ha végig tekintünk az ember életén a bölcsőtől a sírig, láthatjuk, hogy az idegesség szempontjából mennyi tényező játszik szerepet, a gyermekkori bajok hogyan bosszulják meg magukat később az ifjúnál vagy felnőttnél, esetleg az öregnél is. Ugyancsak láthatjuk, hogy a mértékletes és erkölcsös élet biztosíthatja egyedül a nyugodt boldogságot és hosszú életet. VIRiWOT. KOSZORÚT legolcsóbban ÜTIXI É-tcIl csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. TELEFON: 9—46. Szives pártfogást kérek. Szappan, tésü, kölnivíz, pariöm és borotválkozó eszközók nagy választékban, legolcsóbb napi áron kaphatók az „Erzsébet“ drogériában Győr, Erzsébet - tér 13. Aki e hirdetést felmutatja, vásárlásnál S százalék engedményben részesül I Szerkesztő bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ. SZUCHOVSZKY GYULA, TÚRÖCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Kéairatokat nem adunk Tiaaxa Baroaa-nysmda Unaly ta Konca, Gy6i • Telefon ys-l
