Harangszó, 1936
1936-11-22 / 48. szám
1&3Ö. november 22. HÁKANGS2Ó 389. KÜLÖNFÉLÉK ! í , Égő lelkek. Egy buzgó lelkésztől egyszer megkérdezték: Mi a titka annak, hogy oly sokan jönnek hallgatni az igehirdetését. Ő így felelt: „Engedd, hogy lángra gyújtson az Ür s akkor majd jönnek az emberek nézni, hogy hogyan égsz“. Érdekes könyvajánlás. Az angol könyvpiacon nagy port vert fel egy hires misszionáriusnak, Studdnak életrajza. Három év alatt 40.000 példány fogyott el belőle. A kiadó így ajánlja a könyvet: „...ára 3 és fél shilling. De ha önnek nincs ennyi pénze, küldhet kevesebbet is.“ — Így csak Angliában lehet könyvet hirdetni, ahol nem élnek vissza a bizalommal. Kommunista zászló a templomban Newyork egyik templomában nagy ifjúsági békegyülést tartottak. A sok nemzet képviselője között, a szovjet zászlós követe is odaállt az oltár elé, anélkül, hogy erről a rendezőség előzőleg tudott volna. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ Esküvő. Kfom,pecher Judit és fancsali J o ó b Olivér lelkész, püspöki titkár november 21.-én tartják esküvőjüket a budapest-kelenföldi evangélikus templomban. Házasság. Varga Marika és sömjéni Németh Gyula november hó 19.-én Kunhegyesen tartották esküvőjüket. Halálozás. Éder Gabika másfél éves korában, november 12.-én Lábodon elhunyt. Szülei: Éder József körjegyző és neje, szül. Domonkos Erzsébet, valamint testvére gyászolják. — Ruttkay Miklián Gyula Budapesten elhunyt. Temetése nov. 17.én Aszódon ment végbe, hol a boldogult egész életét közszeretetben töltötte. Négy fia közül kettő lelkész: Gyula püspöki titkár és Géza szentetor- nyai lelkész. Az elhunyt 68 évet élt. — Feltámadunk! ÚJ KÖN Y.V E K A nógrádi egyházmegye elhatározta, hogy posztillakönyvet ad ki főként olyan tanítók használatára, akik lévitai szolgálatban önállóan istentiszteletet tartanak. A postillakönyv anyagát Kiss Samu nagy barátfalui lelkész írta az evangéliomi szentleckék alapján. Ára bérmentes küldéssel 4 pengő, mely ösz- szeg a Fébéhez küldendő: a 25,114 számú csekklapon. Levelek az V. Finrj-Ugor kultúr- kongresszusról. Irta Korltsánszky Ottó. E 64 oldalas könyvecske a legutóbbi finn-ugor kulturkongresszus s annak gyógyszerész-szakosztályi munkájáról számol be nagyon élvezetes formában. A könyvre, amely újabb láncszem a finnugor kapcsolatok láncolatában, felhívjuk olvasóink figyelmét. Petőfi nyomdokán. Kiadja az Aszódi Petőfi Reálgimnázium önképzőköré. 144 oldal. Petőfi hajdani gimnáziumának ön- képzőköri lelkes ifjúsága csokorbasze- dett nehány elmélkedést, verset és elbeszélést s a fenti címen csinos kötetben felkínálja azoknak, akiket érdekel az ifjúság eszményekért lelkesedő, jövendőre készülő életakarása. A kötet egyik-másik darabja egészen komoly ígéret. Terj'esszük a „HARANGSZó“-t! A MAGYAR GAZDA Vegyes. Szeptemberben 70 vagon vajat vittünk ki külföldre. — A sertésárak tartottak. — A mezőgazdasági világpiacok vizsgálása arra a megállapításra vezetett, hogy világszerte javul a mezőgazdaság helyzete. Terményárak Budapesten. Búza 17.50 —18.35, rozs 14—14.70, takarmányárpa 13.50—14..50, sörárpa 15.50—22, zab 16.20—16.60, tengeri 9.15—9.35 pengő métermázsánként. Adatárak. Sertésárai«. Uradalmi nehézsertés páronként 340 kg-on felül 108, 340 kg-on alul 103—105, szedett közép páronként 220—260 kg-ig 92—96, 180— 220 kg-ig 88—90, 100—180 kg-ig 84— 87, öreg nehéz páronként 300 kg-on felül 93—95, szedett, öreg 88—90, angol hússertés páronként 120—150 kg-ig 92—97, angol sonkasüldő páronként 120—150 kg-ig 86—92 fillér élősúly- kilogrammonként. Vágómarhavásár. Magyar bika 34— 38, tarka 44—66, magyar ökör 40—79, magyar tehén 44—59, tarka 40—75, növendékmarha 51—67, csontozni való 24—36 fillér élősúlykg-kéní. Értesítés! Budapest központjában az egyetemek, iskolák és hivatalok közvetlen közelében: Károly körút 3/á. III. 1. szám alatt e hóban fog megnyílni a „Béke“ Leányotthon, amely jóerkö csü, úriieányok (főiskolai hallgatónők, tanárnők, tisztviselőnők) számára igen mérsékelt áron kényelmes, kellemes és meleg családi otthont nyújt. Minden igényt kielégít. Utcára nyíló szobák, központi fűtés, állandó melegvízszolgáltatás és telefon. Értekezni lehet naponként d. u. 3—7 óráig. 1—1 A magyar lótenyésztés mai helyzete, Irta: vitéz Pettkó Szandtner Tibor alezredes, a bábolnai méhes parancsnoka. 2 Előző cikkemben rámutattam azokra az okokra, hogy csonka hazánk lótenyésztésének eredményes újraéledésének titka abban állott, hogy az állami ménesekben és az országos fedező ménekben beállott nagy hiányt nem idegen tenyész- anyag vásárlásával, behozatalával, hanem kizárólag a megmaradt tenyészanyagból tenyésztette újra s az innen kikerülő méneket állította a köztenyésztésbe. A csehszlovák kormány országos lótenyésztése a saját kárán tanult. Rájöttek arra, amit több Ízben, — lótenyésztési ügyben tett hivatalos útjaim alkalmával — ottani lótenyésztést vezető körök is hangoztattak, hogy a megszállás után külföldön, főleg nyugaton vásárolt ménekkel való tenyésztés nem járt sikerrel. Legjobban azonban Kladrubban, a cseh állami ménesek egyikében, az Oldenburgból hozott ménekkel járták meg. Ma a felvidék csak Magyarországból származó tenyész- anyaggal akar tenyészteni, mert rájöttek arra, hogy a magyar ló szívóssága és keménysége — páratlan. Ez a körülmény is azt mutatja, hogy a felvidék röge, — ma is magyar rög s az is marad örökre. A nyittai méntelepen egy Kladrubból érkezett fiatal mén szállítmányt láttam, amelyet az ottani méntelep vezetője kétségbeesve vett át, mert azok puhasága, esetlensége igazán nem való a felvidéki régi magyar kemény lóanyaghoz. Nagy horderejű volt az 1927. évi XXV. törvénycikk és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 84.100/1V. B—1928., illetőleg 103.9CO/V.—1929. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet, amely az ország lóanyagának minőségét oly nagy mértékben veszélyeztető zugméneknek a köztenyésztésből való kizárását és az apaállatok köteles vizsgálatát rendeli el. Ez a törvényes rendelkezés módot ad a földmivelésügyi miniszternek, hogy olyan helyeken, ahol zúgmének a köztenyésztésben a céltudatos lótenyésztést veszélyeztetik, ezeket elövezettetheti s azokat, amelyek tenyésztésre alkalmatlanoknak találtatnak — magtalaníttathatja. Már 1890-ben Bányaffy Frigyes igen érdekes, lótenyésztéssel foglalkozó könyvében a tenyészteriiletek felállítását sürgeti és ajánlja. Sok idő telt el azóta — még boldog, békebeli esztendők is —, míg 1925-ben Plósz Béla dr. államtitkár az országos lótenyésztési értekezleten „az egységes fajtában való tenyésztés biztosítása céljából az országos tenyészterületekre való osztását .és azokon belül más fajtának való tenyésztésének megtiltását ajánlja.“ Az indítvány elfogadtatott és a tenyészteriiletek az ezzel járó kanca-törzskönyveléssel felállíttattak, illetve beoszttaitak, figyelemmel a helyi és takarmány, legelő és egyéb a lófajtákat befolyásoló körülményekre. Mindezen, a komoly köztenyésztést szolgáló rendelkezések azonban nagy áldozatot kívántak az államtól s az egyre lecsökkentett költségvetés ker'etein belül bizony rettenetesen nehéz e feltétlenül szükséges s a közre mindennél értékesebb kereteket fenntartani. Mindezeket azért bocsájtottam előre, mert azt akartam bemutatni és bizonyítani, hogy az állam lótenyésztési politikájaj azon munkálkodik, hogy a lótenyésztő gazdákat minden módon segítse és támogassa, hogy ezeken keresztül a magyar lótenyésztést emelje s a közgazdaságra oly fontos lókivitelünket elcj segítse. Hogy e munkálkodás nem hiábavaló, bizonyítja a külföldre kivitt lovak száma.
