Harangszó, 1936

1936-01-26 / 5. szám

36. HARANGSZÓ 1936 január 26. A helytartótanács megadja az engedélyt, mire a következő év tavaszán megkezdő­dött a templomépítés s a hívek áldozatos munkájával már ugyanazon év őszén annyira elkészült, hogy összegyüjthette falai közé az igére éhes lelkeket. Addig is, míg ez megtörténhetett, Ostffy Mi­hály táblabíró pajtájában tartották az is­tentiszteleteket. Ennek a nagynevű és történelmi múltú családnak a későbbi százötven év folyamán is sokat köszön­hetett a gyülekezet. 80 éven keresztül, megszakítás nélkül az ő tagjai töltötték be a felügyelői állást s viseltek gondot példás hűséggel a reájuk bízottakra. 1806-ban felépült a torony. Nagyobb változáson ment át a templom 1847-ben. Ekkor épült ki jelenlegi homlokzata. * A múlt évben reánk köszöntött jubi­leumi esztendő a hálás öröm érzésén kí­vül súlyos gondokat is hozott magával. Szomorú szívvel gondoltunk arra. hogy nincsen pénzünk az idők múlásával meg­kopott, megrongálódott temolom rend­behozatalához. Hiába számítgattunk, a józan ész. a tárgyilagos cerúza nem ho­zott ki biztató eredményt. Megcseleked- te azonban ezt az áldozatos egyházsze­retet. Egyik példás buzgósávú egyházia­gunk nemes elhatározással 500 P-t aján­lott fel erre a célra s ezzel — az ado­mány értékén túl — megmutatta a meg­oldás útját. Csodálatos volt a kezdet és áldott a folytatás. Úgy éreztük, hogy a templomépítő ősök lelkesedése hullám­zott végig a gyülekezeteken. Gazdag és szegény egy volt az áldozathozatalban. Az elsők között voltak a Kis Harangszó olvasói, kik csillogó szemmel, megiile- tődve hozták adományukat. Vakációzó kisdiákok műsoros délutánt rendeztek s annak jövedelmét ajánlották fel. Nem sajnálták a gyorsan tovatűnő szabadna­pok odaáldozott óráit, csak minél telje­sebben megvalósuljon a gyülekezet vá­gya: a megújult templom. Távolba sza­kadt hívek is megható szeretettel adtak kifejezést a régi hajlék iránt való ragasz­kodásuknak. Több mint kétezer pengő gyűlt össze. A kívül és belül szépen rendbehozott templomban október 13.-án történt meg a jubileumi ünnepély. Az istentiszteletet követő díszközgyűlésen dr. Karsay Zol­tán felügyelő adott kifejezést a gyüleke­zet örömének. A gyülekezet történetét a lelkész ismertette. A megújított templom homlokzatára a hívek óhajtása szerint a képen is jól látható felírás került: „Erős vár a mi Is­tenünk...“ A hála vallomása ez a múltért és re­ménység hitvallása a jövőre nézve. Szalay Sándor. Kevés Királyt szerettek úgy az alattvalói, mint a most elhunyt angol királyt. Igaz, hogy kevés király érdemelte ki a szer etetet úgy mint ö. Példaképe volt népének. Egyszerűség­ben, áldozatkészségben, munkában, erköl­csös életben. Mindenben.„ Atyja volt népének. Életét egészen oda­szentelte alattvalóinak. Mindezt pedig azért tudta megcsele­kedni, mert élete végéig megtartotta azt, amit édesanyja kötött egykor a lelkére: kivétel nélkül minden nap olvasta a bibliát. 500 milliós birodalma kormányzásához Isten igéjéből nyerte a bölcseséget. Immár Qarmadsszor kell kinyomatnunk a Gyógyíts meg engem, Uram című imakönyvet, mert a második kiadás 2000 pél­dánya is elfogyott rövid két hét alatt. Egy-két nap múlva megkezd­jük a harmadik kiadás példányai­nak szétküldését is. JJz imakönyv ára 20 fillér és 4 fillér portó. Jlki öt példány­nál többet rendel, annak portót nem számítunk. Különösen kisebb rendelés esetén feltétlenül kérjük a pénz előzetes beküldését, amit bélyegben is lebet eszközölni. Kérjük a további megrendelést. A Harangszó kiadóhivatala. Terjesszük a Harangszót. Terjesztőink legutóbb 132 uj előfizetőt gyűjtöttek.t És pedig: Kisbabot 4, Móric- hida 10, Árpás II, Csikvánd 29, Ujmalom- sok 16, Gecse 23, Lovászpatona 17, Kis- péc—Kajár 22. — Offertórium volt Kis- pécen 4.10 P, Felpécen 5.27 P, Ujmalom- sokon 5.10 P. Egyesek adományait sor- kerültével a persely rovatban nyugtatjuk. *** Terjesztőink, szolgálatuk nehéz útjá­ról hétről-hétre azt jelentik, hogy általá­ban mindenütt támogató szeretet fogad­ja őket. Isten sok kedves, eseten keresz­tül küld nékik bátorítást. —• Volt hajlék, ahol a legény-fiú lemondott a dohány­zásról, csakhogy apja megrendelje a Harangszót. ESTI IMÁDSÁG.* Imádkozom : csak a testem van a földön, a telkemmel az egekbe szálltam, Imádkozom: magamat megaláztam. Imádkozom. Bűntudatomban boldog vagyok. Nem emészt soha semmi kétség! Imádkozom: szivemben oszlik a setétség. Imádkozom: ilyenkor sohase vagyok ember! porhüvelyemben csodák történnek! Imádkozom: és száll belőlem zsoltáros ének. Imádkozom: sokszor megbénul a nyelvem: a szivem annál szebben beszél! Imádkozom: minden szavamban Isten él. Fónyad Ernő. * Szemelvény a lapunk mai számában ismerte­tett „Lelkemböl, véremből* cimü költemény-kötetből. Norvégia. Maroni Jakab, norvég püs­pök Amerikába utazott, hogy az ameri­kai evangélikusokat minél nagyobb számban meghívja a folyó év júliusában Oslóban tartandó’ 12. vasárnapi iskolai világgyűlésre. OLVASSUK A BIBLIÁT. Márk evangélioma. 3. Január 27. Krisztussal lenni: öröm. Márk 2, 18—22. Sokan azt hiszik, hogy a keresztyénség ez : fanyar arccal járni, komor szavakat szólni s szinte végiggyászolni az életet. Pedig a keresztyénség ez: Krisztus­sal, Krisztusban szüntelen örülni. Bírni a Krisztust és az övé lenni, — olyan öröm ez, amelyről sejtelme sincs annak, aki kár­tékony gyönyörűségek cifra csarnokaiban mérget szürcsöl. Velünk az Ur : örüljünk ! Január 28. Az igazi ünnep. Márk 2, 23—28. Az Ur Jézus uj értelmet és tartalmat adott az ünnepeknek. Itt sem a külsőség, hanem a lélek a fontos. A farizeusok kínos pontossággal megtartották az ünnep elő­írásait, mégsem ért semmit az ünneplésük. Az igazi ünnep nem csupán pihenés, nem a munkától, vagy egyebektől való tartózko­dás. Az igazi ünnep: Istent dicsőítő szol­gálat. Január 29. Jézus haragja. Márk 3, 1—6. Az Ur Jézus haragudni is tud. Szelíd sze­mében villámok is lakoznak, gyengéd szava mennydörögni is tud, áldó keze olykor sújt is. Itt is azt olvassuk: „Ő pedig elnézvén őket haraggal. ..“A könyörtelenség láttán gerjed haragra. Hányszor teszek én is olyas­mit, ami miatt a szelid Báránynak haragra kell gerjednie. „Szelid szemed, Ur Jézus, elitéi, bár, lásd én megint csak várom, hogy majd rám tekint szelid szemed, Ur Jézus 1“ Január 30. Áldott hallomás. Márk 3, 7—12. „Mikor hallották, hogy miket mivel vala, nagy sokasággal jövének Őhozzá“. Krisztussal találkozott lelkek áldott bizony­ságtevésén keresztül terjedt egyre tovább a hir : itt iár valaki, aki csodadolgokat mivel. Nem találkoztál még emberekkel, akik ar­ról tudtak beszélni, hogy kegyelmesen meg­mentette őket az Ur I Vidd Hozzá bajokkal telt életedet: téged is meg fog menteni. Január 31. Hívás — küldés. Márk 3. 13—19. „Választa tizenkettőt, hogy vele legyenek és hogy kiküldje őket prédikálni“. Áldott sorrend: először magához hiv, hogy kegyelmével, erejével megtöltekezzünk, azután elküld, hogy prédikáljunk, toboroz­zunk néki másokat. Aki az Úré, azt Ő el­küldi szolgálatra, s csak azt küldi el, aki már az Övé. Nélküle minden tevékenység csak béresmunka és nem küldetés. Február 1. A tanítványok. Márk 3, 16— 19. Péter .. . Jakab . . . János ... és a többi. Maroknyi csapat s felforgat egy egész vi­lágot. Egyszerű emberek s szembeszálltak a világ bölcseivel. Szegények s munkájuk nyomán királyi koronák gurultak a porba. Csodát műveltek. Igen, mert nem a maguk ügyét képviselték, hanem a Krisztusét, nem a maguk erejével jártak, hanem a Krisztu­séval. Február 2. Jézus rokonai. „Márk 3, 20, 21, 31—35. Jézus szerette az O test szerinti rokonait. Még akkor is, amikor azok nem értették őt meg. Mégis hajlandó volt,a vér­ségi kötelékeket háttérbe szorítani. Értünk cselekedte. Hogy megmutassa, mennyire szeret s hogy megtanítson : nem a vérségi kötelék az egyetlen és legerősebb kapocs a világon. Van lelki kapcsolat is és ez sok­szor erősebb, mint a testi. l|HIH|lllllli|||IIIH||lllll||||llll||jiílUI|||llll|||||lll||||llll||IIMUIt|UIIII|IIIIU||||NII|| Terjesszük a „HARANGSZÓ"-t!

Next

/
Thumbnails
Contents