Harangszó, 1936
1936-07-05 / 28. szám
1936 július 5. HARANGSZÓ 227. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ Eljegyzés. Fehér Ernő ostffvasz- szonyfai körjegyző eljegyezte Kemenes- mihályfáról Qösy Jolán okleveles tanítónőt, Gösy Ferenc ig.-tanító és neje, szül. Mikó Jolán leányát. Halálozás. — Id. Szollár József gazdálkodó életének 86., házasságának 44. évében hosszas szenvedés után Győrött junius 30.-án elhunyt. — Feltámadunk! A MAGYAR GAZDA. Gazdasági leendők Július Qónapban. A gabona helyét magtarban, hombárban, elKészítjiik. A mezon folyik az aratás. Párhuzamosan mihelyt lehet szántunk. Ha szükséges, tarlótakarmányi vetünk. A gyümölcsösben férget irtunk, vadhajtást nyesünk s ha kelt, gyümölcsöt ritkítunk. A fák tövét porhanyosan tartjuk. Ribizke és egres bujtasa e hónapban történik. A zöldsegeskertben megkezdődik a hagyma felszedése. A káposztun irtjuk a hernyót. Kapálunk, gyomlálunk. A szőlőben is kapálunk, kötözünk. Terményárak Budapesten. Búza 13.05 —14.85, rozs 11.50—12.30, takarmány- árpa 10.25—11.25, zab 14.70—14.90, tengeri 11.60—11.80 pengő métermázsánként. Állatárak Budapesten. Sertésárak. Uradalmi nehézsertés páronként 340 kg- on felüli 102—108, 340 kg-on alul 98— 100, szedett, közép páronként 220—260 kg-ig 97—101, könnyű páronként 180— 220 kg-ig 92—95, silány páronként 100—- 180 kg-ig 80—88, öreg, nehéz páronként 300 kg-on felül 90—93, szedett, öreg 80—86, angol hússertés páronként 180— 220 kg-ig 100—103, angol sonkasüldő páronként 120—150-ig 100—106 fillér élősúlykg-ként. Vágómarhavásár. Magyar bika 46— 56, tarka 43—73, magyar ökör 36—73, tarka 36—75, magyar tehén 44—60, tarka 36—74, magyar bivaly 22—36, növendékmarha 34—70, csontoznivaló 26— 34 fillér élősúlykg-ként. Nyaralók figyelmébe! Budapest-Kele- titöl 38 km.-re evangélikus uriasszony tágas, pormentes, kertes házában 2—3 különbejáratu szobát ad ki. Egy-egy szoba napi ötszöri étkezéssel, fürdöszo- oa használattal, villanyvilágítással, mosás- és takarítással: havi 65.—- P. Két személynek együtt: 120.— P. Három személynek: 170 P. Bővebbet Moser Ot- tóné, Tápiósüly. 1—1Egészségvédelem a családban. Irta: Dr. Itlzes Zslgmond, vármegyei tiszti főorvos. 6. A heveny fertőző betegségek. A heveny fertőző betegségek egyik leg- veszedelmesebbike az álhártyás-lob, más névén roncsoló toroklob, idegen szóval diftéria. A roncsoló toroklob az általánosan elterjedt, de nem a legszerencsésebb elnevezés, mert a diftéria nem mindig „roncsol" és nem csak a „torokban" fordul elő, — ellenben úgyszólván mindig álhártya-kép zödéssel jár. Az emberi test más részein is, így különösen az orrüregben is jelentkezhetik. A diftériás beteget lehetőleg kórházba kell szállítani, hogy a környezetéből kiemeljük és teljesen elkülönítsük az egészségesektől. Az otthon maradottakat, főleg pedig a gyermekeket az orvosnak azonnal be kell oltania gyogysavoval, amivel a baj továbbterjedését meg lehet akadályozni. Nehány eve a diftéria ellen országszerte védőoltásokat alkalmaznak. Ezeket most már az országnak majdnem minden vármegyéjében minden tavasszal úgy, mint a himlő-ellenes oltásokat, kötelezően végzik. Minden családanyának, minden csaiadtönek gondoskodnia kell arról, hogy az ohás alá kerülő gyermekeik az oltáson megjelenjenek. ez által megmentik a családot igen sok aggodalomtól es bánattól, mert a diftéria kínos lefolyású, veszedelmes, sokszor halálos kimenetelű betegség, — s ha a beteg meggyógyul is, igen gyakran utóbajok, bénulások maradnak vissza. A vörheny szintén rendkívül veszedelmes, gyorsan ölő betegség. Szerencsére az utóbbi évtizedekben általában enyhébb lefolyásúak a járványok, — halállal végződő esetek ritkábban fordulnak elő. A betegség rendszerint hányással, általános rosszúlléttel, lázzal, torokfájással kezdődik. Apró, pontszerű, piros kiütések lepik el a test bőrét. A betegség lappan- gási ideje csak 3—4 nap. A fertőzés lehetősége, sajnos, igen hosszú időre kitolódik s rendszerint addig tart, amíg a beteg bőre hámlik, ami sokszor 8 hétig is elhúzódik. Nincs eldöntve, hogy lehámló bőrlemezkék is tartalmazzák-e a fertőző csirákat, — vagy csak mintegy jelzik, hogy a szervezet még nem tisztult meg és még mindig fertőz. A vörhenyes beteget, akármily nehéz még leírni is, 8, mondd nyolc hétig elkülönítve kell tartani, — de legalább is addig, amíg a beteg bőre tökéletesen le nem hámlott. A tenyerek és talpak hámiása történik meg a legkésőbben, ennélfogva a fösúlyt azok hámlásának teljes befejezésére kell fektetni, hogy a beteget gyógyultnak és másokra ártalmatlannak jelenthessük ki és a családba a fertőző kórházból visszaadhassuk, —- vagy ha otthon volt elkülönítve, lakást a zár alól feloldhassuk. A hámiást lehet meleg fürdőkkel siettetni. Említettem már, hogy a szobában, konyhában állatokat, kutyát, macskát ne tűrjünk meg. Ez az általános elterjedt rossz szokás sok bajnak, betegségnek lehet kútforrása. Gyermekeinket oktassuk ki, hogy az állatokkal való játszás az egészségre több okból veszélyes lehet: a kutya, macska szőre bejuthat a légutakba s ott bajt okozhat. A kis gyermekek makacs és alig magyarázható köhögése sokszor éppen ettől eredhet. E meilett az állatoktól különféle betegséget lehet elkapni: gümőkórt, hólyagférget, bélférget, bőrbajokat, veszettséget, stb. Ebek, macskák a betegágytól elhurcolhatnak különféle ragályos betegséget. Így tudok esetet, amikor macska hurcolt be vörhenybete- gekkel fertőzött házból vörhenyt a szomszéd házba. A macskával játszottak a beteg gyermekek. A macska bejáratos volt a szomszédék házába is, ahol a család egyetlen leánykája ugyancsak jó barátságban volt a kis hízelgővel. Egyéb érintkezés a két ház iakói között teljesen ki volt zárható. A kis lány megkapta a vörhenyt, s a szülők szeme-fénye a néha rendkívül gyorsan ölő, rosszindulatú fertőző betegségben 3 nap alatt elpusztult. Az édesapa orvos volt, jól ismerte a szomszédos veszélyt, meg is tiltott minden érintkezést a fertözörtt házzal és annak lakóival, — de a macska észrevétlenül látogatott el kis pajtásnöjéhez és közvetítője lett az ö halálos megbetegedésének. Szemben a vörhennyel a kanyaró, amely tiisszö- géssel, náthával és köhögéssel kezdődik, lassan fejlődik ki, — lappangási ideje 1U—14 nap. A kanyaró leginkább a lappan- gasi iuószak alatt fertőz .amikor meg teljes bizonytalansugban vagyunk aiíeiöl, hogy nemcsak egyszerű meghűléses náthával áilunk-e szemben. Éppen ezért igen nehéz ellene védekezni. A kanyaró nagy foltokban jelentkező piros kiütésekkel jár. Éleiében egyszer mindenki átesik rajta. A betegseg legtöbbször pár napi magas láz után nyom nélkül gyógyul. Enyhe lefolyása miatt sokszor könnyelműen járnak el a beteg gondozása kórül. Idő előtt kieresztik a szabadlevegőre kikivártkozó beteget, ahol az meghűlhet, tüdőgyulladást kaphat és súlyosan, néha halálosan megbetegedhetik. A kanyarós beteg szobáját különösen sokat kell szellőztetni, az ablakokat, ha az időjárás engedi, állandóan nyitva keil hagyni és a gyermeket mindaddig az ágyban kell tartani, amíg a kiütéses toltok teljesen el nem tűnnek. A hökhurut vagy szamárhurut igen kínzó, görcsös köhögéssel járó 6—8 hétig, néha tovább is tartó makacs betegseg. Ez ellen is igen nehez a védekezés, mert látszólag egészséges gyermeket pajtásaival való játszás közben hirtelen lep meg köhögési roham, s mint előbbre a gümőkór tárgyalásánál leírtam, a kiköhögött nyálcseppecskék a levegőbe, s onnan a többi közelben játszó gyermekek orrába, szájába, gégéjébe és légcsövébe bejutva fertőzi azokat. A hökhurut az iskolások betegsége, akik aztán otthon levő testvérkéikre átoltják a bajt. Az elkülönítés nagy nehézségekkel jár, mert rohammentes óráiban a beteg gyermek élénk, játszik, s nehéz visszatartani pajtásaitól. Ha megvan rá a mód, a hökhurutos gyermeket más vidékre kell küldeni, még pedig olyan helyre, ahol a háznál nincsenek gyermekek. A bajt ugyan felnőttek is megkaphatják, de azokon nem vesz akkora erőt a betegség. Veszélyes szövődménye a hökhurutnak a tüdöbaj. Ennek elhárítása sokszor igen nehéz, néha lehetetlen, mert a betegben már a hökhurut kifejlődése előtt benne rejtőzött a gümőkór csirája, s csak a hökhurut által megviselt szervezetben kaphatott lábra az alattomos betegség, a gümőkór. A hökhurutos betegtől tartsunk távol mindenkit, akiről tudjuk, hogy köhögős, mert nem tudhatjuk, kiben rejtőzik a gümőkór és kinek a köpete tartalmazza a gümőkór bacillusait. A hasi hagymáz, más szóval a hastífusz, valamint a v é r h a s, idegen szóval dizentéria a bélcsatorna útján történő fertőzés által keletkező veszedelmes betegség. Ezt a két bajt is, mint minden más fertőző betegségeket, apró élő szervezetek okozzák. Az ellenük való védekezés a tisztán kezelt,
