Harangszó, 1936
1936-06-14 / 25. szám
HÁRANQSZÓ 201, 1936. június 14. Mit csinálnak a teológusaink ? Elsősorban természetesen tanulnak. Soproni hittudományi karunkon serény munka folyik. Lelkes ifjúgárda fegyverkezik ott a tudomány és lélek fegyvereivel a hivatás leendő harcára. De teológusaink nemcsak a könyvekkel társalognak. Most kiadott évi munkajelentésük — amelyhez D. dr. Prőhle Károly professzor írt magvas előszót — igazolja, hogy az ifjú Timóteu- sok már most igyekeznek belekapcsolódni a gyakorlati egyházi munkába. Az elmúlt munkaév minden vasár- és ünnepnapján gyermekistentiszteletet tartottak, összesen 26-ot. Adventban és böjtben prédikáltak a soproni gyülekezet istentiszteletein. Kijárnak a városi szegényházba, ahol egy asszonynak tartanak bibüaórát. A kurucdombi nyomortanyákon gyermekeket gyűjtenek maguk köré s igyekeznek megmenteni őket a becsületes keresztyén életnek. Évről-évre megrendezik — esetleg kétszer is — missziós kőrútjaikat, amelyeken hazánk különböző gyülekezeteit ismerik meg, egyszersmind szolgálván is azokban. Az elmúlt évben vallásos estek keretében „Az élő egyház“ címen értékes előadás-sorozatot tartottak. A társadalmi életben is igyekeznek megkeresni a szolgálás alkalmait. Jövendő lelkésznemzedékünknek buzgó tanárok vezetésével történő, előkészülő munkájára Isten áldását kérjük. GONDOLATOK. Ősszel a falevél, — De nemhogy elmu'jon — Lehull, hogy tavasszal, Új élet fakadjon. Tavasszal a rügy is, Pattan a melegen. Nemcsak, hogy viruljon, Hanem, hogy teremjen. Termés után a mag, Földbe kerül újra. Élet fakad nyomán, Ez a világ sorja. Ember, a sorsod is, Hogy hasonlít erre. Ez a nagytermészet, Törvényszerűsége. De a te életed, Nemcsak a létért van. Teremtő erő vagy, Isteni szikrában. Ha a talentummal Híven sáfárkodol, Elnyered jutalmad, Sokra bíznak egykor. Mert neked mindenre, ígéret tétetett, Hogy porrá csak az lesz, Mi porból vétetett. Mlhdtsi Dénes. OLVASSUK A BIBLIÁT. Az élet. Jun. 15. Kezdetben... Ján. 1, 1—2. Sokszor törjük azon fejünket, milyen nagy titok bujkál az élet eredete mögött, mi lehetett kezdetben? Tudósok okoskodnak, csillagászok töprengenek, elméleteket szülnek és temetnek, ahelyett, hogy elolvasnák a Lélek által régesrég elárult nagy titkot az élet eredetére vonatkozólag: „Kezdetben vala az Ige...“ Jun. 16. Teremtő. Róm. 1, 20. Ez a világ és a benne lüktető élet rámutat Valakire, kinek örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik. Nem természeti erők csodáira és a világ teremtésére vonatkozó együgyü ember Vékony fadorongokból összerótt ősrégi norvég templom. teóriák felé mutat az élet a maga mutatóujjával, hanem az örökkévaló Isten hatalmas teremtö-mühelyére. Jun 17. Teremtés. I. Móz. 1, 1—25. A feslő rózsa nem arról beszél, milyen jószívű az életre hívó napsugár, hanem arról. milyen bölcs és hatalmas az Isten. Ringó búzakalászok nem a gazda szorgalma és hűsége előtt hajtják meg alázatosan napbarnította arcukat, hanem a teremtő és gondviselő Isten szent színe előtt. Erdő s mező, csobogó patak s hullámzó tenger arról prédikálnak, hogy van teremtő és teremtés. Jun. 18. Isten gyermeke. I. Móz. 1, 26— 31. Isteni eredetű lelket hordozunk magunkban, mely kifejezi a rokonságot Isten és ember között. Nemcsak teremtménye vagyok Istennek, mint a virágzQ fa, a zöldelö rét vagy a háborgó tenger, hanem sokkal' több, — Istennek gyermeke. A rokonságról nem mindig az anyakönyvi bejegyzések tesznek hiteles ko- ronatanuvallomást, hanem a külső és belső hasonlóság. Vajjón bizonyságot tesz-e a T« életed arról, hogy rokona vagy az örökkévaló Istennek?! Jun. 19. Életem formálója. Példab. 16,9. Ember tervez, Isten végez, ő igazgatja a mi járásunkat. Lelkűnkbe írta szent törvényét, kezünkbe adta akaratát tartalmazó szent könyvét s így bocsátott útnak bennünket. Van tehát életcélunk és hivatásunk. Ha nem úgy megyek, mint kellene, belenyúl az életembe. Egyszer finoman, máskor keményen. Áld, dorgál s ver, hogy ki ne aludjék bennünk a Lélek. Jun. 20. Az élet kenyere. Ján. 6, 35; Zsolt. 145, 16. Éhes emberek vagyunk mindnyájan. Éhezik testünk-lelkünk. Kenyér van bőven, csak szív kell mely szétosztja a testi kenyeret és hit, mely éhezik a lelki-kenyér után. A ritka lelki éhség amellett bizonyít, hogy lazul a rokoni kötelék Isten és ember között. Haldoklik a lelkünk. Jun. 21. Tökéletes földi élet. Kol. 2, 9. Krisztus Urunk úgy tudott beszélni, mint senki más. Csodákat tett, hogy emberi értelem fel nem éri. Úgy élt, mint soha senki más. Bűntelenül, szentül, tökéletesen. Rajta valóban meglátszott, hogy „rokona“, Fia az Istennek. Miért? Mert ö benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg. És igazi élet csak ott van, ahol Isten van! Weltler Rezső. KARCOLATOK, /me ! Megint egy zászlóavatcisi sérelem. Magyaróoárott történt. Már elmúlt, de azért leírjuk az esetet okulás és miheztartás végett. J-.íz ottani állami polgári iskola zászlajának megáldását nem akarták megengedni az evangélikus lelkésznek. A lelkész azonban, mikor a szavára nem hallgattak, igaza tudatában táviratilag fordult a minisztériumhoz, amelyben elégtételt kért. Huszonnégy órán belül megérkezett Hóman Bálint saját aláirásu választávirata, amelyben eltiltotta az evangélikus egyház mellőzésével tervezett szén te lés i ünnepélyt. Örülünk a lelkész erélyes fellépésének és hálásak vagyunk a miniszter erélyes intézkedéséért! Teljesen szegény, beteg és vak leány kér irgalmas szívektől egy rádió-készüléket, hogy magányát legyen mivel betöltenie. A posta engedélyt adott már neki a rádió ingyen használatára. Szíves adományt e címre kérünk: Evangélikus Szeretetház Győr, Petőfi-tér 3. Terjesszük a „HARANGSZÓ“-t!
