Harangszó, 1936
1936-05-24 / 22. szám
174 HARANGSZÓ 1936 május 24. ban a jogakadémia, a tanítóképző és a két középiskola ifjúsága mutatta be gon. dós előkészületre valló, nagy tiszteletet és sok szeretetet kifejező míisorszámok keretében tiszta lelkének hódolatát. Alig volt ennek vége, vidám indulók hangjait hozta a fujdogáló nyiri szél, jött zenekarral élén a lampionos menet. A templom előtt állottak meg, ahol a megérkezett előkelőségek köréből kiválva a jubiláns püspök fogadta. Egyik énekkar népdalokat adott elő, majd egy kedves jelenet ragadta meg a lelkünket. A dobogóra lépett. — mint 25 évvel ezelőtt — Dr. Vietórisz József főigazgató, Nyíregyháza költő fia s a szív tiszta érzelmeinek tolmácsolásával, a huszonöt év előtti érces, messzecsengö hangon köszöntötte az ünnepeltet. Akik akkor és most is ott voltunk, olyan közelinek éreztük a huszonöt év előtti múltat... Mint akkor, most is megkapó, szívből jövő és szívhez szóló volt az üdvözlésre adott ^válasz. Amint a hódoló menet elvonult, az egyházközség nagy népiskolájának ékes dísztermébe hivott bennünket a nyíregyházi Evang. Nőegylet. Itt a szeretet dúsan terített asztalokat állított elénk. Kedves hangulatú vacsorával ért véget május 15.-ike. A templomban. A nap ragyogóan kelt fel május 16.-án, de állandóan felhők tolakodtak eléje, hűvös szellő lengette a virágzó akácfákat. Külsőleg is kellemessé vált az ünneplés. Reggel 9 órakor a templomba vonult az ünneplők serege. A fekete Luther- kabátok mellett kellemesen hatott néhány díszmagyar. Az istentiszteleten Dr. Dómján Elek az oltári szolgálatot végezte, Duszik Lajos a szószéki igehirdetést teljesítette. Róm. 9:16. volt-a beszéd alapja. Imádságra borult le a gyülekezet az áldásokat kegyelmesen osztogató Isten előtt. Az áhítatot fokozta Krecsák László kántor ügyes vezetésével előadott ének- és zenekari szám. A mi egyházi himnuszunk csendült fel, majd röviddel ezután megkezdődött az egyházkerületi diszgyölés. Lichtenstein Lászió egyháekerületi felügyelő megnyitó beszéde után küldöttség hívta meg az ünnepeltet, aki orgonazúgás közben vonult végig a templomon az elnöki székig. Az egyházkerületi felügyelő bevezető szavai után Dr. Zsedényi Béla tartotta meg hatalmas, szépen felépített üdvözlő beszédét az egész egyházkerület nevében. Az egyházkerületi tőjegyző beszédére a püspök szintén hatalmas beszédben emlékezett meg a múltról, a jelenről és fiatalos lendülettel vallotta, hogy vannak még eszményei, amelyekért fiatalos erővel kíván munkálkodni. Megkezdődött ezután a küldöttségek tisztelgése. Első volt Tasnádi Nagy András államtitkárnak, a kormány képviselőjének az üdvözlő beszéde, majd jött az egyetemes egyházunk felügyelőjének. Báró Radvánszky Albertnek a köszöntése. Sorra jöttek még a református kon- vent népes küldöttsége, élén Dr. Baltazár Dezsővel, a mi három egyházkerületünk püspökei, majd a theológiai fakultás és Theol. Otthon, az egyetemes Gyámintézet, az Országos Luther Szövetség, az Országos Bethlen Gábor Szövetség, vármegye, város, egyházközségek, egyesületek képviselőinek hosszú sora. Az ünnepelt valamennyinek egyszerre válaszolt. Akik nem voltak jelen. Bizony sokan voltak ilyenek, akik nem jöhettek, de mégis eljöttek, mert elküldték az üdvözleteiket. Jóleső örömmel hallgatta a közgyűlés közönsége, hogy üdvözlő táviratot küldött Magyarország kormányzója, továbbá a miniszterelnök, a kultuszminiszter, a többi miniszterek. Bizonyságot adtak ezzel arról, hogy szívesen és örömmel vesznek részt az egyházak ünnepein. Hosszúra nyúlnék a tudósításom, ha mindazok neveit felsorolnám, akik üdvözleteket küldtek. Elmondhatjuk, ha országos ünnepség volt a 25 év előtti beiktatás, országos ünnepség volt a mostani jubileumi ünnepség is. A küldöttségeket lezáró nyíregyházi egyházfelügydönekí, Margócsy Emilnek a szavaival mondjuk: legyen Isten áldása a múlton, a jelenen és a szebb jövendőn! Az ünnepségek hosszú sorát népes és díszes közebéd zárta be. Emlékeztünk, hogy erősödjünk! Marcsek János. // Oriszentpéter az őrségi missziói gyülekezet székhelye. Vas vármegye délnyugati részén, a trianoni határszélen, fenyőerdőktől övezett, egészséges levegőjű vidék. Lakosainak száma 14C0, ebből 920 ref., 380 róm. kát., 100 evangélikus. A házak a Zala- patak két partján, a zöldelő dombokon szétszórtan épültek. Portalan levegőjét virág- és fenyöillat teszi üdítővé, kele- messé. Néha még októberben is olyan zöld minden, mintha tavasz volna. Szép séta és kiránduló helyeiért, egészséges levegőjéért és gyönyörű vidékéért több száz nyaraló keresi fel nyáron pihenés céljából, leginkább fővárosiak. De egyébként is forgalmas hely őriszentpéter. 1932 óta van itt missziiói gyülekezetünk. Egyházi vezetőink felismervén a missziói gyülekezet létesítésének jelentőségét, megindul a szervezés munkája. A missziói gyülekezet az örihodosi és domonkosfai (jugoszláv terület) gyülekezet magyar területen maradt hívei lelkigondozásának céljából szerveztetett. A 624 lélek 15 községben, 26 km-es körzetben él szétszórtan s bizony a lelkigondozás igen nagy és lelkiismeretes munkát igényel. A megszállás óta a gyülekezet megalakulásáig Bachát István örimagyarósdi lelkész látta el a hívek gondozását. Első missziói segédlel- kcsze Baráth Pál volt, aki a kezdet anyagi és lelki nehézségeivel küzdve, a legnagyobb odaadással és fáradságot nem ismerő buzgósággal végezte a szervezés munkáját és látta el a hívek lelkigondozását. E munkában nagy segítségére voltak a lelkésznek Vértes Sándor körjegyző és Torkos Dénes buzgó egyháztagok. Baráth Pál után Mohácsy László került néhány hétig Őriszentpéterre. 1933. szeptember óta pedig én hintegetem Istenbe vetett hittel és jóreménységgel a lélekmagvakat. Az istentiszteleteket 1934. őszéig a ref. testvérek jóindulatából az ő templomaikban és iskoláikban tartottuk, ahol ez nem volt, ott valamelyik hittestvérünk házában. Azonban az őrségi ref. egyházmegye 1934. aug. 7.-én hozott közgyűlési határozatával megtiltotta gyülekezeteinek, hogy az evangélikusok anyagi ellenszolgáltatás nélkül használhassák templomaikat és iskoláikat. Fájdalmas érzést ébresztett bennünk a ref. egyházmegyének ez a határozata s nem találtunk más megoldást, minthogy e célra kevésbbé alkalmas, de az Isten Lelke által bizonyára megszentelt más helyeken, magánházaknál tartsuk istentiszteleteinket. Ekkor ébredt fel azután híveink lelkében az Isten háza után való vágyakozás. Elhatároztuk tehát, hogy a missziói gyülekezet székhelyén, őri- szentpéteren ima- és ifjúsági házat építünk Isten dicsőségére, aki nekünk a nehéz időkben is minden bizodalmunk, erősségünk. Ezen szándékunkat jelentettem D. Kapi Béla püspöknek és Zongor Béla esperesnek, akik örömmel vették tudomásul elhatározásunkat s a már oly sokszor tapasztalt megértő jóságuk folytán hamarosan jutottunk e célra segélyekhez. Majd Vas vármegye területén alispáni engedéllyel gyűjtöttünk elég tekintélyes ösz- szeget. Magam is résztvettem Panker Jenő hittestvérünkkel a gyűjtési munkában s bár voltak szomorú tapasztalataink, de voltak felemelő élményeink is hithűség és egyházszeretet terén. Felejthetetlen volt egy 14 éves fiúval való találkozásunk. Valami után érdeklődtünk az egyik városban s beszélgetés közben megkérdeztem tőle, hogy milyen vallási!. Ő azt sem tudva, hogy kik vagyunk, bátran, nyíltan felelt: „evangélikus, még pedig erős!“ Ez a jelenet úgy meghatott, hogy könny szökött a szemembe s boldog büszkeséggel szorítottam vele kezet, bemutatkoztam neki s jóleső érzéssel örültünk mindketten a testvéri találkozásnak. Ti gyenge, gyáva lutheránusok, akik talán szégyeníitek a Krisztus nevét, vegyetek példát ettől a kis lutheránustól s ha majd mindnyájan ilyen bátran valljátok, hogy nem szégyeníitek a Krisztus evangéliumát, ha ilyen erős evangélikusok lesztek, akkor nem kell félteni egyházunkat. Erősen hiszem, hagy egy ilyen öntudatos ifjú nem fog reverzáiist adni egyházunk kárára. A gyűjtés tehát folyik. Már telket is vettünk 530 P-ért s van jelenleg kb. 2000 pengőnk. Az építkezéshez szükséges faanyagot a hívek adják össze, mivel legtöbbnek van fenyöerdője. Az építkezés kb. 6000 P-be fog kerülni. Azzal tisztában vagyunk, hogy még sok kell míg ezt az összeget elérjük, viszont ahhoz közel állunk, hogy legalább a nyár folyamán tető alá juttassuk. Egyelőre ez a vágyunk, ezért imádkozunk. Híveink a maguk részéről a legnagyobb áldozatokat is meghozzák a szent cél érdekében. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a vallásos, istenfélő keresztyén élet jövendőnk legbiztosabb alapja, ifjúságunk vallás-erkölcsi nevelése mindenek- felett álló egyházi és nemzeti érdek. Egyházunk, hazánk jövendője szempontjából tehát a legfontosabb, hogy híveink lelkét tiszta evangéliomi vallásosság hassa át s hogy ifjúságunk necsak testben legyen erős, hanem vallásos, erkölcsi érzésének tisztaságában is. Ezt a célt fogja szolgálni építendő ima- és ifjúsági házunk. Bízunk Istenben! Orbán Lajos ms. lelkest.
