Harangszó, 1936

1936-05-10 / 20. szám

1936 május IO.

HAftANőSZÓ

161

váth József, Erős Lajos, Csete János Ne- messzalók 30—30 fillér. — Körmendi István Vanyola 36 fillér. — Id. Pap János Homokbödöge, Buthy Dávid Beled, felső Molnár Sándor Szergény, Németh Istvánné Külsövat, Hajba józsef Kiilsö- vat, Mógor Károly Nemesszalók 40—40 fillér. — Németh Pál Bakonytamási, Szakáll László Pápa, Csete György Pápa, Kovács Antal Szergény, özv. Virrasztó Jánosné Szergény, Bartos József- né, G. Kivács József, id. Hajba Sándor, Antal László, Horváth Róza Külsövat, Prikkel Sándor Csögle, Egyed Károly Somlóvecse, Ferenczy Giziké Somlóve- cse 50—50 fillér.

A Magyar Evangéliumi Szövetség (Alliance) Megalakulása és konferenciája. A

március 24—25 -ére kitűzött gyűléseket a Szövetség előkészítő bizottsága kénytelen volt annak idején elhalasztani A nemzetközi áruminta-vásárral kapcsolatban május 18.-án ós 19.-én a következő tárgysorozattal tartja meg üléseit: Május 18-án este 6 órakor alakuló közgyűlés a Budapest-fasori rcf. egyház tanácstermében (VII., Vilma királynö-út 7.» Fél 8 órakor szeretetvendégség a skót-misszió Webster termében. (VI. Vörösmarty-u. 51.), melyen Knight (íyörgy skót ref lelkész mond megnyitó beszedet, Bereczky Albert budapesti ref. lelkész tart biblia- magyurazatot. Május '«.-én d e. és d. u. a konferenciai gyűléseket az Üdvhadsereg központi fekvésű termében (VII Erzsébet-kö'út 'ti. sz. az udvarban jobbrs) tarlják. « órakor az imaórát vezeti vitéz Sróter Ferenc ev. lelkész. 1« órakor kezdődik Csel. 11:42. alapján egy elöadassorozat. 10 — 11 : Az apostolok tudománya (dr. Kiss Ferenc egyetemi tanai). 11—12: A közösség <dr. Major László). 3—4: Az imádság íBeharka Pál’. 4—5: A kenyér megtörése (vitéz Csia Lajos ref. hitoktató). —- Este 7 órakor evangelizáló estély a Wesselényi-utcai baptista ima- házban (Hársfa utca sarok), melyen hangzik el: El- közelitett az Isten országa (Németh Károly ev. egy- házker. főjegyző), Örököse vagy-e az Isten országának? (Liebstbckl Jenő). A szeretetvendégség belépődíja 60 fillér, a többi gyűléseken belépődíj nincs. Akik vidékről jönnek Budapestre és szállásra van szükségük, szállás ügyben forduljanak ahhoz az egyházhoz, melyhez legközelebb állanak. A rendezőség azzal a kéréssel fordul a magyar protestantizmushoz, hogy minél nagyobb számmal vegyen részt a fenti gyűléseken, melyek a koresztyensegnek Krisztus Urunk főpapi imájának legfőbb tárgyát képező belső egységét kívánjak szolgálni. „Hogy elhigyje a világ, hogy én Tőled jöttem“.

Papi családból tizenkilencéves úrileány, állástalan tanítónő úri családhoz kisgyermekek mellé, vagy nyaralásra kísérőnek ajánlkozik. Megkeresések a szerkesztői hivatal útján, válaszbélyeg ellenében, „Hitsorsos jeligére“. 1—1

Nyaralás. Keszthelyen, a várostól 10 percnyire, Balatonparti, pormentes helyen épült szép villában kettőágyas szobák teljes ellátással, vagy anélkül különálló konyhahasználattal olcsón kiadók. Saját, díjtalan strand! Esetleg a villa előnyös fizetési feltételekkel eladó. Vitális Károlyné, Szombathely, Köszegi-u.

2—5

Egészségvédelem a családban.

Irta: Dr. Itlxés Zslgmond, vármegyei tiszti főorvos.

2.. Egészséges lakás.

Egészséges levegő.

A lakóházat az ember az időjárás viszontagságai ellen védelmül építi. A lakás megvéd a hideg, a szél, az eső ellen, megvéd a nagy hőség ellen; de biztonságot nyújt állati és emberi tolakodások, támadások ellen is. Az angol azt mondja: „Az én házam tíz én váram.“ Ezt a mondást azonban nemcsak a testi biztonság szempontjából kell értelmezni, hanem átvitt értelemben is: a mi házunk biztonságot nyújt nekünk lelki, erkölcsi vonatkozásban is. Házunkat, lakásunkat templommá kell avatnunk, ahol a család minden tagja megtalálja azt a lelki egyensúlyt, amit egyedül a vallásos élet tud biztosítani. Künn az élet küzdőtérén a munkában elfáradhatunk, ránk zúdulhat ezer veszély és baj, ellenünk törhet embertársaink gonoszsága, ha hazatérünk és a meleg családi fészek küszöbét átlépjük, lerakhatjuk lelkünk terhét, megtisztulhat 'lelkünk a kívül ráfreccsent szennytől és megerősödhetünk az újabb küzdelemre.

Mindez áll nemcsak lelkünkre, hanem testünkre is. A testi élet is megkívánja, hogy a fárasztó munka és a napi gondok után testünknek megszerezzük a pihenést és felüdülést. Kimerült, fáradt szervezettel kötelességeinket csak hiányosan tudjuk ellátni. Ezért szükséges, hogy lakásunk úgy legyen berendezve, hogy testi pihenésünket, üdülésünket otthon megtalálhassuk és ne kényszerüljünk azt társaságban, korcsmában, kaszinóban keresni. Ennek előfeltétele a lelki, erkölcsi adottságokon kívül az, hogy lakásunk az egészség követelményei szerint legyen megépítve és berendezve.

A lakószoba legyen száraz, világos, elég tágas. Száraz a lakás, ha a padló nem korhad, nem gombásodik, ha a szoba levegője nem nyirkos, aminek a legjobb ismertető jele az, hogy a szekrényben elhelyezett ruhanemüek nem dohosak, nem nyirkosak, nem penészesek. A száraz lakás is megdohosodhatik idővel, ha nem elég világos és nincs kellően szellőztetve.

A lakás szárazsága első sorban a ház fekvésétől függ. A háznak ezért emelkedett és száraz talajon kell épülnie. Ablakai lehetőleg délnek, de legalább is keletnek, vagy nyugatnak nézzenek. Az összes falak, nemcsak a főfalak, hanem a szobák válaszfalai is legyenek elszigetelve a padlók szintje alatt néhány centiméternyire. Szigetelésre legalkalmasabb az aszfalt szigetelő lemez. Az egyes lemezeket érintkezési végeiknél forró aszfalttal kell összeragasztani. Fontos az is, hogy a padlók szintje a talaj szintjétől legalább félméter magasan legyen. Még inkább azzal lehet a lakás szárazságát biztosítani, hogy ha a szigetelésen kívül a szobákat, különösen a hálószobákat alápincézzük.

Legyenek a szobáink világosak, amit nemcsak az ablakok dél-, kelet-, vagy nyugat felé fekvésével, hanem azzal is elősegíthetünk, hogy az ablakok nagyságát szobáink nagyságához arányosítjuk. Általában megszoktuk követelni, hogy az ablakok területe a padló ‘/io részét tegye ki. Ha pl. a szoba padlója 5-ször 6 méter, vagyis 30 □-méter, akkor az ablakok területének legalább 3 □-méternek kell lenni. Természetesen ennél jóval nagyobb is lehet az ablakok területe, annál több fény és levegő juthat be a szobába, Az ablakok elé ne ültessünk magasra növő bokrokat vagy fákat, mert azok elfogják a napfényt és levegőt a lakásunktól.

Legyenek szobáink elég tágasak, hogy különösen hálószobánkban egy személyre legalább 15 köbméter levegő jus-' son. Sziik vagy zsúfolt szobában a levegőt gyorsan elhasználjuk, holott tudjuk, hogy állandóan sok és tiszta levegőre van szükségünk tüdőnk és vérünk szellőztetésére. Szobáinkban a levegő tisztaságát nemcsak azok tágassága és az ablakok nagysága által biztosíthatjuk, hanem főként gyakori és kiadós szellőztetés által segíthetjük elő. Szellőztetnünk kell az ablakok kinyitása útján szobáinkat a reggeli takarítás idején s annak befejezte után is még mintegy 10 percig, hogy a bútortö- rölgetés alkalmával felszálló por az ablakokon át távozhassák. Szellőztetni kell a szobát a főétkezések, de legalább is az ebéd elköltése után, mert az ételszag, amely, ha nap-nap után bennmarad a szobában, nemcsak a szoba levegőjét rontja meg, hanem beveszi magát bútorainkba, ruháinkba, a szekrénybe elrakott tiszta fehérneműkbe, stb. Szellőztetni kelt következetesen minden este lefekvés előtt hálószobánkat, hogy éjjelen át ne az elhasznált levegőt kelljen belélekzenünk, hanem friss levegővel telt szobában térhessünk nyugovóra. Fontos ez azért, mert alvás közben öntudatlanul is mély, kiadós lélekzetet veszünk s ekkor van igazán bő alkalma tüdőnknek ahhoz, hogy alaposan kiszel'lőződhessék. Télen rövidebb idő alatt kicserélődik szobánk levegője a külső és szobabeli levegő nagy hő- különbsége miatt. Éppen ezért ne gondoljuk, hogy a fütetlen szoba egészségesebb a mérsékelten fűtöttnél. Hiszen a hideg szobában nemcsak hogy megfázhatunk, hanem e mellett a szoba levegője elég kiadósán nem is cserélődhetik ki, — ezért aztán megáporodik, elhasználódik.

A meleg idő beálltával, amikor már fűtésre nincsen szükség, háljunk nyitott ablakok mellett, hadd áradjon be szobánkba bőven az éltető, tiszta levegő. Természetesen ennek előfeltétele, hogy házunk környékének légköre ne legyen szennyezett, rothadó növényi és állati anyagokból kiáradó bűzös és mérgező gázaktól fertőzött. Ezért kell nagy gondot fordítanunk házunk környékének, udvarunknak tisztaságára. Ezért kell a szennyvíztartókat, emésztőgödröket légmentesen lefedni, a szemét- és trágyadombokat, az istállókat a lakóháztól minél távolabb elhelyezni s a szemetet és trágyát minél gyakrabban kihordani. Ez azért is rendkívül fontos, mert ezek a legyek szaporodásának a fő fészkei. A legyekről pedig jól tudjuk, hogy mennyi bajnak, tisztátalanságnak az okozói.

„A tisztaság már fél egészség.“ A lakás tisztántartása elsősorban a háziasszony, a családanya kötelessége s ha megvan, egyben érdeme, amivel nagy mértékben elősegítheti családjának egészségét.

A tisztaságot egész életmódunkban be kell tartanunk s arra jó példaadással gyermekeinket rá kell nevelnünk. Tiltsuk el gyermekeinknek bent a szobában a féktelen hancúrozást, ugrálást, futkosást és hangoskodást. Az eféle játékkal felverik a port, beszívják tüdejükbe, makacs köhögés lesz rajtuk úrrá s hajlamosakká válnak különféle tüdőbetegségekre. Ezzel ellentétben a tiszta szabad'levegőn az élénk játék közben tágulhat a tüdő, kiszellözhetik a vér, felélénkülhet a test és a lélek.

Az utca kocsiforgalma által felkavart por ellen rendszeres utcalocsolással kell védekezni, hogy az utca pora be ne hatolhasson lakásunkba.

Gondot kell fordítani lakásunk megfelelő fűtésére is. Amint már mondottuk, a fűtéssel nemcsak felmelegitjük szó-