Harangszó, 1935

1935-03-10 / 11. szám

1935 március 10 HARANÜS2Ó 85 í I pi ( kollégiumi nagy könyvtár és a 14.000 kötetes Szirmav-könyvtár Eperjesen maradt és a 6000 értékes darabból álló érenigyüjteményt, továbbá a ritkaságok­ban bővelkedő gazdag levéltárat és kü­lönféle jól felszerelt szertárakat és labo­ratóriumokat sem sikerült megmenteni. Eperjesen maradt Dessewffv Arisz­tid aradi vértanú emlékére tett 30,493.18 aranykoronás alapítványa is, amelynek a kamataiból a jogakadémián a közjog- politika-tanszék, mint Dessewffy Arisz­tid nevéről elnevezett tanszék tartatott fenn. Mindezen javai elkobzása folytán a menekült jogakadémia válságos hely­zetbe került. Míg a teológia az Erzsébet tud. egvetembe olvadt be és a tanító­képző állami és városi segéllyel épületet emelt Miskolcon, a magyar kormány 1923. óta egyetlen fillérnyi támogatás­ban sem részesítette a jogakadémiát. A kultuszminisztérium 1921-ben meg­szüntette az államsegélyek folyósítását az újonnan megválasztandó tanárok ré­szére. majd 1923-ban az összes rend­szeresített iogtanári állások után járó segélyek folyósítását is megvonta. A miskolci jogakadémia, jóllehet ál­landóan kemény harcot folytat létéért, mégis közegyházi és nemzeti érdekért élénk s figyelemreméltó tudományos működést fejt ki és a tudomány fáklyá­jával világít be a végvárosból a tőlünk elidegenített -területre. A miskolci jogakadémia e rövid év­tized alatt, mióta Miskolcon megtelepült, máris a város egyik legtekintélyesebb kultúrintézménye lett és a város aggódó szeretettel kíséri figyelemmel egyetlen főiskolájának fejlődését és sorsát. Dr. Bruckner Oyőzö dékán. Beszélgetés Brunner Emillel Még 46. életévét is meghazudtoló fia­talos, mindig mosolygó arc, fürge moz­gás, gyermekded, vidám kedély: ez Brunner Emil dr. a mai reformátori teo­lógia tudományos munkásainak egyik Iegjélesebbike. A zürichi egyetem világhírű, tanárán azonban nyoma sincs a professzoros me­revségnek. A találkozásnál havannaszi­varral kínál bennünket, a tiszteletére ren­dezett vacsorán svájci nótát énekel, a búcsúzásnál pedig nem tudjuk leszerelni,, hogy ö, a vendég, fel ne segítse a kabá­tunkat. A pápai református teológusoknak tartja első magyarországi előadását, amelyet meghallgatott 27 evangélikus tanár, lelkész és teológus is. — A Ha­rangszó két szerkesztője az alkalmat fel­használva közel egyórás kedves beszél­getést folytatott a híres professzorral. Minden kérdésünkre készséggel felel. Legelső mondata ez: ,.Emberi részről a legtöbbet dr. Luther Mártonról kap­tam. Ő volt az első, akin keresztül Isten megérintett az evangéliommal“. — Teo­lógiai tudományos irányának kialakulá­sára nézve elmondja, hogy Lutheren kí­vül Kutter zürichi lelkész és — többek között — Kierkeegard dán evangélikus lelkész volt reá legnagyobb hatással. — ,,Véleménye szerint mi az új — u. n. dialektikus — teológiai irány fő üzenete korunk számára?“ — kérdeztük. „Ko­molyan venni az igét és helyet készíteni az ige teljes érvénye számára“, — fe­leli. „A keréknek abban van a használ­hatósága, hogy a közepe üres, hogv be­leilleszthető legyen a tengely. A teoló­giai tudományos munka akkor felel meg hivatásának, ha nem akar mindent kitöl­teni, hanem Istenre utalva el tud hallgat­ni ott, ahol csak az Isten tud szólani.“ Brunner kapcsolatban van az oxfordi csonortmozgalomnak nevezett új ébre- dési iránnyal. „Mi hívta fel a figyelmét erre a mozgalomra?“ — kérdeztük. ..Az a meggondolás“ — feleli, „hogy a teoló­giai tudomány magában véve senkit sem tesz még kegyessé, sem az egvház meg- nihodását nem eredményezheti. Az ox­fordi csonortmozgalom pedig ezt akarja. A mozgalomnak három fő üzenete van: 1. Gyakorlati keresztyénséget, amely vallja, hogy Krisztusban hinni = Krisz­tusnak engedelmeskedni! 2. Missziót, amely a nem lelkészi egyének megmoz­gatásával akarja ezt az elrugaszkodott világot megnyerni Krisztusnak! 3. Szoro­sabb közösséget, amelyben a lelkész mellett az orvosok és ügyvédek nevelők és kereskedők is bizonyságtevökké vál­nak! Az oxfordi csoportmozgalom erre a háromra új utakon való eredményes törekvés.“ Brunner világhírű ember, mégis alá­zatos keresztyén. Tudós professzor, mégis azt mondja, hogy a keresztyén élet a legfontosabb. Sok hatalmas köny­vet írt már, mégis azt mondja, hogy az ige az egyetlen érték. Mindezt magyarországi előadó kőr­útjának csak első állomásán mondotta. De már ezért is érdemes volt hozzánk eljönnie. MegnöveKedett a család. Terjesztőink, Takács János segédlelkész és Karáth Imre tanító terjesztői ütjük első szakaszát befejezték. Útjuk utolsó ál­lomásain 28 uj előfizetőt gyűjtöttek. Mes­teriben 6, Alsóságon 17, Egyházashetyén 4, Kemeneskápolnán 1. — Offertorium volt a Harangszó terjesztésére Alsóságon 5.05 P, Egyházashetyén 1.92 P. Kis- Nagyköcsk és Kemeneskápolnán 5.53 I. Az egyes adományokat sorkerültével a persely rovatban nyugtatjuk. — A terjesztői ut első szakaszának végén első szavunk a köszöneté. Őszinte hálával köszönjük Takács János segédlelkész és Karáth Imre tanító uraknak, hogy két vármegye 82 gyülekezetét téli időszak havas-csatakos útjain önzetlen odaadással, fáradhatatlan buzgalommal bejárták, hogy 12 500 Harangszó-példdnyt evangélikus otthonokban elhelyeztek, hogy 149 beszé­det, számtalan szavalatot tartottak s hogy eredményes munkájukkal kiszélesítették a Harangszó szolgálati körét Őszinte hálá­val köszönjük mindenkinek, akiket illet, — lelkész, felügyelő, tanító, gondnok tirak­nak, híveknek — hogy terjesztőinket sze­retettel fogadták, hathatósan támogatták. Tudjuk, hogy a szén eredményben benne van a vendéglátóknak, fuvarozóknak, kalaúzőlóknak, vallásos est rendezőknek, szereplőknek s minden szívességtevőnek szolgálata is. Hálás köszönet érte. — Leg főképpen pedig az Istent áldjuk, aki ter- j“sztöink“t erővel, egészséggel, munkájukat sikerrel megáldotta. Második szavunk az öröm szava,. Ter­jesztőink három hónap alatt fbó uj előfizetővel szaporították meg a Ha­rangszó nagy családját. Őrölünk ennek a látható eredménynek. De tudjuk van az ö munkájuknak olyan eredménye is, amely számokban nem mérhető fél, de amelynek épugy örülhetünk. Harmadik szavunk a kérés szava. Nagy családunk uj tagjait szeretettél kér­jük, hogy ne csak illendőségből beköszöntő, átfutó vendégek legyenek, hanem marad­janak meg. sőt hívogassanak mást is, hogy minél több váll vehesse magára azt a munkarészt, amit egyházunk megújhodá­sának szolgálatában a Harangszónak kell elvégezni. Legyenek a Harangszónak tdrt- szivü, és termékenyéletü olvasói! • Utolsó szavunk a. reménységé. A ter­jesztés munkáját a falvakban most be kel­lett fejeznünk, mert thvaszjöttén hamaro­san megkezdődik a mezei munka Takács János, visszament régi munkaterére a kör­mendi gyülekezetbe. Karáth Imre tanító pedig Molnár Kálmán tanitótársával együtt március 11 -én Budapesten kezd terjesztői munkát. De ősszel, Isten segedel­mével szeretnénk ismét falun folytatni a munkát, hogy egyszer beteljesedhessél' imádságáé reményünk: ne legyen egész hazánkban evangélikus család, amelynek ajtaja előtt fel ne ajánlották volna a Hu­ron gszót ! OLVASSUK A BIBLIÁT. A böjt. Március 11. A gyász és bánat jele. 1. Sám. 7, 2—6. A szövetség ládája az el­lenség kezébe került s Izrael népe sir, kesereg miatta. Fájdalmának jeléül böj­tök így tesz Dávid is, amikor öt Náthán nróféta megfeddi, ö pedig gyermeke életbenmaradásáért könyörög. II. Sám. XII. 16. Akár Izrael népének története, de más néoek élete is számos példával bizonyítja, hogy a böjt nem a test köré­re szorítkozott, hanem a lélék tevé­kenysége, szenvedése, gyötrődése nyil­vánult meg benne. A lélek megnyilatko­zása a testen át történik, ezért vesz részt a test a lélek böjtjében és ebben az értelemben van jogosultsága a testi böjtnek. Március 12. 4 rosszul felfogott böjt. Luk. 18. 10—14. lói ismerjük a példázat­beli farizeus gőgös imádságából azt a dicsekedést hogy ö nem is egvszer, de kétszer bőitől hetenként. A hiúság, ön­teltség hajtja erre, nem a lélek belső in­dítása. A kegyesség külső fokmérőjévé lett a bőit, amelyet a világnak mutogat­tak. A látszat kedvéért böitöltek, szag­gatták meg ruháikat, ültek hamuba, hagyták kenetlenül hajukat stb. Böjtben templomainkban az oltár, szószék leg­több helyen a gyász színeit ölti fel. Egy­házi életünk a bőitöt hirdeti, de vájjon a lélek mélyén, a lélek befelé is és felfelé Isten felé is ezt vallja-e? Március 13. 4 helyes böjt. Máté 6. 16—18. Amikor az Üdvözítő arra mutat rá, hogy milyen legyen a mi böjtünk, ak­kor elveti a látszatos böjtöt. Legyen az a belsőnek megnyilvánulása és pedig úgy, hogy ne az orcád, külsőd mutassa csupán böjtödet az emberek előtt, ha­nem a te mennyei Atyád lássa meg azt.

Next

/
Thumbnails
Contents