Harangszó, 1935
Kis harangszó
1935. októbei 27. KIS HARANOSZÓ 75. oldal. OKTOBER 31-IKE. Itt van az ősz, sárgul a lomb, Lehullnak a levelek, Elköltöznek a madárkák Szólnak: Isten veletek! S mégis e nap nem elmúlás De új tavasz kezdete, Mert Luther ma kilencvenöt Tételét kiszegezte. A hős barát templomhoz lép, Kalapács a kezében S míg tételeit szegezi Szent tűz ég a szemében. Nem új vallás, nem új tan ez! Krisztus ősi vallása, Szegletköve maga az Úr, A földön nincsen mása. Mit adott nekünk a reformáció ? Jelenei relormációi emlékünnepre. Szereplők: 3—4 fiú, ugyanennyi lány. (Jönnek a fiúk.) JÓSKA: Hát ez mégis borzasztó! Már előre örültem a 3 napos szünetnek és most tessék, dolgozatot kell írni! SANYI: Bizony tönkre van téve ez a kis szabadság! PALI: Én nem is töröm rajta a fejemet, úgy sem tudok egy mondatot sem írni! (Pár pillanatig csendben ülnek elgondolkodva, mikor belép Erzsiké.) ERZSI: Ej, de csöndesek vagytok most, fiúk, mi ennek az oka? SANYI: Bosszankodunk, mert az embernek már egy nyugodt napja sem lehet, — megint dolgozatot kell írni! ERZSI: És miről? JÓSKA: Mit adott nekünk a reformáció? ERZSI: Persze, ha a múltkori mérkőzésről kellene írnotok, nem lógatnátok úgy a fejeteket! Bezzeg arról tudnátok írni bőven! De azért ne essetek kétségbe! Behívom a többieket s megbeszéljük a dolgozat tartalmát és aztán majd holnap ki-ki magának kidolgozza. PALI: Ez nagyon jó lesz! Mert alapja a Szentírás! S a Szentirás: kőszikla, Ebben van meg, sehol máshol A hitnek örök titka. Tiszteljétek a Szentírást! Jajj annak, aki bántja! Ilyen ember, dehogy lehet, Az Istennek barátja! Ám nem elég, ha tiszteled, Olvasnod kell belőle! Új emberré kell születned! Meg kell változnod tőle! Csak igy vagy evangélikus, Egyházad hű gyermeke. Csak igy vár rád halál után: Krisztus s az egek-ege!!! Horeczky Béla tiszt, bácsi. SANYI: Te mindig olyan megértő lélek vagy, Erzsiké! (Bejönnek a kis leányok, körül ülik az asztalt.) MARGIT: Itt vagyunk mindnyájan! ERZSI: Most tehát beszélgessünk arról, mit adott nekünk a reformáció? ZSÓFI: Én úgy gondolom, legnagyobb áldása a reformációnak: a biblia, Isten igéje! JÓSKA: De hiszen az első keresztyének idejében is megvolt már a Szentírás! MARGIT: Persze hogy megvolt! Ök olvasták is, sőt meg is tartották. ZSÓFI: De a későbbi korban megfeledkeztek róla teljesen. Építettek Isten dicsőségére sok hatalmas templomot, azokat művészien felékesítették, de arra nem törekedtek, hogy a szívük legyen a Szentlélek temploma! Ezért romlott meg aztán az emberiség. SANYI: De hiszen ez sok helyen ma is igy van! ERZSI: Igen s így is lesz mindenütt, ahol nem fogadják be a reformáció áldásait! Az emberek tetszését meg lehet nyerni külsőségekkel is! Istennél másképen van: „Nem mindenki, aki ezt mondja: Uram, Uram, — megy be a mennyek országába, hanem, aki cselek- szi az én mennyei Atyám akaratát“.
