Harangszó, 1935
Kis harangszó
50. oldal. KIS HARANOSZÓ 1935. junius 9. mutatja, hogy mennyire tetszik nekik, amit Jézus mond. — Hát mit gondoltok, milyen nyelven beszélt Jézus ehhez a vegyes társasághoz? Talán magyarul? Nem bizony, mert akkor az a kis kínai, meg a többi nem értette volna meg. Hát talán kínaiul? Azt is csak az egyik értette volna. Hát hogyan beszélhetett, hogy mind úgy meg tudta érteni? Az csak úgy lehet gyerekek, hogy mindegyikhez a maga nyelvén szólott. Az történt itt is, ami az első pünkösdkor ott Jeruzsálem piacán, amikor az apostolok beszéltek az ünnepre mindenhonnan felsereglett sokaságnak, párthusok- nak és médeknek, elámitáknak, krétaiaknak és araboknak, s azok mind a saját nyelvükön hallották Isten nagyságos dolgait. Ez a Szentlélek munkája volt. Ő cselekszi meg mivelünk is, mint ezekkel a képen látható gyerekekkel, hogy megértsük Jézus szavát. Ezeknek a kis gyerekeknek nemcsak a beszédük volt különböző, hanem a vallásuk is és a Szentlélek megcselekszi, hogy mindnyájan egy hittel hallgassák Jézust, mert Ö ,,sok népet egy hitre vive“. Ugy-e, ti is szeretnétek megérteni Jézust? De, ahogy a Kátéban is tanultátok, a saját értelmetek által nem tudnátok Ö benne hinni, sem Ö hozzá eljutni. Kérjétek hát Isten Szentleikét, hogy világosítson meg benneteket, hogy Jézust és az Ő evangéliomát megértsétek! Farkas Béláné, Lili néni. PÜNKÖSDI GYERMEKFOHÁSZ. Szentlélek szállj alá I Ma Punkösd napja van. Hadd tisztuljon keblünk, Mint tűzben az arany. Szentlélek szállj alá I Ml gyermekek várunk, Mind egy akarattal, Csak Téged kívánunk: Szentlélek szállj alá! Te légy „ Vigasztalónk!“ Már gyermekkorunkban Mennyei .Tanítónk/* Szentlélek szállj aláI Bátorság és erő, Hogy megszégyenüljön, Ma minden kétkedő I Szentlélek szállj alá! Reád van ma szükség, Világíts fényeddel. Tűnjön a sötétségi Szentlélek szállj alá I S ha nem várnak Téged, Gyermekek szájával Szerezz dicsőséget I Szentlélek szállj alá I így szólt Urunk szája: Kicsiny gyermekeké Az Isten országa! Szentlélek szállj alá I Mint Pünkösd ünnepén, S ha nincsen „apostol“, Engedd, hadd legyek én I Szentlélek szállj alá I Óh gyújtsd össze nyájad, Ébreszd, teremtsd újjá Anyaszentegyházad! I! Horeczky Béla tiszt, bácsi. Bikl~bú. írja : Farkas Zoltán bácsi. 11 Rövid tízperces „majom-menetelés“ után tűzfény csillant keresztül a lombokon. Megkettőzte az óvatosságot s oly halkan hatolt előre, hogy senki észre ne vehesse. Nemsokára érdekes kép tárult a szeme elé. Egy kis mesterségesen csinált tisztáson tűz körül emberek ültek. A középen egy furcsa fehérarcú sovány ember, fehér ruhában. Ilyen különös fehér embert még nem látott Biki-bú s£>ha. Nem is ember, valami Isten lehet. Körülötte ugyanolyan magafajtájú négerek ültek, de azok is oly áhítattal néztek rája, mintha a szent fa alatti fétis előtt térdelnének. Ezek kiáltottak olyan hosszan, egybefolyó vontatottsággal, de mégis olyan szelíden és kellemesen, hogy Biki- bú akármeddig is elhallgatta volna. Egyszerre aztán abbahagyták a kiáltozást. A fehér-isten elővett valami négyszögletű fekete dolgot. A középen kettényitotta. A belseje fehér volt. Biki-bú csodálkozva nézegette.. Ilyen gyümölcsöt eddig még nem látott az őserdőben. De az idegen fehér-isten nem ette meg, hanem csak nézett rá merőn és beszélni kezdett. Furcsa érthetetlen hangokat adott ki. A többiek, úgy látszik érthették, mert feszült figyelemmel néztek rá. Nemsokára elhallgatott egy kicsit. Akkor összetette a kezét a térde fölött, lehajtotta a fejét. Ugyanúgy a többiek. Egy kicsit így beszélt. Aztán megint elkezdték a halk, kellemes, vontatott kiáltozást. De csak egy rövid ideig, akkor abbahagyták, felkeltek, mozgolódni kezdtek. Erre Biki- bú hamarosan odébb állt, nehogy észre vegyék. Sokáig nem tudott elaludni a búvóhelyén. Állandóan azon törte a fejét, ki lehet az a fehér-isten és kik lehetnek a körülötte levő magafajtájú emberek. Halványan emlékezett rája, hogy odahaza