Harangszó, 1935

1935-12-22 / 52. szám

1Ö3Ö december 22. HARANGSZÓ 431. Aladár a munka embere, immár többre bízatott, Gáncs Aladár az imádság em­bere immár szemtől-szemben dicséri az Urat, Gáncs Aladár a mindenki embere, immár a fehér nagy égi seregben énekel s Gáncs Aladár az Isten embere, immár egészen az Istené, Sz. Gáncs Aladár emlékére. A Krisztus szerelme Lobogva lángolt benne, Törékeny teste a tűzben elégett. S most lelke háladallal, Tűzpróbált szlnarannyal, A mennyben az Urnák tesz tisztességet. dr. Molnár Oyuldné. Szemelvény a Harangszó kiadásában megjelent „ Gyógyíts meg engem Uram!“ című evangélikus betegeknek szánt ima- könyvből. A legnagyobb betegség. Én azt mondtam : Uram, kegyelmezz nekem, gyógyítsd meg telkemet, mert vét­keztem ellened! 41. Zsoltár ö. Milyen jó neki! Ö már el tudta mondani: Uram Nem szemrehányón Alázatosan. Meghódolva a kéz előtt, amely a betegséget küldte. Milyen jó neki: ő már tud beszélni a be­tegségéről, nemcsak a szomszéddal, nemcsak a szüleivel, hitvestársával, gyermekével, barátjával, vagy az or­vosával, hanem Istennel. De mily messze vagyok én különösen attól, hogy a betegségemben ne a teste­met emlegessem, hanem a lelkemet, mint ő s ne a testemnek kérjek gyó­gyulást, hanem a lelkemnek Bűnös­ség és betegség két szó. amely a magyar nyelvben csak a kezdőbetű­jében egyezik egymással, de a Szent­lélek és a valóság nyelvén nagyon közeli rokonok. Nem nyugodhatom addig, míg én is igy nem látom. Nincs szorosabb viszony, mint: az én bűnöm és a mások betegsége; a mások bűne s az én betegségem ; az én bűnöm és az én betegségem! Igaz és szent Isten! Mikor áldottál, senki sem perelt Veled. Most, hogy súj­tasz, hogy perelhetnék én?! Bocsásd meg, hogy egyszerre nem ismertelek fel s a betegség beköszöntésében nem lát­tam, hogy Te magad köszöntesz be hoz­zám. Oh nem, nem a Te kezed szerze­ménye az én betegségem. Mindenki más bűnös abban, csak Te nem. Senki más nem oly mélyen bűnös abban: mint én. Oh add a Te Szentlelked által, hogy meglássam múltamat s hogy míg teste­men tépdes a betegség keze, csak egy jusson eszembe: büntetésnél egyebet Tő­led nem érdemiek. De áldom a Te ke­zedet, mert bár a betegség nem a Te szerzésed, mégis kezedbe veszed azt s Ítélet fojtó tőre helyett a kegyelem arany mentöhálójának drága szálává teszed azt. Nagy az én betegségem, de a leg­nagyobb betegség az lenne, ha nem lát­nám meg benne a bűnömet. S hogy ez nincs így, azért áldd Tégedet az én lel­kem s hogy sohase legyen így, azért es- dekel Hozzád. Ámen. Én Istenem, én bűnös ember, itt állok szent szined lelőtt. Bűneim árja, mint a tenger, hullámaival elfödött. Én Istenem, én Istenem, könyörülj árva telkemen! (Gáncs Aladár utolsó munkája.) *** A 68 oldalas imakönyv ára 20 fillér, amely bélyegben is beküldhető. 5-nél több példány rendelése esetén a 20 filléres darabonkénti árban már a portó is bennefoglaltatik. OLVASSUK A BIBLIÁT. Krisztus megérkezése. December 23. Csoda. Lukács 1 :35, 37. Soha nem találtam érvet Jézus Krisztus Szent Lélektól való csodálatos fogantatása és szűztől való csodálatos születése ellen, pedig a kételkedés ördöge nem egyszer megkörnyékezett. Mióta másokban és ma­gamban is látom, hogy Jézus Krisztus ben­nünk sohasem emberi akarások és cseleke­detek szerint születik meg, világos előttem, hogy e világba sem jöhetett másképpen, mint csodálatosan, Isten Fia gyanánt. Ne­kem a karácsony szentséges és csodálatos. Istennél semmi sem lehetetlen ! December 24. Örömhír. Lukács 2: 10— 11. — Karácsonykor nagyon sok öröme van az embernek. Gyermekkorom óta máské­pen sem tudok rágondolni, mint örvendezve. Volt egy karácsonyom, melyet vasúti váró­teremben kellett töltenem. Nem volt kará­csonyfám, ajándékot sem kaptam, szeretteim is messze voltak. És mégis örömöt jelen­tett az nekem. Messze idegenben ennek az igének az alapján kellelt prédikálnom, utaztomban arra készültem. És akkor, mint a bethlehemi pásztoroknak, távol otthonuk­tól, nekem is megvilágosodott, hogy sem­mi sem kell a karácsony öröméhez csak az Isten evangélioma : született néktek a Meg­tartó. Minden más csak kedves, szép kará­csonyi disz és ajándék. December 25. Dicsőség. Lukács 2:13— 14. — Ez az egész teremtettség, melyben mi is benne vagyunk, az Isten dicsőségét hirdeti. Minden nap. a ragyogó nyár és a csillogó hópehely is. És sokan vannak, akik pusztán ezek láttán már dicsőítik az Istent. Én nem tudom most már meglátni bennük az Isten dicsőségét Jézus Krisztus nélkül. A Vöröskő egyik gyönyörű lejtőjén az ördög hatalmából szabadított meg Máté ev. 4:1 —11. igéje. Csak akkor vettem észre, milyen csodaszép minden, mikor igy meghallottam a Megváltóért Istent dicsőitö angyali kart és megláttam a Krisztust szol­gáló angyalokat, akik bennem is utat egyengettek neki. December 26. Békesség. Lukács 2:14. 25—29. — Ma mindenki, a népek tanácsa a legjobban kiáltozza : békesség, békesség 1 Mi csak megcsóváljuk a fejünket: és még sincsen békesség. Nincsen a népek között, itthon sincsen, családokban talán még úgy sincsen. A legnagyobb baj az, hogy ben­nünk, bennem sincsen. De csak addig, amíg Krisztus meg nem érkezik. De hiszen már megérkezett 1 Hozzák, hirdetik is nekem, csak szivembe kell fogadnom. így a halálra is boldogan készülök. December 27. Üdvösség. Lukács 2 : 30, 33. — Jézus Krisztuson kivül nincsen üd­vösség, pedig hányszor neveznek embere­ket emberek a maguk üdvösségének és hányszor cselekesznek úgy pénzzel, tudás­sal, mintha az volna az üdvösségük, az tartaná meg őket. Már nem tartom külö­nösnek és nem csodálkozom azon, hogy Krisztuson kivül nincsen sem nekem, sem népemnek üdvösség, mert látom, hogy né­pek életében is és az enyémben is csak ott és akkor történt örök értékű az örökfté- valóság jegyében, ahol és amikor megjelent Krisztus, felfedeztük és megláttuk őt. December 28. Kárhoztatás. Lukács 2 : 34—35 — Azt gondolnánk, hogy kará­csonykor csak örvendetes, dicsőséges, üd- vösséges Ige hallható. Pedig Krisztus meg­érkezése kárhoztatás is. Jézus Krisztus sze- geletkő, akire építeni is lehet, de akibe beleütközni is lehet. (Máté 21 : 43—44.) De csak ez a kettő lehetséges. El nem mehetek mellette. Hiszen elérkezett már, hallottam róla, találkoztam vele. Ezért min­dent eléje teszek, szivem minden gondola­tát és csak benne hiszek. (Róm. 8: 1.) December 29. Isten szeretete. János 3:16. — 1935. utolsó vasárnapja ez a nap. Csodálkozással, örvendezéssel, dicsérettel, belső békességgel, üdvösségem bizonyos­ságával, félelemmel és rettegéssel állok meg az én Atyám előtt, aki egyszülött szent Fiát érettem adta és vele nem­csak 1935.-t hanem az örök életet. S-i- vem felbuzdul szeretete melégétől, amit vasárnapról-vasárnapra, de leginkább Jézus Krisztus megérkezésében hirdetett nekem s az 1936. évet neki szentelem .Erre se- gélj engem, szerető mennyei Atyám 1* IttzéS Mihály. KARCOLATOK. Különféle karácsony. Híres festő különböző módon festette meg a karácsonyt. Lent a földön az emberek apraja- nagyja örül. Egyik a karácsony­fának, másik az ajándéknak, har­madik az ünnepi lakomának. Fenn az égben pedig sir — az Isten. Sir, hogy a karácsonyfa, az elmúló ajándék és ünnepi asztal mellett senki sem látja meg azt, akit pedig Ő a legtöbb karácsonyi ajándéknak szánt: a Krisztust. Vájjon én is nem ilyen karácsonyt szerzek-e a jó Isten­nek ? * Luthernak 80 ádnrnti és 100 karácsonyi prédikációja maradt ránk. Ilyen fontos helyet foglalt

Next

/
Thumbnails
Contents