Harangszó, 1935
1935-11-24 / 48. szám
398. HARANGSZÓ 1935 november 24. & Pusztamiske. A pusztamiskei ev. leányegyházközség Veszprém vármegye délnyugati részén mintegy őrszem áll a zalai határszélen s az ajkai anyagyülekezethez tartozik. A mostani lélekszáma: 238 ev., 47 ref. Összesen 285 lélek. A leánygyülekezet keletkezése a XVI. század közepére tehető, amikor a református hiten levő vámosi Saáry-családok ide telepedtek s jobbágyaikkal megismertették az evangéíiomon alapuló hitet. Nagy hatással volt a község lakosainak lelkületére az az esemény, hogy a valamikor jómódú, jó sorsban lévő, de az üldöztetések alkalmával mindenüktől megfosztott, igen sokat szenvedett, Som- lyóvásárhelyről ide menekült Kiss János, valamint Fazekas János. Ez a két család ■— mivel semmijük sem volt — tovább 2 évnél itt a kert alatt, az u. n. ,.Bodon-kút“-nál sátrak alatt lakott és kész volt inkább bármit is elszenvedni, de evang. hitét nem tagadta meg. Hogy az egyház már II. Lipót idejében, az 1791-iki 26. t.-c. életbeléptetése előtt szervezve volt, az bizonyítja, hogy a régi imaház és iskola bútoraiba az 1790-es évszám volt belevágva. Ez az imaház és iskola a felső faluvégen volt. melyet az 1780-as években özv. vámosi Saárv lánosné adományozott, hol még az épületek és az udvar telkén kívül 1200 négyszögöl földbirtok is volt a tanító részére. Ez azonban l<JD3-ban leégett. Ezelőtt is volt a gyülekezetnek imaháza és iskolája valahol a mostani templomtéren, mely mellett volt a temető is. A már említett, leégett épületeket a gyülekezet nagy áldozatok árán felépítette és ez is ismét 1889. ápr. 24.-én leégett, amikor az egész falut elpusztította az elemi csapás. A már nagyon rossz falakat újra felépíteni nem tartotta érdemesnek a gyülekezet, azért ezen telket eladta, helyette a község derekán eladásra került épületet vette meg, mely eredetileg kocsmahelyiségnek készült, az is volt egy rövid ideig. Szép dolognak tartom, hogy kocsmahelyiségből imahá? és iskola lett. Ezt átalakította, mely munka az épületek és telek árával 7.00Ö korona költséget jelentett. Az imaház a tanteremmel egy helyiségben volt, az épület többi része a levita-kántor lakása volt. A templomépítés története visszanyúlik az 1886. évre, amikor a gyülekezet a „Baldácsy-alapból“ 200 korona segélyt nyer. ugyanakkor országos gyűjtést is indít, de ennek kevés eredménye, összesen 936 korona lett. Ezeket az ösz- szegeket megint elvitte az 1887-ben volt tűzvész, a házvétel hátraléka és az ajkai anyagyülekezeti lelkészlak átalakítása. Az 1900. évben Tamaska Lajos anyagyülekezeti lelkész és Fodor Mihály tanító vállvetett erővel fognak a templomépítés ügyéhez. A jégverés s sok más elemi csapás miatt megint csak sikertelen maradt a fáradozás, míg végre Baráth Dániel gondnoksága alatt a gyülekezet nyomatékos határozattal fogott hozzá a templomépítéshez. Kropf Ignác helybeli róm. kát. földbirtokos £0 köböl követ ingyen a gyülekezet rendelkezésére bocsátott, melyet a hívek megfejtettek s 1908 őszétől 1909 tavaszáig a helybeli r. k. hívek szeretetteljes szívességével haza is szállítottak. Most már a segélykérvények küldettek széjjel. Elsősorban I. Ferencz József királyhoz, kitől 200 korona érkezett. Gr. Eszterházy Ferenc 340 koronát adott. A soproni evang. ifjúsági gyámintézethez, mely 20 K-t küldött. Amerikában élő magyarok között a gyűjtés 455 K eredményt ért el, melyet a Pusztamiskéről kint levő híveink gyűjtöttek. 1908. aug. 16-án a közgyűlés 6000 korona templomépítési- költség kivetését határozta el, ugyanekkor a velünk közösen élő református hittestvérek, számszerűit 31 lélek, felajánlották segítségüket, hogy ugyanabban az arányban vesznek részt a kivetésben is, meg a munkában is, mint az evangélikusok s megkezdődött a serény munka s az országos gyűjtés is. Az 1908. évi országos gyűjtés 3.604 K 39 f, a második 1909-ben 2500 K-t eredményezett. 1909. évben Ihász Lajos egyhker. felügyelő özvegye sz. Jókay Etelka az építéshez szükséges összes tölgyfaanyagot adományozta. így a szükséges anyag és összeg együtt lévén, 1910 február 13.-án Kiss Imre jánosházi vállalkozó nyerte el 12 ezer korona összeget kitevő tervezetével a templomépítést. A községtől kapott helyen, 16 m. hosszú, 9 m széles templom alapköve 1910. március 15.-én tétetett le. Nagy serénységgel folyt ezután a templomépítés munkája. Közben a nőegylet beszerez Országh Sándor budapesti orgonagyárostól egy 9 változatú orgonát 1800 koronáért, a gyülekezet pedig a szép oltárt, oltárképet, templomi csillárt, majd a kisebbik harang becserélésével egy új, nagyobb harangot rendel. A nagyobb harangot átalakitatja forgatható vasszerkezetre, ezt a világháború elvitte ugyan, de helyette Isten kegyelméből egy nagyobbat szerzett a gyülekezet 1922-ben. Az új templomot 1910. nov. 20.-án avatta fel Gyurátz Ferenc püspök. Az Isten megsegítő kegyelmén és gazdag áldásán kívül, különös érdeme van néhai Fodor Mihály, akkor volt le- vita-kántortanítónak, ki lankadatlan buzgalommal fáradozott a templom gondolatának megvalósítása körül. Most, 25 év után hálás szívvel gondolunk azokra, kik a templomépítés szent munkájában segítségünkre voltak s akik Dunántúl vármegyéiben — mondhatni vallásfelekezeti különbség nélkül — egy-egy téglát, vagy kőrészletet, vagy csak egy fillért is adakoztak a pusztamiskei templom felépítéséhez. Ebben a templomban ma, szentháromság utolsó vasárnapján felhangzik a szívből jövő hála a múltért, a buzgó, alázatos könyörgés a jövőért az Ur dicsőséges kegyelmi királyi székéhez. jákfai Gömbös Sándor levita- és igazgató tanító. Néfia eltakarta a napot sötét felhők fekete kárpitja. S néha meggyöngiti erejét a téli hideg. De nincsen olyan sötét felhő, amelyen végül is át ne törne a nap és nincs olyan makacs téli zimankó, amelyet le nem győzne a tavasz. — Az Isten néha eltakarja orcáját. Mintha elhagyott volna és esengő kérésünkre mintha bezárt maradna kegyelme ajtaja. De ne félj, O él s ha eljön az ideje, megmutatja irgalmas orcáját, segítő erejét. OLVASSUK A BIBLIÁT. Diadalmas keresztyénség. November 25. II. Kor. 6. 1 — 10 Fölötte áll emberi viszonylatainknak. Isten kegyelme diadalra akar vezetni, mert nem beszédben, hanem erőben áll Isten országa. Ha- ismeretlenek vagyunk a világ előtt — fő az, hogy Krisztus ismer minket. Meghalunk előbbi életünknek, hogy vele új életet éljünk. Bánatunk van bűneink miatt, de nagyobb az örömünk megváltásunk fölött. Szegények vagyunk és mégis a leggazdagabbak, mindenkinek tudunk adni, mert van Krisztusunk! November 26. Ap. csel. 5. 25—39. Fölötte áll az emberi félelemnek. Nem vakmerőség, nem hősködés, nem virtus a keresztyén ember szembeszállása a hatalommal, amikor hitéről van szó, hanem legfelsőbb engedelmesség Isten iránt. Ha Isten és emberi hatalom között kell választanom, félelem nélkül Istent kell választanom. Mi nem félhetünk attól, aki csak a testet ölheti meg! November 27. 1. Kor. 4. 1—5. Fölötte áll az emberi itélgetésnek. Sokszor élesitéle- tekkel teszik nehézzé Krisztus követőjének útját. Efölött is diadalmaskodnunk kell. Nem gőg, nem fennhéjázás, nem el- bizakodás mondatja ezt velünk, mert a nágyobb felelősséget, a mélyebbreható ítéletet vállaljuk, mikor azt mondjuk: Krisztus az, aki engem megítél! Minden gáncs ellenére diadalmasan kell haladnunk utunkon. November 28. I. Kor. 9. 24—27. Fölötte áll minden bizonytalanságnak. Földi pályánkon, földi versengésekben, túsakodások- ban állandóan nyomon kísér a bizonytalanság. Nem úgy Krisztus nyomdokán. A pusztamiskei ev. templom.
