Harangszó, 1935

1935-11-24 / 48. szám

2tí. évfolyam. 1936. november 24. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos : Ounántúli Luthar-Szövetsóg. Megjelenik minden vasárnap. Ingyin malléklat tanév alatt kéthatanként a KIS HARANGSZÓ 1985-ben beolvadt lap a Jöjjetek ónhozzám. Po8tac8ekk8zámla : 30.526. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. A gyónást a részünkön való gyülekezetekben nem törölték el. Csak azoknak szokták ugyanis a Krisztus testét kiszolgáltatni, akiket előbb megvizsgáltak és feloldoztak. Ágostai Hitvallás XXV cikkely. A Harangszó szerkesztő-kiadóhivatala: GYŐR n., Petőfi-tér 9. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel 10*/*-os kedvezmény. Amerikába egész évre 1 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér A vég — ítélet. Zsid. 9:27: . Elvégeztetett dolog, hogy az emberek egyszer meg­haljanak, azután az Ítélet.“ S ok ember tagadja, ha a szavá­val nem, az életével tagadja, mintha nem is lenne. Legalább az utóbbi nem lenne. ítélet ... ez neki mese. Másik kitér előle. Kerülni próbálja. Ráérünk még erre gondolni. Messze van. Fontosabb elintézni valóink vannak. Előbbrevaló az élet! Ismét másik szépitgetni akarja. Nem lesz az olyan félelmetes ! Majd csak elnéző lesz az Isten! Nem számol azzal, hogy Isten igazságos és félelmetes Isten. Gondoltál-e rá te? Nézd, Isten sokféleképpen emlékeztet nap-nap után. A vég felé közeledik minden. Fi­gyeld meg a természet életét! Fa­lombok sárguló szinpoinpája mintha utolsó diszbeöltözés lenne, hogy azután véget érjen az életük és az ágaktól elszakadva lehulljanak. Vég felé közeledik az egyházi esztendő is. Ez az utolsó vasárnap benne. Mindennek eljön a vége. A te éle­tednek is! Egyszer üt az utolsó óra. Itt lesz a vég. Jön a halál. Milyen lesz az? És mi lesz ak­kor? Nyugodtan úgy tudsz szembe­nézni ezzel a kérdéssel, ha elké­szültén tudod fogadni. S ha most jönne, készen találna? Ha most kellene itthagyni mindent úgy, ahogy van. Mindent, aminek éltél, amire büszke voltál. Családod, ott­honod, vagyonod, örömöd, bajod minden-minden elmarad mellőled s te nem vihetsz magaddal semmit, csak a lelkedet. Ha most tatálna, hogyan találna? Nem kiáltanál te is kétségbeesetten: „Óh én nyo­morult lelkem, mi lesz most te­veled ?“ Mi lesz teveled ? A lelkeddel ? Ha most jön a vég? Megsemmisülsz ? Akkor miért él­tél? Volt értelme a küzdésnek, szen­vedésnek, örömnek? Nem ez lesz! Vándorolni fog a lelked ? Mi nem állunk a lélekvándoilás hite alap­ján. Más fog történni veled. Jézus mást tanít. S amit Ő mond, az igaz ! ítélet lesz. Meg fogsz ítéltetni. Mérlegre helyeztetik a cselekedeted. Minden, amit tettél és amit elmu­lasztottál. Mérlegre helyeztetnek a szavaid, gondolataid és érzéseid. Gondoltál erre? Nagy baja a mi keresztyénségíinknek, hogy ezt csak­Az egyetemes közgyűlés mindig országra szóló eseménye a magyar evangélikus egyháznak. Nemcsak azért, mert az egész ország területéről tanácskozásra gyűjti össze az evan­gélikus egyház lelkészeit, tanítóit és világi vezérférfiait, hanem azért is, mert az evangélikus egyház folyó ügyeinek végsőfokú intézője az egyetemes közgyűlés. Az ezévi — nov. 12.—15.-ig tartó — köz­gyűlés is látogatott és mindvégig érdeklődéstől kisért volt. Ifjúsági Belmissziói Szövetség. A Bizottság örömmel állapította meg, hogy az ifjúság lelki gondozása egyre mélyebbé és gondosabbá válik. Ennek egyik sokat ígérő jele az is, hogy az egyetemes felügyelő az egyetemi ifjúság lelkigondozására külön megbízottat je­lölt ki, dr. Szuchovszky Lajos budapesti vallástanár személyében. A Bizottság új tagjai lettek dr. Szuchovszky Lajos, Dan­hauser László vallástanárok és Zulauf Henrik lelkész. Országos Luther Szövetség. A Szövetség dr. Bencs Zoltán elnök­letével ülésezett. Mély felháborodással esett szó arról a gyalázó cikksorozatról, amelyet Pezenhofer jezsuita Lutherről írt a Magyar Kultúra című újság hasáb­jain. A Szövetség elhatározta, hogy a nem egészen kikapcsoljuk az élet­ből. Félünk még rágondolni is. Nem vesszük talán komolyan sem. Való­színű azért, mert mi nagyon ebben a világban élünk és nem abban a másik világban. Dehát akkor mi külömbség van köztünk és a po- gányok között? Komolyabb keresz- tyénséget vár Isten tőlünk. Meg kell térnünk. Enélkül kétségbeejtő a vég — ítélet. Térj meg..— Jézus hiv és vár téged. — Ő ad egyedül felmentést az Ítélet napján s addig is Ő ad egyedül boldog véget — a keresztje által! Lukács István. jövőben is tart evangélikus napokat a nagyobb gyülekezetekben. Dr. Gyimesi Károlyt főtitkárrá választották. A papnék gyűlése. Az evangélikus papnék országos kon­ferenciáját ezittal a dunántúli kerület papnői rendezték. D. Kapi Béláné elnö­ki megnyitójában a papnék országos szövetségének munkáját a hegyi patak­hoz hasonlította. Miként a hegyi patak vize termékenyítöen ömlik el a mezősé­gen, úgy a szövetség buzgólkodása is jótékony hatással van a hivatalos egy­ház életére is. A titkári jelentések után előadást tartottak: Novák Rezsöné „Mit mond Luther a szolgálatról“, Budakor Oszkárné „A női diakónia alapgondola­ta“, Gyalog Istvánná ,,A papné és a templom szépsége“ címen. A Lelkészegyesület ülése. Bevezető állítatott D. Raffay Sándor püspök, elnök tartott. Ugyancsak ö tar­totta az elnöki megnyitót is, melyben rá­mutatott arra, hogy egyházunk mai szo­rongatott, sok megoldandó kérdéssel kiiz- ködö helyzetében összefogásra és apos­toli lelkületű emberekre van szükség. A református lelkészegyesületet Szabó Im­re budapesti esperes képviselte, aki üd­vözlő beszédében Luther szavaival azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az egyházat emberi oldalon ez a három dolog tarthatja meg: az ige hű hirdeté­se, állhatatos imádság és a szenvedésre való elszánt készség. Ezután Németh Károly tartott hatalmas előadást a né­Az egyelemes közgyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents