Harangszó, 1935
1935-10-27 / 44. szám
364. HARANG SZÓ 1935 október 27. rövid történetét, melyből az apák temp- lomszeretete és egyházhűsége s ezzel együtt a templomépítés során felmerült óriási nehézségek tárultak a hallgatóság elé. Istentisztelet végeztével dr. Brunner Emil egyházmegyei felügyelő a soproni felső egyházmegye, dr. báró Podma- niczky Pál hittudományikari dékán a soproni theol. fakultás és Ziermann Lajos kormányfötanácsos, soproni lelkész, a soproni gyülekezet áldáskívánságait tolmácsolták. Az üdvözléseket az ágfal- vai gyülekezet felügyelője, Breuer György brennbergbányai igazgató köszönte meg. W. R. Gondolatok Augustinus műveiből. A jó keresztyén egész élete szent hazavágyódás. , * Aki Istent keresi, örömöt keres. * Van-e igazságtalanság Istennél? Az lehetséges, hogy az igazságosság elrej- tetett előtted, de lehetetlen, hogy igazságtalanság legyen. * Isten nagy a legnagyobb dologban, de nem kicsi a legkisebben sem. * Ne nyugtalankodjatok! Hadd diihös- ködjék a világ és annak kedvelői; ijesz- szen a kard és fenyegessen az éhség, pusztítson a dögvész, harapódzzanak el a betegségek, ragadjon bár el a halál: ki szakaszthat e! bennünket az Isten szerelmétől! * Isten kegyelmi kiválasztása sokak számára ok, hogy megállhatnak, de senkinek sem ok az elesésre. * Szabad akarat van, de semmire sem képes kegyelem nélkül. * A jók bármennyire is elvegyülnek és nem látszanak a gonoszok tömegében, az Úr mégis ismeri a Hozzá tartozókat. * „Boldogok, akik ö benne bíznak.“ Ha azt mondjuk, hogy boldogok az Ö benne bízók, akkor azt is meg kell mondanunk: Jaj a magukban bizakodóknak! * Amiképpen fülünk hallgat szavunkra, úgy hallgat Isten füle gondolatainkra. * Az igaz ember imádsága a mennyország kulcsa. A könyörgés fölszáll, Isten irgalma pedig leszáll. * Az ember kitér mindenkinek az út- jából, akitől fél. Istentől azonban olyanképpen kell félni, hogy az ember Előle Hozzá menekül. * A hívő ember szíve nem szűk annak számára, akinek Salamon temploma is szűk volt. * Isten segítsége nélkül jól élni még a paradicsomban sem állt az ember hatalmában. * Aki azt akarja, hogy Isten meghallgassa, annak előbb hallgatnia kell Istenre. * Alkotód tudja, mit csináljon veled. Vagy azt hiszed talán, hogy Ő, aki oly művészien szerkesztett téged, annyira tudatlan, hogy bár létre tud hozni, de elfelejti, mit csináljon belőled? * íme, mivel szereted a gabonát, elhinted azt. Mert szereted életedet, áldozd fel azt. Összeállította: Zarándi Attila Veres Pálné és Madách Imre. Lapunkban nem régen kedves megemlékezés történt Veres Pálné Beniczky Herminről, a nagy magyar nőnevelöröl, halálának negyvenedik évfordulója alkalmával. Ebben a cikkben utalás történt Madách Imrével való barátságáról is. Madách Imre nagy tisztelője volt Veres Pálné Beniczky Herminnek s neki irodalmi dicsőséges pályafutásában sokat köszönhetett. Felhasználom most az alkalmat arra, hogy a múlt század e két kiváló magyar szellemének emlékezetével kapcsolatban egy már régen feledésbe ment irodalmi csemegét szolgáljak fej. Ez pedig nem más, mint hogy Madách Imre „Az ember tragédiája“ című, immár világhírű munkájának megírásához a tulajdonképeni eszmét Veres Pálné Beniczky Hermintöl kapta, a nagy mű címét pedig, mely a munka megírásának elindításához rendkívül fontos volt, a magyar protestantizmus másik nagy halhatatlanja, Ballagi Mór szolgáltatta. A nógrádmegyei Szirákon gróf Teleki Auguszta kastélya állandó találkahelye volt a környék magyar intelligenciájának. A nagyemlékű grófnő, ki előbb gróf Degenfeld Ottó, majd Bozó Pál hitvese volt, szerencsétlen sorsú fivérének, a magyar irodalomban is ismert gróf Teleki László drámaírónak és államférfinek emléke iránti tiszteletből különösen nagy örömmel Látta otthonában a magyar irodalom művelőit. így állandó vendégei közé tartozott Madách Imre s a nagymunkásságú Ballagi Mór is. 1860-ban egy szép nyári napon szintén fényes társaság gyülekezett össze s megjelent Veres Pálné Beniczky Hermin is, ki választékos műveltségével mindenkor a társaságok fénypontja volt. Ez alkalommal Madách Imre néhány újabb versével szolgáltatott a társaságnak gyönyörűséget, melynek végeztével élénk s értékes eszmecsere indult meg a magyar irodalom sorsáról, jelenéről és jövőjéről. Beszélgetés közben Veres Pálné Beniczky Hermin azt tanácsolta Madách Imrének, hogy írjon egy nagyobb méretű drámai költeményt, melyben nagy és értékes gondolatai mind helyet kaphatnának. Madáchnak végtelenül tetszett a gondolat s különösen akkor lelkesedett nagyon, midőn Veres Pálné témául a világtörténetet ajánlotta. Madách nagyon hálás tárgynak jelentette ki a gondolatot, csupán megfelelő címet kért, mellyel szorosabban összekapcsolhatná a tárgyat. A társaság annyira elmélyült a nagyszerű gondolat feletti beszélgetésben, hogy nem is vették észre az igen fürge s nyugtalan természetű Ballagi Mór eltűnését, aki a park nagy tavára szökött, kedvenc szórakozása kielégítésére, egy kis csónakázásra. A csónakkirándulás azonban kellemetlen véget ért, Ballagi csónakjával felborult s a vízbe esett. Csuromvizesen, a kirándulás emlékeitől borítva érkezett vissza a meglepett társasághoz s így jelentette be érkezését: „Na! Itt van az ember tragédiája.“ Madách Imre örömmel pattant fel helyéről s e'lkiáltotta magát: „Megvan a cím is“ s elgondolkodva mondta még- egyszer: Az ember tragédiája. S nem sok idő múlva Madách meg is írta „Az ember tragédiáját“. Akik tudatában vannak annak, hogy egy irodalmi mű megszületésénél milyen fontos szerepe van a gondolatelindításnak és a megfelelő címnek, azok bizonyára komoly értéket tulajdonítanak ennek a kis történetnek is. Károsy Pál. Meghívó az Evangélikus Papnék Országos Szövetsége és vele kapcsolatosan az evang. nők 1935; év november 13.-án és 14.-én Budapesten tartandó konferenciájára. Rendezik a dunántúli kerület papnéi. Az evangélikus nők országos konferenciáját megnyitó istentisztelet nov. 13.-án a Deák-téri templomban d. e. í> órakor lesz. Végzi: dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök. — Délelőtt 10 órakor a deáktéri leánygimnázium I. emeleti nagytermében az ev. nők országos konferenciája. Megnyitót mond D. Kapi Béláné. „Mit kíván az evangélikus nőtől a család, egyház és a társadalom?“ Előadás, tartja D. Kapi Béla püspök. Az előadáshoz hozzászólnak: 1. dr. Ittzés Zsigmondné. 2. Vörös Ferencné. 3. Dr. Bruckner Gyözöné. Az evangélikus nők országos szövetségének megalakulása. Alapszabálytervezetet ismerteti Irányi Kamillné. Elnök és tisztikar megválasztása. Elnök székfoglalója. Üdvözlések. Imádkozik D. ‘ Geduly Henrik tisza- kerületi püspök. 2 órakor közös ebéd az Erzsébet királyné-szálló éttermében. (Teríték ára 1 P.) D. u. 3 órakor ugyancsak a leánygimnázium 1. emeleti termében: Közének. „A közösség ereje és áldása“, címen írásmagyarázatot tart Tú- róczy Zoltán győri lelkész. Zárószó. Himnusz. Evangélikus Papnék Országos Konferenciája november 13. és 14.-én. Tárgyrend: November 13.-án a deáktéri leánygimnázium IV. osztályú termében: 3 órakor pénztári vizsgálat. 4 órakor elnöki és tisztikari értekezlet. 5 órakor az otthonbizottság ülése. November 13.-án este 8 órakor a deáktéri díszteremben szeretetvendég- ség. Üdvözli a közönséget: D. Kapi Béláné. Énekel: Jeney (Uhrin) Klára, a m. kir. Operaház tagja. Zongorán kíséri Kapi-Králik Jenő orgonaművész. „Szere- tetmorzsák“. Előadás, tartja: dr. Trae- ger Ernő min. tan. Hegedűn játszik: So- morjai Sándor hegedűművész,, zongorán kíséri Kapi-Králik Jenő orgonamüvész. Költeményeket ad elő: Pálmay Kálmán
