Harangszó, 1935

1935-09-08 / 37. szám

1S35 szeptember 8. HARANÖS2Ó HATÁROKON TÚL. Ausztria. A kancellári hivatal a „Der evangelische Beobachter“ (Evangélikus Figyelő) című lap terjesztését egy évre betiltotta. Németország. Nagy port vert fel nem­régiben az a valutabotrány, amelynek a középpontjában római katolikus szerze­tesek és apácák álltak. Négy apáca kö­rülbelül 400 ezer pengőt akart Németor­szágból Hollandiába csempészni. — A legújabb kimutatás szerint a német lu­theránusok száma 34 millió. — A német evangélikusok hitvallásos frontjának ma egyik legkiválóbb püspöke Meiser bajor püspök. Érdekes, hogy Meisert 1919- ben a kommunisták csukták be, 1934- ben pedig a hitleristák börtönözték be, mert mind a két alkalommal hősiesen védelmezte az egyház tiszta érdekeit. Olaszország. A legnagyobb angol lapban, a Timesben olvashatjuk, hogy egy cremonai főpapot Erminio Stuanit az urvacsorai borral akarták megmér­gezni. Mikor a főpap magához vette a bort, összeesett tőle. A borban kénsav volt. A történelem több olyan esetet is feljegyez, amikor a róm. kát. egyházban az urvacsorai boron keresztül akartak valakit megmérgezni. Angolország. London püspöke pász­torlevelet adott ki, amelyben kemény szavakkal ítéli el a spiritizmus név alatt ismeretes lelki tévelygést. — Angliában mozgalom indult meg, amelynek az a célja, hogy az összes keresztyén egyhá­zakat egy nagy békekonferenciára hozza össze. Oroszország. Leningrádban az egyik volt hatalmas székesegyház ajtajában egy traktor áll. Ez a kép jellemzi a mai Oroszországot. Isten helyébe a gépet állították. Ámde Isten nem csúfoltatik meg! Abesszínia. Ebben a sokat emlege­tett országban eddig a svéd evangélikus és német hermannsburgi evangélikus misszió működött. A császár mindkettőt támogatta. E missziók sorsa attól függ, hogy milyen kimenetelű lesz az olasz- abesszin viszály. Amerika. Az északamerikai négerek emlékiratot nyújtottak be a Népszövet­séghez, amelyben Abesszínia megvédel- mezését kérik. Az emlékirat megemlíti, hogyha a keresztyén nemzetek elnézik Abesszínia megtámadását, ezzel megcsu- folják saját keresztyén hitüket. — Po­ling Dániel CE Világszövetség elnöke a budapesti konferencia után világkörüli útra indult, amelyen negyven országot fog meglátogatni. Japán. Egy amerikai újságíró cikket írt a nagy japán keresztyénről, Kagawá- ról. „Ez a negyvenötéves ember“ irja — „sokkal inkább látszik egy vak kol­dusnak, semmint a hatalmas japán tö­megek megmozgatójának. De kedves mosolya mindent pótol“. Azt írja továb­bá, hogy Kagawa két óriág beszélt anél­kül, hogy a teremben valaki is unatko­zott volna. KÜLÖNFÉLÉK. Apróságok. Egy amerikai tudós sze­rint az ember nem más, mint egy por­szem, amely egy másik porszemen, a földgömbön mozog. — A folyó év első félében Amerika országútjain 15 ezer harminc ember halt meg jármüszeren- csétlenség következtében. Elmélet és gyakorlat. A budapesti szovjet-orosz követség gyönyörű palo­tát vásárolt. Általában mindenütt óriási pompával rendezkednek be szovjet urai. Pedig nemrégiben Sztálin egyik előadá­sában ezeket mondotta: „Polgártársak, mi a gazdagság szót egyszersminden- korra kitöröltük a szótárból“. Ugylátszik más az elmélet és más a gyakorlat. A nagyhercegek leszegényedtek, a senki­ből lett népbiztosok meggazdagodtak. Maga az istenadta nép pedig egyformán nyomorog. Hatalmas szám. Egy angol lap hír­adása szerint 1800 óta 3000 róm. kát. pap hagyta ott a róm. katolikus egy­házat. A biblia és a kőolaj. Érdekes körül­mények között tárták fel legutóbb Egyip­tomnak egyik leggazdagabb kőolajtele­pét. Az egyik amerikai olaj-társaság egyik tisztviselője olvasta Mózes II. könyvét. Mikor a második fejezet har­madik verséhez ért, ahol arról van szó, hogy a kis Mózest édesanyja szurokkal bekent gyékényládácskába tette, a tiszt­viselő elgondolkozott. „Ahol szurok volt, ott kőolajnak is kellett lennie“ — gon­dolta magában. Indítványára a társaság megkezdte a kutatást s hamarosan meg­találták Egyiptomban korunk egyik leg­nagyobb kőolajmezejét. ÚJ KÖNYVEK. KIÉ Zsebkönyv. Az ötvenéves jubi­leumát nemrég ünneplő keresztyén ifjú­sági egyesületi mozgalom 144 oldalas bőven illusztrált könyvecskében ismerte­ti a magyar K1E történetét, mai szerve­zetét, a világszövetséggel való kapcso­latait és az egyes egyesületek legfonto­sabb adatait. Hány tagja van pl. a nyír­bátori KIE-nek, vagy mióta folyik KIÉ munka Kiskorpádon, lehet-e átutazóknak szállást kapni az ottani K1E révén Be- retyóujfalun vagy milyen forrásmunkák állanak azok rendelkezésére, akik a K1E dolgai iránt érdeklődnek, vagy milyen sporteredményeket tud felmutatni a KIÉ? — Mindezekre és még száz meg száz más kérdésre megfelel a KIÉ zsebkönyv, melyet Batiz Dénes dr. és Máday Béla szerkesztett 15 munkatárs segítségével. A könyv ára fűzve 1 P, egészvászonkö- tésben 1.50 P. Megrendelhető a KIÉ Szövetségében: Budapest, VIII. kér. Ho- ránszky-u. 26. A munkáskérdés és a telepítés. A földmunkások vállalkozó szövekezetei- nek országos szervezője, dr. Steuer György „A munkáskérdés és a telepítés“ cím alatt írt tanulmányában a mezőgaz­dasági és földmunkásoknak munkaalka­lomhoz való juttathatása érdekében azoknak földbérlő szövetkezetek útján való letelepítését, illetőleg foglalkoztatá­sát sürgeti. Mezőgazdaságunk külterjes és ezért mezőgazdasági munkásaink megélhetését biztosítani nem tudja. Az 305. országnak a trianoni békediktátummal történt megcsonkítása folytán hazánkban 252.000 kereső munkással több van, mint amennyit eltartani képes. Munka­nélküli földmunkásaink foglalkoztatására pedig elegendő közmunkákat végrehaj­tani nem tudunk. A legtöbb mezőgazda- sági munkáscsaládnak átlagos évi kere­sete, amire dr. Steuer György a kor­mányhoz intézett emlékiratában rámu­tatott, évi 100—150—200 pengő. Aratás­nál és cséplésnél az átlagos kereset 4 mázsa búza. Egy öttagú családnak évi búzaszükséglete pedig 12 mázsa. 14 mil­lió mázsa búzára volna még szükség a mindennapi kenyér biztosítására. A mun­káscsaládnak a mindennapi kenyéren kí­vül más nélkülözhetetlen szükséglete is van. Ennélfogva munkásnépünket az anyagi és erkölcsi pusztulástól való megmenthetése végett más alkalmas megoldási mód hiányában a mindenna­pi kenyér biztosítása érdekében szövet­kezeti bérlet útján teremtendő munkaal­kalomhoz kell juttatni. A földmunkások (kubikusok) annak idejében a mezőgaz­daságból indultak ki és ma is, hogyha hozzájutnák, a mezőgazdaságban dol­goznak s így a gazdálkodásra való kész­ségüket és képességüket kétségbevonni nem lehet. A munkanélküli földmunká­soknak megfelelő kiválasztása után föld- bérlöszövetkezetek útján leendő letelepí­tését, illetőleg foglalkoztatását dr. Steu­er György legsürgősebb kormányzati ieladatnak tekinti. A könyv érdekes és értékes. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ. Esküvő. Rónay Gyula áll. tanító és Kiss Katalin aug. 28.-án tartot­ták esküvőjüket a 150 éves ősi uraiujfa- lui templomban. A jegyeseket: a vőle­gényt, mint gyermekét s mindkettőt, mint volt konfirmandus növendékét Ró­nay B. Gyula lelkész eskette. — Breu­er Oszkár, a kardoskúti ev. gyüle- kezet lelkipásztora f. é. szeptember 1.-én vezette oltárhoz a soproni templomban Gayer Ilona oki. tanítónőt. Az eske- tést Hanzmann Károly soproni lelkész végezte. Halálozás. Aug. 25.-én, 75 éves korá­ban, hosszú szenvedés után meghalt Csöváry Géza kétbodonyi nyug. evang. lelkész. Nógrád vármegye törvényható­sági bizottság tagja, a IV. oszt. magyar érdemkereszt tulajdonosa. A közszere­tetben álló lelkészt nagyszámú rokon­sága, lelkésztestvérei, a kétbodonyi gyü­lekezet és az egész környék intelligen­ciája nagy részvéttel kísérték el aug. 28.-án utolsó útjára a kétbodonyi teme­tőbe. Az elhunytat Kardos Gyula nóg­rádi alesperes temette. Sírkőavatás. A vései gyülekezet szep­tember 1.-én avatta fel volt lelkészének, néhai Németh Pálnak a hozzátartozók áltál emelt síremlékét. A délelőtti gyász­istentisztelet után, amelyen a helyi lel­kész 112. Zsolt. 6. v. alapján emlékezett meg a vései gyülekezet 55 évig volt lel­készéről s a somogyi egyházmegye 33 évig volt espereséről, a temetőbe vonult a résztvevők hatalmas serege. Itt ugyan­csak a helyi lelkész mondott II. Kir. 23, 17. alapján avató beszédet. A nűegyleti énekkar két karénekkel működött közre az avató ünnepélyen.

Next

/
Thumbnails
Contents