Harangszó, 1935
1935-08-04 / 32. szám
1935 augusztus 4. HARANGSZÓ 261. tenni, miután az állandó nedves levegőben a por elolvad. A leggyakrabban előforduló betegségek ezen a vidéken a különböző geny- nyes sebek, melyek azáltal keletkeznek, hogy valami apró, hangyaszerü rovar befúrja magát az ember körme alá különösen a lábán és ott elszaporodik. Gyakori betegség még a malária, álomkórság, bélpoklosság, szívbaj, csont- szű, rüh stb. Ez utóbbi alatt különösen sokat szenvednek a bennszülöttek. Igen bíznak az orvosságban. Sok aggodalmat okoz dr. Schweitzernek. hogy mindig többen keresik fel, az orvosság pedig fogytán van és nincs lehetőség az utánpótlásra. De mit jelentenek ezek a múló nehézségek ahoz az örömhöz, hogy itt segíteni lehet. A legcsekélyebb eszközzel is aránylag nagyon sokat lehet elérni. Már az is öröm, látni a sebektől szenvedőket. amint frissen, fehéren bekötve kerülik a sárt. hogy a kötés be ne piszkolódjék. Már ez is megéri a munkát. Dr. Schweitzer Igv ír: ..Ha visszapillantok 24 havi működésemre, megállapíthatom, hogy itt nagy szükség van orvosra és az orvos aránylag kevés eszközzel nagyon sokat tehet. A nyomorúság igen nagy“. „Nálunk mindenki halálos beteg". mondta egy bennszülött. Néhány hónappal későbben így ír: „A kilenc hónap alatt, mióta itt vagyok, 1000 betegem volt. Itt az egyenlítő táján majdnem minden európai betegség képviselve van. Nagy szerepe van a megEbben a pillanatban heves szél süvített végig az utcán. Jól megrázta az ablakokat is. Varga odalépett az egyik ablakhoz s kitárta az egyik szárnyat. — Az ördög vitte volna el ezt az időt! Ennek is ép most kellett jönnie! Betette az ablakot s tanakodva állt meg a szoba közepén. — Ne menj el, Dénes. Hátha valami baj ér? Isten kísértés ilyen időben annyi pénzzel útra kelni. Az embert elöntötte a dac. — Úgy? A pénzt félted s nem engem? A asszony szólni akart, de az ember nem engedte szóhoz. — Igenis, a pénzt félted! Azt. Hát azért is megmutatom, hogy nem félek! Igenis, nem félek! S útra kelek! Mert az én szövetségesem az ördög? Az velem lesz! S a pénz? Azon meg a te Istened áldása lesz! Hát majd meglátjuk, melyikünk marad meg! A pénz-e, vagy én!? Vagy mind a ketten!? Hát megyek! S indult az ajtó felé. Az asszony imára kulcsolt kézzel re- begte: — Eredj a Jézus szent neveben. Az ember megfordult. — Mit? A Jézus nevében? Inkább az ördög nevében! S azzal becsapta maga után az ajtót. * hülésnek. Különösen a száraz idő beálltával vasárnaponként Lambarénében is olyan köhögés és orrfujás van, mint Európában a szilveszter esti istentiszteleten. A bennszülöttek nagyon hajlamosak a meghűlésre, miután a bőrük a nappali Varga Dénes kilépett az utcaajtón. Kis híja, hogy a kalapját le nem sodorta a szél. Jól a fejére húzta. Majd begombolta a kabátját. Mérgében elfeledte felvenni a felöltőjét. Pedig elég hűvös volt a szél. Hiszen szeptember vége felé járt már az idő. De mint aféle babonás ember, restéit érte visszamenni. Nem lesz szerencséje. Neki indult hát az útnak. A torony órája felet ütött. S bár volt még háromnegyed órája, mégis jól kilépett. A szél szemközt jött. Az állomás három kilométerre volt. Ép a kellő időben ér be. Csakhamar elhagyta a falut s kiért az országúira. S mintha a szél is csillapodott volna. A sötét felhők már a háta mögött voltak. Feje fölött előtűntek a csillagok. A fele útján az országút egy kis erdőn vezetett át. S mint történni szokott az ilyen Varga lelkületű embereknél, őt is meglepték a hirtelen gondolatok az erdő sötétjében. Eszébe jutott, hogy pár évvel ezelőtt leütöttek itt egy embert s kirabolták. önkénytelenül is a zsebéhez kapott. A tömött tárcát ott érezte a belső zsebében. Ez megnyugtatta. De gyorsabb lépésbe csapott át s idegesen nézegetett hol jobbra, hol balra. Oly kísérteties alakoknak látszottak a mozgó bokrok. A fák törzsei meg éppen emberi alakot öltöttek. izzadástól igen érzékeny, nagyon hamar meghűlnek és tüdőgyulladást kapnak". Igen sok nikotinmérgezéssel van dolga. Nagyon nehezen jött rá erre a betegségre, mert nem gondolta, hogy még ez is előfordulhat a bennszülöttek között. De mikor a bennszülötteket jobban megismerte, nem csodálkozott többé. Itt a dohány levelekben aprópénzként forog közkézen. Minden kisebb szolgálatot dohánnyal jutalmaznak, úgyszintén élelmiszert is a bennszülöttektől dohánnyal lehet csak vásárolni. Nagyon sok fáradságba és utánjárásába került, míg kórházat tudott magának építeni, ahova betegeit fektethette. Az épíkezést megnehezítette, hogy a házat az éjjeli ragadozók miatt cölöpökre kellett építenie. Nagy segítségére van mindenben felesége, ö segítkezik, ő készít elő a műtéthez, ő kezeli a kórház fehérneműjét. Nagy feltűnést keltenek az operációk különösen, hogy az első műtétek sikerültek, a betegek nagyon szívesen fekiisz- nek le a műtőasztalra. Különösen tetszik nekik az elalta- tás. A misszióiskolai leányok leveleznek az egyik európai vasárnapi iskolával. Egv ilyen levél így hangzik: „Mióta a doktor itt Van, csodálatos dolgok történnek. Először megöli az embert, azután meggyógyítja. azután ismét feltámasztja“. Schweitzer 4 és fél évi működése után visszajött Európába, hogy megrongált egészsége helyreálljon és hogy újabb fedezetet szerezzen a további, Szorongó érzés fogta el. Mi lenne, ha megtámadnák, pénzét elvennék, őt meg talán agyon is ütnék?! Hirtelen a felesége szavai ötlöttek az eszébe. De csak egy pillanatra. A másikban már elűzte magától s hogy nagyobb bátorságot öntsön magába, hangosan kiáltott fel: —■ Csak azért se! Azért is az ör ... Hirtelen megtorpant. Előtte, alig húsz lépésnyire, mintha állana valaki az út közepén. Még a lélegzete is elállt. A szíve vadul vert. Szólni akart, de a torka összeszorult, mintha vasmarok szorította volna. Két kézre kapta a botját. A szemét belevájta a sötétségbe s némán, tehetetlenül, remegő inakkal bámult maga elé. Az alak megmozdult. Két-három lépést tett feléje. Varga reszketni kezdett, mint a falevél. Ä bot kiesett a kezéből. A koppa- násra újra megindult feléje a sötét alak. Vagy tíz lépéssel jött előbbre. Most már tisztán ki lehetett venni az emberi alakot. Varga azt hitte, vége a világnak. Szédült, támolygott, kiverte a verejték. Az ismeretlen pár lépéssel még előbbre jött. S megszólalt. — Van itt valaki? Varga képtelen volt hangot adni. — Szóljon, ha van itt valaki. Én Kovács, a lelkész vagyok. (Folytatjuk.) Dr. Schweitzer Albert evangélikus orvos-misszionárius.
