Harangszó, 1935
1935-07-28 / 31. szám
366. HARANGSZÓ 1935 julius 28. KÖNYÖRGÉS.*) Áldd meg jó Uram A szenvedőket; Rózsatöröl is Tövist-szedöket. . . Óh, adj nyugalmat A kinzottaknak; Meggy ötörteknek, Szive-törteknek, Szent halottaknak... Óh, adj nyugalmat A rokkantaknak; A csonka, —- béna, Letört hadaknak.. . Óh, adj nyugalmat Bús vétkezőknek; Egymást gonoszul, Bambán, botorul Arcul verőknek .. . Áldd meg jó Uram Az áldozókat ; A megfeszített Nem-átkozókat. .. A tört sziveknek: Üzettetésben Hívőn híveknek, — Áldott jó Uram, — Adj, óh adj békét; — Te országodnak Megszentelt, áldott, Hű menedékét I.. . Szabó Lajos. *) Szemelvény a szerző „ Uj kikelet fele* ciniü költemény-kötetéből. OLVASSUK A BIBLIÁT. Isten rabságában. Július 29. A szabadságomnak szolgaság a vége. Luk. 15: 11 —16. A tckozló fiú tragédiája nem ott kezdődött, amikor züllésnek adta a fejét és két kézzel szórta el a vagyonát, hanem ott, amikor önálló, független és korlátlanul szabad akart lenni. Itt kezdődik minden emberi tragédia. Az ember azt véli, hogy van szabad akaratja s hogy ez mindenkorra elég. Azt gondolja: legjobb, ha saját sorsának kovácsa és semmi sem akadályozza meg abban, hogy saját maga intézze szabadon, mindenkitől függetlenül az életét. Még az Istentől is függetlenül! Vájjon nem él-e erősen bennem is ez a mese: szabad vagyok, azt teszem, amit akarok! Szabadságomnak szolgaság a vége! Ha másutt nem veszem észre, talán a moslékos vályúnál kell majd rádöbbennem. Ilyen az én „szabadságom“. Július 30. Rab vagyok. Ján 8:31—34 Nem elég észre vennem azt. hogy nincs korlátlan szabadságom. Ennél sokkal keményebb a valóság: rab vagyok! „Aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek.“ Habja vagyok a bűnnek! Mert rabja vagyok ennek az életnek is. Nem szabad elhatározásomból lettem: saját akaralom nélkül és azon kívül születtem bele ebbe a földi életbe; s most foglya vagyok mindaddig, míg — megint csak tőlem függetlenül — lehull rólam ennek a rabságnak a bilincse. De addig hozzá vagyok kötve ehhez az élethez, ennek minden bűnéhez, s ennek szükségszerű végéhez: a halálhoz. Én is élek, én is a bűnt cselekszem, rám is vár a halál. Én is rab vagyok! Július 31. Az Isten szabad. Mát. 20:13 —15. Nemcsak én vagyok rab. Minden ember rab körülöttem; az egész világ az. Elsüllyedt világok is hordozták ezt a láncot; s ismeretlen jövendők is nyögni fognak alatta. De kezdettől fogva mindörökké áll valaki felettünk, aki szabad: az Isten, ő nem függ senkitől; de őtőle függ minden, ő nem lekötelezettje senkinek; de Neki adósa minden ember. Egyedül róla lehet elmondani: Azt cselekszik, amit akar! És úgy cselekszik, amint neki tetszik. Ha ö akarja, akkor ad valamit; ha ö akarja, akkor elvesz valamit. Mindezért vád és kérdőrevonás nem érheti. Felettem is teljesen szuverén, fenséges, királyi szabadakarattal intézkedik. Előtte nekem, rabiéleknek, porba kell hullanom. Augusztus 1. A Fiú megszabadít. Ján. 8 : 35—36. örökre megkötözött rabnak kell maradnom? Isten nem ad nekünk semmit az ő szabadságából? Nem vívhatok meg esetleg egy szabadságharcot valamelyes győzelemmel? Hogyan lehetek szabaddá, ha már egyszer tudom, hogy rab vagyok? Magamnak nincsen erőm hozzá. Embertársaimban ugyanaz az önzés él, amely bennem: mindenki maga akar szabad lenni és uralkodni a mások kárára. A jósors és szerencse sem tesz szabaddá. Még a halál sem; máskülönben nem félnék tőle. Csak a Fiú szabadíthat meg engem! Csak Krisztus tehet valósággal szabaddá. Ami szabadsága az embernek lehet, azt az ö Szent Fiában adja nekünk az Isten. Krisztusnál és Krisztusban kell keresnem a szabadságomat. Augusztus 2. Isten szolgálatában. I. Kor. 9 : 19—22. Miféle szabadság ez a Krisztusban való szabadság? A legnagyobb Istenhez kötöttség! • Akik Krisztusban szabadok, azok Krisztusnak feltétlenül engedelmeskednek. És a Szentlélek rabságában élnek. Kötöttség, engedelmesség, rabság? Hát akkor ez sem szabadság! Nem! Teljesén független, szuverén, szabad akarat csak egy van és ez az Istené. Ezt Istentől soha az ember el nem rabolhatja. De én, aki ember vagyok és nem Isten, akkor leszek leginkább szabad, ha csak ennek az egyetlen örök isteni jó akaratnak engedelmeskedem, csak ettől függök és semmi mástól. Istennek szolgálatában élni: ez a legnagyobb szabadság! A világ talán esztelennek vél, hogy „mindenkinek mindenné“ lettem az apostolként. De én tudom, hogy ezzel egyedül Istennek engedelmeskedem és így a legnagyobb emberi szabadságot élvezem. Ez az igazi szabadság! Augusztus 3. Csak vissza ne essem I II. Pét. 2 : 18—22. Csak vissza ne kívánkozzam a régi „szabadságomra“, mely újra csalogat és hívogat. Csak ki ne törjek Isten rabságából, ahol leginkább szabad vagyok. Csak vissza ne essem a Krisztus nélküli bűnös élet rabságába, mert az utolsó állapotom gonoszabb lesz az elsőnél. Kristálytiszta forrásvízből ittam és most megint pocso lyából akarok inni? Isten visszafogadott atyai házába s már megint azon töröm a fejemet: hogyan kérhetném ki a jussomat?! Isten nem hiába kóstoltatja meg velem az ő szabadságának vizét. Ezt nem lehet többé büntetlenül megvetnem. Ha ott hagyom, mindig égetőbben marcangol az utána való epekedésem. és mindig nehezebb lesz a visszatérésem! Legyek azért boldog az Isten rabságában ! Augusztus 4 Rabságomnak szabadság a vége. Róm. 6: 19—23. Legyen boldog a fogságom; éljek örömmel Isten rabságában; s egy pillanatra se hagyjon el az a remény, hogy ennek a rabságomnak szabadság lesz a vége! Ezt hirdeti a mai vasárnapra rendelt epistola. Akik felszabadultak a bűn alól és Isten szolgáivá lettek, azoknak az élete állandó meg- szentelödés. „A vége pedig örök élet!“ Olyan élet, ahol egyedül Isten az Úr; ahol nem kell már másoknak is engedelmeskednünk; ahol örök és megbolygat- hatatlan Istennel való közösségünk és az őbenne élvezett szabadságunk. Tudom, hogy többé ott nem hagyom az atyai házat, hiszen az én akaratom ott mindig teljesen az, ami az Isten akarata! Csak addig, Uram, adj hitet, hogy a te rabságodban tudjak élni! Scholz László. KARCOLATOK. Különös temetési kérés. Temetést jelentenek lelkészi hi- Ontalunkban. Ál bánatos özvegy sorra terjeszti elő a kívánságait. „Csak szép búcsúztatót tessék mondani. Mert a koporsó is igen szép lesz. Tessék elbucsuztutni a feleségétől, testvéreitől, gyermekeitől, rokonaitól, meg a lovaitól is, mert nagyon szerette őket“. Jl búcsúztató magában véve is helytelen, mert legtöbbször nem egyéb, mint a megholtnak és az élőknek féktelen és sokszor igaztalan dicsérete. JI lovaktól való elbúcsúztatás azonban már valósággal pogányság. Evangélikus ember a sirparton a földi élet múlandóságára, az ítéletre és a Krisztus váltságában megjelent isteni kegyelemre g'on- dol. HETI KRÓNIKA. Gömbös miniszterelnök megindította a harcot a drágaság ellen. — Kinevezték a Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjait. — Elfojtották a tatabányai aknatüzet. — Magyarország résztvesz a frankfurti nemzetközi gyorsíró kiállításon. — Paraguay követe átadta megbízó levelét a kormányzónak. — Eltüntették a magyar honvédszobröt a kassai múzeumból. — Pál régensherceg kihallgatáson fogadta Kondylisz tábornokot, helyettes görög miniszterelnököt. — Államcsínyre készültek Jeftics hívei. — Pisztolylövésekkel fogadták Bukarestben a kommunisták a rendőrtiszteket. — Magyar útépítő vállalatokkal akar Bulgária négyezerötszáz kilométernyi utat építtetni. — Egymillió törököt telepítenek át néhány éven belül Romániából Törökországba. — Borzalmas tűzvész pusztított egy bázeli kőolajfinomi- tóban. — Repülőgépszerencsétlenség áldozata lett Agnelli olasz szenátor fia. — Mussolini gyökeres, de békés megoldást akar a keletafrikai kérdésben. Olaszország fenntartja teljes cselekvési szabadságát. — Mussolini a keletafrikai csapa
