Harangszó, 1935
1935-07-14 / 29. szám
HARANQSZÖ 239 TesséJc megérteni! Minden évnegyedkor megírjuk, hogy miért teszünk minden előfizető lappéldányába csekklapot. Azért, mert nyomdailag lehetetlen dolog megoldani, hogy kiválogassuk a hátralékosokat és csak azokéba tegyünk befizetési lapot De a csekklapon mindig megjelöljük, hogy lejárt-e az illetőnek az előfizetése vagy sem ? Azokat, akik ez ügyben újabban is leveleket irtok, arra kérjük: ha rendben, van az előfizetésük és mégis kaptak csekklapot, ne méltatlankodjanak miatta, nem zaklatás ez, csak nem tudjuk másként megoldani. A csekklap előfizetési felszólítást csak akkor jelent, ha a hátlapjára bélyegzővel külön rá van ütve: Előfizetése lejárt. Kérjük megújítani. 1935 julius 14 _______________ O LVASSUK A BIBLIÁT. Újrakezdés. Július 15. Fáj az életem. Préd. 1:2—3. és Púid. 14:13. Hadd kezdjem ezt az új hetet őszinte magambanézéssel. Vájjon nem tartozom-e én is azok közé, akik számára felette nagy hiábavalóság az élet, haszon nélküli a munka s akiknek még nevetés közben is,fáj a szívük? Fáj az életem, mert értelmetlennek és céltalannak látom; minek is élek a világon? Fáj az életem, mert nem sikerül semmi; kudarc kudarcot üz napjaim sorában. Fáj az életem, mert sok a gyötrődésem, szenvedésem, megpróbáltatásom és keresztem; érdemes ezért lenni? Fáj az életem, mert itt az öröm múlandó és szomorúságra fordul, vagy csömörbe kerget. Fáj az életem! Nem tagadom le, beismerem az Isten előtt. Július 16. Bűn alá vagyok rekesztve. Róm. 7:14—24. Miért fáj az életem? Talán azért, mert nincs szerencsém? Vagy mert koldus világban élek? Vagy mert külső viharok tépik életem fáját? Nem! Belső szú őrli azt! „Megvan bennem a bűn!“ Szörnyű harc folyik a lelkemben. A jót akarom cselekedni, de a bennem lakozó bűn arra kényszerít, amit gyíllödök). Ezért utálom sokszor magamat, ezért minden elégedetlenség és kétségbeesés, ezért fáj az életem. Bűn alá vagyok rekesztve! Rettenetes úr felettem ez a titokzatos, idegen hatalom s én nyögő rabszolgája vagyok. Teljesen szószerint vehetem: nincs bennem semmi jó! A bűn törvénye tart karmai között. Ez a sorsom. Oh én nyomorult ember! Julius 17. Nincs menekvés. Róm. 1:18—20. Születésemnél fogva csak bűnös lehetek, — ez a sorsom. Nincs bennem semmi jó; csak hitetlenség és hamisság. De hogy akaratom ellenére ilyen vagyok, — ez még nem ment meg az Isten előtt. Tehetetlen vagyok a bűneimmel szemben, de azért a lelkiismeretem szüntelenül vádol! „Istennek haragja van az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen“; így az enyém ellen is. Az ő istensége, fensége, szentsége nem tűr bűnt s örökkévaló hatalma megítéli azt. Úgyhogy én is — bűnös ember a többi bűnösök sorában — „menthetetlen“ vagyok. Nincs menekvés! A bűn zsoldja a halál; s ezt a zsoldot fel kell vennem, akár akarom, akár nem. Ha csak ez a fájó, bűnös élet lehet az enyém, akkor elvesztem. Július 18. Szeretnék újrakezdeni. Zsolt 51:3—14. De én nem akarok elveszni.. S ha ezt a fájó, bűnös életet nem lehet folytatnom, csak a pusztulás felé, — akkor szeretnék mindent újrakezdeni! Bennem is él a zsoltárköltö vágya, óhajtása, könyörgése és rimánkodása: „Tiszta szívet teremts bennem oh Isten és az erős lelket újítsd meg bennem!“ Milyen jó volna feledésbe temetni romlott életemet, mint egy rossz álmot. Milyen jó volna pontot tenni és befejezést eddigi kudarcaimra. Milyen jó volna, ha valaki letakarná és elfedezné örökre minden eddigi bűnömet. Milyen jó volna eddigi napjaimtól, köriHményeimtöil, adottságaimtól függetlenül egészen új és egészen más életet kezdeni! Július 19. Újra kell kezdenem. Ján. 3:1—7. Nemcsak a vágyakozása él bennem egy új életnek. Hallom a parancsoló szót is a lelkiísmeretemben elnémíthatatlanúl: neked újra kell kezdened. Kell! Ha nem óhajtanám, akkor is érvényes reám: szükség néktek újonnan születnetek. Szükséges! Ami az éhezőnek a falat kenyér, ami a betegnek kínjai között az orvosság, az lelkem számára az új élet. Nélküle végem van! Nem bírok már tovább élni igy, ahogyan élek. Ha a szívemet kell is darabokra szaggatnom: újra kell kezdenem. Ha mindenki megbotránko- zik is körülöttem: újra kell kezdenem. Ha mégannyira ragaszkodom is kívánságaim szerint bűneimhez; ki kell tépnem magamat ebből a halálból: újra kell kezdenem! Júl. 20 Van-e újrakezdés ? Mark 10:17-27. Újra kell kezdenem. De vájjon lehetséges-e újrakezdenem? Nem vallott-e már kudarcot annyi-annyi kísérletezésem? Nem győz-e felettem az a világ, melyben hétköznapjaimat leélem? Van-e valaki, aki példaképpen igazolja előttem, hogy lehetséges az újrakezdés és van újrakezdés?! Igen, az ember számára valóban lehetetlen újrakezdeni! Nekem is van idegenistenem, mint a gazdag ifjúnak a pénz szerelme. Van bálványom, melytől nem tudok elszakadni; ha más nem, hát magam! Könnyebb a tevének átjutni a tű fokán, mint az embernek új életet kezdeni és Isten országába jutni. Egyszóval: lehetetlen! Nálam nincs újrakezdés! De van az Istennél, mert nála minden lehetséges! Amikor beismerem, hogy én nem tudok újjá lenni, amikor tehetetlenségemben kétségbeesve zuhanok, amikor semmivé leszek Előtte, akkor jön felém az Isten, hogy új embert teremtsen belőlem. Július 21. Újrakezdés Krisztusban. Luk. 5:1—11. Isten a Krisztusban ad lehetőséget nekem az újrakezdéshez. Egyedül Krisztusban van újrakezdés. Ezt hirdeti a mai vasárnapra rendelt evangéliom. Simon Péterék azon a hajnalon újrakezdték eredménytelen munkájukat és elrontott életüket. Krisztusban és Krisztussal én is újrakezdhetem. De csak Benne és Vele! Az fi szavára kell felfigyelnem, mikor személyesen hozzám szól. Az fi fensége előtt kell leroskadnom bünbánatom félelmével. S az fi ígéreteiben kell hinnem, hogy újjá és mássá tesz engem, ő az, aki mindent újjá tesz és így engem is csak Ö tehet újjá! Lemondanom minden emberi erőfeszítésről, akaratról és dicsőségről, Krisztus lábai elé hullanom .alázatosan, összetörve, üresen és könyörögve, azután őt követnem mindent elhagyva: ez az újrakezdés! Uram, tégy újjá, hogy újrakezdhessem az életemet! Scholz László. Imádkozik a nyár . . . Napfényes reggelen, hullámzó, hajlongó vetések közt járok, Teremtő kezének, csudás hatalmának alkotása előtt imádkozva állok. Kék ég mosolyában, madár énekében, búzavirág, pipacs nevető színében istenemet látom! Hódoló természet virágillatában, hivő szivem, lelkem ujjongó dalában Út áldom ! Öt áldom ! Stoll Ernönc, Hudy Ilona. KARCOLATOK. A mi nagy pártfogónk. Emlékszünk még arra a szerződésre, amelyet a pápa Romániával az ottani magyar érdekekre nézve olyan előnytelenül kötött. Ahogy a lapok Írják, most ugyanezt akarja tenni Csehországgal a Felvidékre nézve is. A felvidéki magyarság, már most is panaszkodik. Római katolikus püspökök még az államnál is ridegebben nyomják a magyarságot. Tiszta magyar vidékekre idegen papokat küldenek, nem engedik meg a magyar helynevek használatát. Legújabban pedig arra igyekeznek, hogy a pápa tiltsa be Jehlicska Ferencnek, az ismert cseh-ellenes tót papnak magyarbarát politikai tevékenységét. Nem kisebb ember, mint a párisi érsek fáradozik ezen. Pedig mennyit hallottunk már arról, hogy a pápa milyen nagyon szivén viseli a sorsunkat! HETI KRÓNIKA. A képviselöház megkezdte nyári szabadságát. — A légvédelmi javaslatot rövid vita után elfogadta a felsőház. Gömbös miniszterelnök kijelentette, hogy ha az élet úgy kivánja, maga fog megfelelő
