Harangszó, 1934
1934-04-01 / 14. szám
110 MAKANÜSZO 1934 április 1. lyos teherrel megrakott vonat robog rajta keresztül. Ezzel szemben a komoly, hivő lélek épen a nyomorúság próbái között tanulja meg, hogyan lehet még több erőt és vigasztalást meríteni az igéből, hogyan lehet még mélyebbre jutni az Úrral való közösségben, hogyan lehet sziert tenni Pál apostol nagy tapasztalatára: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engemet megerősít". Április 7. A szenvedések tüzebír, I. Pét. 4:12-14. A megváltott lélek minden vágya: egyesülni Krisztussal, átalakulni az Ö hasonlatosságára. De ez a vágya csak akkor teljesedhetik be, ha azon az úton halad, melyen Krisztus járt előtte. Ez pedig a szenvedésnek útja. A szenvedés a Krisztushoz akar közelebb segíteni, persze nem a te gondolataid, hanem Isten gondolatai szerint. Tartsd mindig szem előtt, hogy az olvasztó kemence mellett a te hűséges és kegyelmes Urad áll őrt s ö csak addig hagy bent a lángok között, amíg feltétlenül szükséges, amíg a salaktól megtisztított ezüst, a te halhatatlan lelked vissza nem tükrözi az Ő képét. Április 8. A halálban Zsolt. 23. Jelen. 14:13. Milyen nyugodtan bízza rá magát az ember légy olyan vezetőre, akiről biztosan tudja, hogy nagyon jól ismeri előtte teljesen ismeretlen utat. Nyugodtan és boldogan indul el a hivő lélek is a halál völgyébe, mert vele van a legjobb vezető, az élő Krisztus, aki már bejárta e sötét völgy rejtelmes mélységeit. Óh mely igen boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg! Míg a hitetlenek félnek és rettegnek, mint a tudatlan, kicsiny gyermek, ha sötét szobákon egyedül kell néki keresztül menni, ők Krisztusra tekintve boldogan suttogják: „Fogjad kezem, az út sötét előttem, Ha fényeddel meg nem világítod, De így Uram, e mennyből jövő fénynél, Reád tekintve bizton indulok.“ Bélák Sándor. NAGYPÉNTEKI IBOLYÁK.., Egyik csokrot viszem, ki a temetőbe, A másikat teszem Jézus keresztjére. Képzeletben oda, föl a Golgotádra, Hadd csókolja játszva enyhe napsugára. Régen porló apám azt izenem Néked: Nincs köztünk feledve, soha az emléked... Ibolya-nyíláskor, virághervadáskor Megsirat a szivünk, — nem egyszer, — [de százszor. És ha bánt az élet, világ hamissága, Az ég felé száll föl lelkünk imádsága. Vár egy fehér templom. Hiy a harang hangja, Csüggedőt az árvát az Úr el nem hagyja. A másik kis csokrot elmerengve nézem. Közben Jézus arcát önmagomon érzem. Mig telkemre ráhull, drága piros vére, Odahajtom fejem a kereszt tövére . .. Óh áldott nagypéntek, te áldott bús ünnep, Százfelől bűnösök és bűnbánók jönnek. Otthagyják az élet hazúg lényességét. Mert itt megtalálják lelkűk békességét; A szivük oly békés az arcuk oly halvány, Egyre többen vagyunk a Golgotha alján... A sok ibolya meg, — szerénység virága, Szelíden hajol a töviskoronára. Csaj bók Lydia. KARCOLATOK. • Ünnepeink neve. Ha egy kis szemlét tartunk ünnepeink neve felett, szomorúan kell látnunk, hogy alig van közöttük olyan, amelyik megfelelően fejezné ki az ünnep lényegét. Vasárnap. Valamikor vasárnap volt s abból az időből származik, amikor vásározások napja volt a vasárnap. Milyen szomorú, hogy a mi szép magyar nyelvünkben a heti ünnepnap neve az üzletkötésnek azzal a szavával öröködött meg, amely nemcsak, hogy teljesen távol áll az ünnep lényegétől, hanem éppen annak megszentségtelenitését jelenti. Karácsony, Ennek a szónak eredeti jelentése bizonytalan. De akármiből származtatjuk is, ez a szó semmit sem fejez ki a Krisztus születésének világraszóló eseményéből. Viekeresst. Ez a szó nyelvtanilag is lehetetlen alkotás. Azonkívül semmi köze a Krisztus bemutatásához és a külmisszió ünnepéhez. Böjt. Hus-hagyó keddel kezdődik. Tehát csak a hústól tartózkodó testi böjtre utal, de semmit nem fejez ki a Krisztus érettünk vállalt szenvedésének gondolatából. Husvét. A szó onnét származik, hogy a böjt után ezen a napon kezdődött meg újra a husvétel, husevés. Mintha bizony a husevés volna ennek a napnak legfontosabb eseménye. Hát nem borzasztó ? Ezen a napon támadt fel az Ur s lett záloga a mi örök életünknek is és mégis a táplálkozás köréből vett alantas szóval jelöljük ezt a szent napot. Áldozócsütörtök. Semmi köze a szónak sem a konfirmációhoz, sem. a Krisztus mennybemeneteléhez. Pünkösd. A „pentekoszté“ görög szóból származik, ami 50 napot jelent, azaz a feltámadás utáni ötvenedik napot. A szó tehát csak az ünnep időbeli helyére utal, de semmit sem fejez ki sem a Szentlélek kitöltetéséből sem a keresztyén anyaszent- egyház megszületéséből. Méltatlan szavak, áldott ünnepeink kifejezésére! Megrögzödött elnevezések, amelyeket valószínűleg sohasem tudunk helyesre változtatni. De egyet megtehetünk! Azt, hogy az ünnepek helytelen neveinek méltatlan edényeit az ünnep szellemének megfelelő tartalommal töltjük meg ! HETI KRÓNIKA. 1894. április 1. Tehát éppen husvétkor múlik 40 esztendeje. Temetett egy egész ország. Temette legnagyobb fiát, a hős Kossuth Lajost. Kossuth Lajos a legnagyobb magyarok örök sorsára jutott: kénytelen volt kibujdosni hazájából a bosszút lihegő osztrák önkény elől. Utolsó éveit az olasz- országi Turinban töltötte. Ellenezte az osztrákokkal való összepaktálást. Egyik levelében azt irta, Turinból váci választóinak: „Az osztrák ház uralmát hazám függetlenségével összeegyeztethetetlennek Iártom." Ez a levele a Magyar Újság cimü lapban meg is jelent * jellemző, hogy a kormány a lap szerkesztőjét, Böszörményi Jenőt ezért börtönre ítélte, ahol az meg is halt. fellemző az is arra a szomorú korra, hogy Kossuthot is, mint egykor Rákóczit, országgyűlési törvénycikkel tették hontalanná. Ámde e felháborító intézkedések se tudták Kossuth emlékét kiirtani a hü magyar nép szivéből. 1894 má'cius 20-án, este 11 óra 55 perckor halt meg. Halálos ágya körül ott áldották rokonai, és hü barátai. Halála előtt Peyhort evangélikus lelkésztől úrvacsorát vett. Temetésén úgyszólván minden külföldi állam képviseltette magát. Mikor a halál napján az éjféli órákban elterjedt Budapesten a halál hire, férfiak fakadtak sírva s a város azonnal feketébe öltözött. Kossuth Lajos turini otthonának bútorait és emléktárgyait most Cegléden, a Kossuth Muzeum őrzi. Itt van a halottas ágya, ma is érintetlen állapotban és a halotti maszkja is. Kétszázötven évvel ezelőtt született Bél Mátyás ev. lelkész, kiváló tudós, az első magyar újságíró. A Harangszó egyik következő száma majd hosszabb cikkben emlékezik meg róla. — A negyvenharmadik Országos M.ezögazdasági Kiállítást és Vásárt március 23.-án nyitotta meg a kormányzó fényes külsőségek között. — A diplomás ifjúság elhelyezésére irányuló kormányakció, amely Hóman Bálint kultuszminiszter kezdeményezésére indult meg, iezernégyszáz- harmincöt diplomás ifjút helyezett el az államnál és magánintézményeknél. — Prágában Benes külügyminiszter a római egyezség hatása alatt nagy beszédet mondott a középeurópai államokról, mely szerint a mai nemzetközi helyzet megmaradását, főleg pedig Ausztria különállását tartja kívánatosnak! — Franciaországban mind szélesebb körben folyik a nyomozás a Stavisky-ügyben, azonban érdemleges eredményt még mindezideig sem sikerült elérni. — Meghalt Emma holland anyakirályné. — Japánnak egyik nagyvárosa, Hokadaté borzalmas szélviharban kigyulladt. A város összes középülete és 23.000 magánépülete elhamvadt. 92.000 ember maradt hajléktalanul, 6fi0 elégett és sokan megsebesültek.
