Harangszó, 1934

1934-03-11 / 11. szám

1934 március 11. HARANGSZÓ 85 Komárom várában Idegen az ének, Selmecl diákok, Hol vannak szegények . .. Petőfi nagy lelke Holdvilágos éjjel, Segesvári síkon Nem tekinthet széjjel. Búzatermő Bácska A bánat hazája A Bánát vidéke Keserűség tája. Tíz éve már annak, Hogy husvétunk nincsen, Nagypéntekünk van csak Azóta, óh Isten. Magyarok Istene, Szánd meg ezt a népet, Hozz rá új husvétot, Boldogot és szépet. Új magyar husvétot, Melyen, mint Krisztusunk Szomorú sírunkból Mi is feltámadunk. Polster Jenő Frigyes. OLVASSUK A BIBLIÁT. Megváltva a hitetlenségtől. Március 12. Minden bűn gyökere. Rom. 1 : 18—23., 28—32. Borzalmas bűn-listát tár itt olvasói elé Pál apostol. Mintha il­latos virágok helyett a föld valamennyi mérges növényét .csokorba kötötte volna s ezt nyújtaná oda valakinek. Csakhogy ezek a lelki növények mind egy gyökér­ből hajtanak ki: a hitetenségböl. Az Is­tentől elfordult, hitetlen ember szabad prédája a bűnnek. Amint a gazdátlan, elhagyott kertet ellepi a dudva, úgy lepi el az Istentől elszakadt ember életét a bűnök sokasága. Azért oly erkölcste­len ma is a világ, mert hitetlen. Hit nél­kül pedig lehetetlen a tiszta erkölcs út­ján járni. Ha komoly önvizsgálatot tar­tunk, a saját életünkben is láthatjuk, hogy minden bűnnek a hitetlenségünk az oka. ,.Aki őbenne marad, egy sem esik bűnbe“. Március 13. lézus először ettől akar megváltani. Ján. 20:31. Ha valamelv bajt nem orvosolunk a gyökérnél, felületes munkát végzünk. A megváltás nagy munkája is felületes és eredménytelen lett volna, ha nem hatol le az összes bűnök gyökeréig: a hitetlenségig. Jézus megváltói munkájával kapcsolatban nemcsak azt lehet elmondani, hogy a fejsze immár a fák gyökerére vetettett, hanem, hogy a nagy mennyei orvos gyógyító keze egészen a bűnök gyöke­réig hatolt le. Minden, amit Jézus szólt és cselekedett, azt a szent célt szolgálta, hogy az Istentől elfordult emberi lelke­ket Istenhez visszavezesse, a hitetlene­ket hitre segítse el. Március 14. Tanítása által. Máté 11: * 23—27. Jézus egész tanítói munkássága oda irányult, hogy eloszlassa a hitetlen­ség és tévhit fojtogató ködét s a sötét­ségben, homályban élő embereket meg­győzze arról, hogy az égbolton ott ra­gyog a nap, mely világító, melegítő, él­tető sugaraival árasztja el a világot, az egész világmindenség középpontjában ott van az élő Isten, a gondviselő, bűnt megbocsátó, szerető mennyei Atya, aki­nek a szeretete tavaszi virulást idéz elő abban a szívben, mely gyermeki biza­lommal feltárul előtte. Ha valaki egy­szer az Isten atyai szeretetéröl szóló krisztusi tanítást, a tiszta evangéliumot megismerte, lehetetlen, hogy kiábrándul­jon belőle. Ahelyett, hogy eldobná ma­gától, drága kincs gyanánt őrzi a lelké­ben s inkább az életétől válik meg, mint ettől. Március 15. Példája által. Zsid. 12 : 1—3. A hazaszeretetre minden elvont tanítás­nál. elméleti fejtegetésnél nagyobb buz­dítást nyerünk a márciusi ifjak és a 48- as szabadsághősök példájából. így buz­dít Jézus példája is — minden tannál szebben és hatásosabban — az Istenbe vetett hitre, az Isten iránti gyermeki bi­zalomra és engedelmességre. Olyan jó a mostani küzdelmes magyar sors meg­próbáltatásai között — március 15.-én — a hazaszeretet nagy hőseiről meg­emlékezni s példájukból erőt meríteni. Még ennél is nagyobb áldás a kísérté­sek. szenvedések nehéz óráiban Jézusra1, a hitnek fejedelmére feltekinteni. Na­gyon sok embert visszatartott már az elcsiiggedéstöi és kétségbeeséstől ez a feltekintés. Bár mi se feledkeznénk meg erről soha. Március 16. Szenvedései által. Zsid. 4: 14—16. Az emberi lélek egyrészt a vele született kételkedés, másrészt a sok csa­lódás miatt tele van bizalmatlansággal. Sokan átélték már azt a keserű csaló­dást, hogy eljöttek hozzájuk az Isten ne­vében, de nem azért, tíogv segítsenek rajtuk, hanem, hogy becsapják, félre ve­zessék, kihasználják őket. Jézus mindent megtett, hogy ezt a bizalmatlanságot megszüntesse. Földi életében a szenve­dések a legfőbb bizonyítékai annak, hogy Ő igazán szeret minket, önzetlen szívvel közeledik hozzánk s mindig a ja­vunkat akrja. E szenvedések által akar­ja Ő szívünk bizalmatlanságát eloszlatni, hogv ne kételkedjünk szándékai tiszta­ságában s hittel, bizalommal közeled­jünk hozzá. De ezzel egyúttal példát is mutat. Ha azt óhajtjuk, hogy a vallástól elidegenedett emberekben bizalom éb­redjen fel a keresztyén vallás iránt, mu­tassunk nekik olyan keresztyénséget, melyben megvan az önzetlen, áldozat­kész szeretet. Március 17. Halála által. Ján. 3 : 12—16. Mint a mágnes a vasat, úgy vonzza ma­gához Krisztus keresztje az emberi szí­veket. Némelyek ugyan megkeményítik magukat, a keresztet csak botránkozás- nak és bolondságnak tartják s erőszako­san kilépnek a vonzási köréből, de sokan élő hitre jutnak általa, a kereszt alatt álló sokasággal mellüket verve megtér­nek Istenhez s a pogány római száza­dossal együtt elrebegik a hivő keresz­tyén szív vallomását: Bizony ez az em­ber igaz vala, ez az ember Isten egy­szülött Fia, az én Megváltóm és Üdvözí­tőm. Igen, a Golgota tövében nyíltak és nyílnak ma is az élő hitnek, a vértanu- ságra kész hithűségnek legszebb virágai. Testvérem, a te hited virága kibontot­ta-e már szirmait ezen a szent helyen? Vagy éretted hiába hullott a Megváltó Krisztus vére? Március 18. Állandó jelenléte által Máié 28:18—20., Róm. 8:31—39. Aki Krisz­tusé lett, annak a szíve boldogan érzi: Immánuel, velünk az Isten. Nemcsak ad­dig volt velünk, bűnös földi gyermekei­vel, amíg Krisztus a földön járt, velünk van most is állandóan. Az Isten állandó jelenléte, szeretete, segítsége felől szer­zett drága tapasztalatok napról-napra táplálják, erősítik Isten gyermekeinek a lelkében a hitet. A gyermekkel, ha édes­atyja kezét fogva megy az úton, senki sem tudná elhitetni, hogy atyja nincs vele. Az Isten állandó jelenlétében élő keresztyén embert sem tudja senki meg­ingatni boldogító Isten-hitében. A sátán­kísértései, a hitetlen világ tápiadásai, a szenvedések nehéz órái sem képesek el­rabolni tőle azt a szent bizonyságot: Mindig velem Uram, mindig velem, Még ha nem láthat is gyarló szemem. Azért ez énekem: Velem van Istenem, Velem van Istenem, mindig velem! Bfldk János. KARCOLATOK. Műfájdalont. Jön újra a márciusi szabadság- harc hazafias ünnepe s újra elő­kerülnek majd a sötét fájdalom hangjai, amellyel emlegetjük Tria­nont. Fel kell vetnünk a kérdést: nem miifdjdalom-e az, amelynek komor­hangú húrjait megütögetjük hazafias ünnepélyeinken ?! Fáj-e nékünk csakugyan Trianon? Komolyabb-e, szomorúbb-e közöttünk az élet azért, mert Erdély és a Felvidék elveszett? Felel a kérdésre az a duhaj jókedv, amelynek rövid volt a farsang s táncot jár a böjt­ben is. Több-e köztünk a szeretet azért, mert sokmillió testvérünk rabságban sínylődik ? Felel az a bűnös gyűlölet­szitás, amellyel lelketlen kezek lö­vészárkot ásnak a csonkahaza ma­gyarjai között. Hívebb-e a munkánk, forróbb-e az imádságunk azért, mert Nagy- magyarországot szeretnénk ? Felel a sok önzés, kötelességmulasztás és tisztátalanság, amelynek bűnei dud- vaként burjánoznak közöttünk. Az igazi magyar bánat bűnbánat­tal kezdődik! Aki megbízhatóbb valóságot keres, mint amit a vallásos tudat jelent, — maga se tudja, mit keres. Terjesszük a „HARANGSZÓ“-!!

Next

/
Thumbnails
Contents