Harangszó, 1934
1934-03-11 / 11. szám
1934 március 11. HARANGSZÓ 85 Komárom várában Idegen az ének, Selmecl diákok, Hol vannak szegények . .. Petőfi nagy lelke Holdvilágos éjjel, Segesvári síkon Nem tekinthet széjjel. Búzatermő Bácska A bánat hazája A Bánát vidéke Keserűség tája. Tíz éve már annak, Hogy husvétunk nincsen, Nagypéntekünk van csak Azóta, óh Isten. Magyarok Istene, Szánd meg ezt a népet, Hozz rá új husvétot, Boldogot és szépet. Új magyar husvétot, Melyen, mint Krisztusunk Szomorú sírunkból Mi is feltámadunk. Polster Jenő Frigyes. OLVASSUK A BIBLIÁT. Megváltva a hitetlenségtől. Március 12. Minden bűn gyökere. Rom. 1 : 18—23., 28—32. Borzalmas bűn-listát tár itt olvasói elé Pál apostol. Mintha illatos virágok helyett a föld valamennyi mérges növényét .csokorba kötötte volna s ezt nyújtaná oda valakinek. Csakhogy ezek a lelki növények mind egy gyökérből hajtanak ki: a hitetenségböl. Az Istentől elfordult, hitetlen ember szabad prédája a bűnnek. Amint a gazdátlan, elhagyott kertet ellepi a dudva, úgy lepi el az Istentől elszakadt ember életét a bűnök sokasága. Azért oly erkölcstelen ma is a világ, mert hitetlen. Hit nélkül pedig lehetetlen a tiszta erkölcs útján járni. Ha komoly önvizsgálatot tartunk, a saját életünkben is láthatjuk, hogy minden bűnnek a hitetlenségünk az oka. ,.Aki őbenne marad, egy sem esik bűnbe“. Március 13. lézus először ettől akar megváltani. Ján. 20:31. Ha valamelv bajt nem orvosolunk a gyökérnél, felületes munkát végzünk. A megváltás nagy munkája is felületes és eredménytelen lett volna, ha nem hatol le az összes bűnök gyökeréig: a hitetlenségig. Jézus megváltói munkájával kapcsolatban nemcsak azt lehet elmondani, hogy a fejsze immár a fák gyökerére vetettett, hanem, hogy a nagy mennyei orvos gyógyító keze egészen a bűnök gyökeréig hatolt le. Minden, amit Jézus szólt és cselekedett, azt a szent célt szolgálta, hogy az Istentől elfordult emberi lelkeket Istenhez visszavezesse, a hitetleneket hitre segítse el. Március 14. Tanítása által. Máté 11: * 23—27. Jézus egész tanítói munkássága oda irányult, hogy eloszlassa a hitetlenség és tévhit fojtogató ködét s a sötétségben, homályban élő embereket meggyőzze arról, hogy az égbolton ott ragyog a nap, mely világító, melegítő, éltető sugaraival árasztja el a világot, az egész világmindenség középpontjában ott van az élő Isten, a gondviselő, bűnt megbocsátó, szerető mennyei Atya, akinek a szeretete tavaszi virulást idéz elő abban a szívben, mely gyermeki bizalommal feltárul előtte. Ha valaki egyszer az Isten atyai szeretetéröl szóló krisztusi tanítást, a tiszta evangéliumot megismerte, lehetetlen, hogy kiábránduljon belőle. Ahelyett, hogy eldobná magától, drága kincs gyanánt őrzi a lelkében s inkább az életétől válik meg, mint ettől. Március 15. Példája által. Zsid. 12 : 1—3. A hazaszeretetre minden elvont tanításnál. elméleti fejtegetésnél nagyobb buzdítást nyerünk a márciusi ifjak és a 48- as szabadsághősök példájából. így buzdít Jézus példája is — minden tannál szebben és hatásosabban — az Istenbe vetett hitre, az Isten iránti gyermeki bizalomra és engedelmességre. Olyan jó a mostani küzdelmes magyar sors megpróbáltatásai között — március 15.-én — a hazaszeretet nagy hőseiről megemlékezni s példájukból erőt meríteni. Még ennél is nagyobb áldás a kísértések. szenvedések nehéz óráiban Jézusra1, a hitnek fejedelmére feltekinteni. Nagyon sok embert visszatartott már az elcsiiggedéstöi és kétségbeeséstől ez a feltekintés. Bár mi se feledkeznénk meg erről soha. Március 16. Szenvedései által. Zsid. 4: 14—16. Az emberi lélek egyrészt a vele született kételkedés, másrészt a sok csalódás miatt tele van bizalmatlansággal. Sokan átélték már azt a keserű csalódást, hogy eljöttek hozzájuk az Isten nevében, de nem azért, tíogv segítsenek rajtuk, hanem, hogy becsapják, félre vezessék, kihasználják őket. Jézus mindent megtett, hogy ezt a bizalmatlanságot megszüntesse. Földi életében a szenvedések a legfőbb bizonyítékai annak, hogy Ő igazán szeret minket, önzetlen szívvel közeledik hozzánk s mindig a javunkat akrja. E szenvedések által akarja Ő szívünk bizalmatlanságát eloszlatni, hogv ne kételkedjünk szándékai tisztaságában s hittel, bizalommal közeledjünk hozzá. De ezzel egyúttal példát is mutat. Ha azt óhajtjuk, hogy a vallástól elidegenedett emberekben bizalom ébredjen fel a keresztyén vallás iránt, mutassunk nekik olyan keresztyénséget, melyben megvan az önzetlen, áldozatkész szeretet. Március 17. Halála által. Ján. 3 : 12—16. Mint a mágnes a vasat, úgy vonzza magához Krisztus keresztje az emberi szíveket. Némelyek ugyan megkeményítik magukat, a keresztet csak botránkozás- nak és bolondságnak tartják s erőszakosan kilépnek a vonzási köréből, de sokan élő hitre jutnak általa, a kereszt alatt álló sokasággal mellüket verve megtérnek Istenhez s a pogány római századossal együtt elrebegik a hivő keresztyén szív vallomását: Bizony ez az ember igaz vala, ez az ember Isten egyszülött Fia, az én Megváltóm és Üdvözítőm. Igen, a Golgota tövében nyíltak és nyílnak ma is az élő hitnek, a vértanu- ságra kész hithűségnek legszebb virágai. Testvérem, a te hited virága kibontotta-e már szirmait ezen a szent helyen? Vagy éretted hiába hullott a Megváltó Krisztus vére? Március 18. Állandó jelenléte által Máié 28:18—20., Róm. 8:31—39. Aki Krisztusé lett, annak a szíve boldogan érzi: Immánuel, velünk az Isten. Nemcsak addig volt velünk, bűnös földi gyermekeivel, amíg Krisztus a földön járt, velünk van most is állandóan. Az Isten állandó jelenléte, szeretete, segítsége felől szerzett drága tapasztalatok napról-napra táplálják, erősítik Isten gyermekeinek a lelkében a hitet. A gyermekkel, ha édesatyja kezét fogva megy az úton, senki sem tudná elhitetni, hogy atyja nincs vele. Az Isten állandó jelenlétében élő keresztyén embert sem tudja senki megingatni boldogító Isten-hitében. A sátánkísértései, a hitetlen világ tápiadásai, a szenvedések nehéz órái sem képesek elrabolni tőle azt a szent bizonyságot: Mindig velem Uram, mindig velem, Még ha nem láthat is gyarló szemem. Azért ez énekem: Velem van Istenem, Velem van Istenem, mindig velem! Bfldk János. KARCOLATOK. Műfájdalont. Jön újra a márciusi szabadság- harc hazafias ünnepe s újra előkerülnek majd a sötét fájdalom hangjai, amellyel emlegetjük Trianont. Fel kell vetnünk a kérdést: nem miifdjdalom-e az, amelynek komorhangú húrjait megütögetjük hazafias ünnepélyeinken ?! Fáj-e nékünk csakugyan Trianon? Komolyabb-e, szomorúbb-e közöttünk az élet azért, mert Erdély és a Felvidék elveszett? Felel a kérdésre az a duhaj jókedv, amelynek rövid volt a farsang s táncot jár a böjtben is. Több-e köztünk a szeretet azért, mert sokmillió testvérünk rabságban sínylődik ? Felel az a bűnös gyűlöletszitás, amellyel lelketlen kezek lövészárkot ásnak a csonkahaza magyarjai között. Hívebb-e a munkánk, forróbb-e az imádságunk azért, mert Nagy- magyarországot szeretnénk ? Felel a sok önzés, kötelességmulasztás és tisztátalanság, amelynek bűnei dud- vaként burjánoznak közöttünk. Az igazi magyar bánat bűnbánattal kezdődik! Aki megbízhatóbb valóságot keres, mint amit a vallásos tudat jelent, — maga se tudja, mit keres. Terjesszük a „HARANGSZÓ“-!!
