Harangszó, 1934

Kis harangszó

54. oldal. KIS HARANGSZÓ 1934. június 24. tor prófétája volt. Sokakat elveze­tett Jézushoz. Életét is bátran fel­áldozta. Tudod-e, hogy miért lett próféta és vértanú Keresztelő Jánosból? Mert „az Urnák keze vele volt“. Így olvassuk Lukács evangélioma első fejezetének 66-dik versében. Belőled is lehet az, amivé Isten téged tenni akar, ha engeded, hogy Isten keze veled legyen és állandó­an vezessen téged! D. Kapi Béla püspök. FOHÁSZKODÁS. Édes, jó Istenem, Hallgasd meg imámat: Szeresd az én édes, Drága, jó ANYÁMAT. Ki minden nap értem, Csak énértem fárad, Tartsd meg. védd meg, áldd meg Az én jó ANYÁM AT. Szakály Dezső bácsi feilen a vakáció! Kop-kop. .. zörrent meg az ablaküveg. Pár perc múlva egy kisfiú szőke feje ha­jolt ki az ablakon. — Szervusz öcsi — mondta — mért zörgettél ? — Mért? — szólt az ablak alatt álló fiú — hát nem tu­dod mit mondtam délelőtt az iskolá­ban ? — Ja persze, fe­lelt a kis szőke Pisti, várj csak, mindjárt megyek — és sietett az új sapkájáért, mely nélkül nem akart elindulni. Siet- tében meglátott a földön egy karton­lapot. Felvette, meg­fordította. Ja, hiszen ezt ő csinálta s most éppen javított rajta valamit, mikor az ablaküveget meg­zörgették és sietté- ben elejtette. Elol­vasta a felírást: „Mit szól hozzá Jézuska?“ Gondolkozott egy kicsit, aztán szaladt visz- sza az ablakhoz és csillogó szemmel bátran mondta : — Te Öcsi, én nem megyek ma sem : tanulok, inkább te se menjél. — Majd megbolondultam — mondta dü­hösen Öcsi, azzal már rohant is az erdő felé. Pisti szorgalmasan tanulni kezdett, Öcsi meg átcsavarogta az egész délutánt. És ez Így ment napról-nap- ra. Öcsi még sokszor hivta Pistit, de Pisti sohasem ment. Öcsi másnap mindig eldi­csekedett, hogy hány fészket vert le, hány röpülni nem tudó kis madarat kinzott meg és hogy mennyi néni ésbácsiboszankodott miatta. Telt-mult az idő. Elérkezett a vizs­ga. Kérdezte a tanító­bácsi Öcsit,de bizony az egy szót sem tu­dott felelni. Szülei nagyon szégyelték magukat; édesanyja még sírt is. édesapja meg nagyon haragu­dott. A szorgalmas kis Pistit gyönyörű­ség volt hailgatni. De meg is kapta jutal­mát. Szülei vettek egy szép kis hátizsá­kot neki és avval járta az erdőt, mezőt boldo­gan, új sapkáját lengetve vidáman kiáltotta : .Éljen a vakáció“. Hogy Öcsi mit kapott a vizsga után és milyen rossz szünldője volt, azt el sem merem mondani. /ólán néni. Éljen a vakáció!

Next

/
Thumbnails
Contents