Harangszó, 1934
Kis harangszó
42. oldal. KIS HARANGSZÓ 1934. május 13. érezzük felénk áradó szeretetét és egész szívünkkel még jobban oda kell kapcsolódnunk a mi örökkévaló otthonunkhoz. Minden hires nagy ember az Isten után édesanyjának köszönheti élete nagyságát és dicsőséget. — »Egy tábornokhoz, akit nagy tisztelet vett körül, egy napon hódoló küldöttség érkezett. Ő bevezette öreg, munkától görnyedt, egyszerű édesanyját, nagy tisztelettel leültette az első helyre és így szólt a magasrangú vendégekhez: »Isten segítsége és az édesanyám nélkül soha sem juthattam volna ennyire; ő tanított, hogy hűséges legyek, imádkozzam és igyekezzek ; őt illeti Isten után minden hála és dicsőség*. Te hogy állsz az édesanyáddal szemben? tudsz-e elég hálás lenni iránta? Imádkozol-e érte? De később, nagyobb korodban se felejtsd cl: »ha a világ összes törvénykönyvei téged ártatlannak mondanak is, de Édesanyádnak oka van fölötted sirni, bűnös vagy!“ Molnár Sándorné, Irén néni. OH SZERESD AZ ÉDESANYÁT! Gyermek figyelj! Szeresd anyád! így tartod az Úr parancsát! Mert az anyád az, ki felnevelt S éjjel hozzád gyakran felkelt.. . Ö fogta meg áldón kezed’ S még ma is ő, aki vezet! Minden lépted félve nézi S nincsen napja, éje néki. Csak úgy adhat ételt, ruhát, — '„Oh, szeresd az édesanyát!" Amikor még kicsi voltál S a világgal nem gondoltál, Sírásodat megértette ... — S hálás vagy-e te érette ? — Bölcsöd puha melegsége S édesanyád ébersége Hoztak reád rózsás álmot! Álmod felett ő vigyázott. .. Áldón nyújta feléd karját: ,Oh szeresd az édesanyát!" Mikor gonosz kór szállt reád, Féltő gonddal ápolt anyád! Minden bajod megérezte S életedet megmentette . . . Kiemelt a kór öléből, Akinek nincs ..Katói, Kató, gyere csak gyorsan“, kiáltott az édesanya az udvaron játszó gyermekeknek. Kató engedelmes kislány volt, de most nagyon kelletlenül fogadott szót; nem csoda, hisz olyan jól mulattak a gyerekek! „Mi tetszik édesanyám,“ szólt kedvetlenül. „Vidd el, kisleányom, ezt a kis öleimet az öreg Anna néninek már megint napok óta fekszik szegény, és kérdezd meg, mit segíthetnél neki.“ Máskor is küldte már anyukája Katót a magányos öreg aszA betegség börtönéből... Fájdalmadat feledtette Anyai nagy szeretete ... Bölcsöd felett mondott imát : „Oh szeresd az édesanyát!" Örömrózsák nyíltak arcán, Mikor ajkad így szólt: „Anyám!" S mikor lábad járni próbált, Anyád féltőn melletted állt! S mit adtál te e nagy kegyért ? Az anyai szeretetért ? Szót fogadtál néki mindig, Vigasztaltad, amikor sirt ? Oh, áldd Istent, hogy van anyád... .Szeresd Öt és soha ne bántsd/* Hogy az anya mily nagy, szent kincs, Az tudja csak, kinek már nincs! Akit nem véd áldó karja S éjjel lágyan nem takarja . • • De ne féljen a kis árva, Mennyből anyja vigyáz rája . .. így az élet rögös útját Kis lábai bizton futják ■.. Fogadjátok kis pajtások, Szeretitek jó anyátok’!?! B. S:n édesanyja. szonyhoz; vitt neki ebédet, aztán vizet hozott, kisepert, felmosogatott, mert édesanyja parancsolta. De nem nagyon szívesen tette, mert Anna nénit nem szerették a gyerekek. Mindig nyögött és panaszkodott, aztán sokat tanította, intette őket, amit nem szívesen hallgattak; aztán, ha eljött néha hozzájuk, még a díványra is lefeküdt, pedig oda a gyerekeknek nem volt szabad lefeküdni. De most, amikor olyan szépen sütött a nap és olyan jól játszott a gyerekekkel, egy
