Harangszó, 1934
Kis harangszó
18. oldal. KIS HARANGSZÓ 1934. február 25. ! í és látta, hogy hivogatóan int felé ujja. De nem akart hinni a szemének. Maga sem tudta, hogy került Jézus mellé a megnyíló tömegen keresztül. A Mester biztató szavaira aztán elmondotta mindazt, ami olyan szörnyű módon kínozta lelkét: az édesanyja betegségét; mindent-mindent. Amikor a kisfiú elhallgatott, Jézus a tanítványaihoz s a tömeghez fordult: — „Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok, nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a meny- nyeknek országába.“ A Megváltó megsimogatta a fiúcska homlokát, karját néhány pillanatig felemelte áldástosztóan és szeme a messzeségbe révedt. Ebben a pillanatban megenyhült egy asszony szenvedése és szelíden belepte arcát az élet piros színe. h. Téged is hívunk az Ür Jézushoz! Ahol nincsen templomtorony, az ukrán evangélikusoknál, igy hívják az Úr Jézushoz a híveket. Gyerekek harangoznak. A Kis Harangszó meg oda is elhangzik, ahol harangláb sincsen, de vannak szívek, akik meghallják hívását. „KIS HARANGSZÓ“. . Kis Harangszó “ jött a postán,.. — Rég várják a gyerekek! — Megkérdezték százszor is ián: „Mért kell várni két hetet? Mért nem jöhet minden héten ?, Hisz’ oly szép és olyan jó... Mienk csupán, nekünk beszél E kedves „Kis Harangszó Szivem szerint válaszoltam! —Látjátok kis pajtátok, Kevesen vagytok ti nagyon, Kik e lapot várjátok...! Kicsi a lap, mint a tábor, Amely lesi és várja . .. Nőj jön meg csak ez a sereg! A nagy csodát meglátja . .. Minden héten megkapjátok A kedves .Kis Harangszó“-i! Akarjátok, hogy igy legyen ? Legyetek hű olvasók!! Bertalan Sándor. s *
