Harangszó, 1934
1934-01-28 / 5. szám
1934 január 28. HARANGSZÓ 37. ba tagadod botorul, ezzel nem semmisíted meg s ítélete alól sem vonhatod ki magad. Abaffy Gyula. ESTI FOHÁSZ. Maradj velünk, Krisztus Urunk, Mert már estefelé vagyunk. Napi munkánk lm’ véget ér, Lassan minden nyugvóra tér. Nyugtassad meg most mi szivünk, Ha ma sirtunk, keseregtünk, Ha gyötört gond, aggodalom. S mielőtt jö a nyugalom, Kapcsold össze ismét szépen, Mi ma szemben állt keményen. Óh áraszd ki áldásodat, Tölls be vele minden házat! Ugyan mi e földi élet, Ha kegyelmed nincsen véle, Ha nem vezet igazságod S nem korm inyoz akaratod ?! Csendes estén kérünk Téged, Térjen hozzánk békességed I Meddig éllünk itten folyik, Legyen csendes, tiszta, szelíd. S ha az életalkony beáll, Fáradt testünk a sírba száll, Vezess, Urunk, hazafelé, Hol Te élsz most s mindörökké! Ámen. Fordította: Kúts Lajos. KARCOLATOK. Minő különbség ! Egy arab törvénykönyvből valók a következő mondatok: „Az asszonynak sem öröklési, sem birtokolási joga nincs. Csak a ruha övé, amelyet hord. Házasság esetén az apja, ennek hiányában a legközelebbi férfi-hozzátartozó adja el a kiszabott árért. Házasságának ügyébe néki magának beleszólása nincs. A férj feleségét bármikor elbocsáthatja anélkül, hogy azt megokolni tartoznék. A feleség azonban férjét semmi körülmények között el nem hagyhatja, a törvénytől elválasztást nem kérhet. Ha mégis megteszi, „ láza dó“-na k tekintetik. A férj elbocsátott feleségének fejére „dijat“ tűzhet ki. Ez azt jelenti, hogy az asszony csak akkor mehet újra fétjhez, ha az uj férj a réginek a megállapított árat lefizeti. A házassági szertartáshoz hozzátartozik, hogy a férj a menyasz- szonyt a háza küszöbe fölött megveri, annak jeléül, hogy ezentúl az ő hatalmában van. A férj feleségét úgy tartja és ruházza, ahogy neki tetszik. Panasznak helye nincs. Ha a férj meghal, a feleség a hagyatéknak egy darabjává válik.“ (Molt János: „The Moslem World of to-day cimii könyve 238. oldal.) Hát a mi asszonyaink ? A mi asz- szonyaink boldog családanyák, a törvény védelme alatt álló, megbecsült személyek s teljesen egyenrangú társai a férfinak. Templom, hivatal, törvényház nyitva áll előttük. Köszönjék Jézusnak! Köszönik-e ? HETI KRÓNIKA. A híres délisarki utazónak, Ernest Shackletonnak a legkisebb fia Budapesten járt, ahol sok érdekes dolgot beszélt borneói útjáról. — Fejér megye több községében nagyarányú kommunista szervezkedésnek jött nyomára a rendőrség. — A kolozsvári unitárius egyház irattárából előkerült régi feljegyzés szerint háromszáz évvel ezelőtt, 1634 január 18.-án temették el Szenczi Molnár Albert nagv zsoltárfordítót. — Az összes vidéki és fővárosi egyetemeken megszűnt a beiratkozási sztrájk. — Madách Imrének világhírű müvét: Az ember tragédiáját, az összes európai országok nagy elismeréssel és lelkesedéssel fogadják, egyedül csak Románia tiltotta meg az előadását. — A bécs-zágrábi gyorsvonat ellen ismeretlen tettesek pokolgépmerénvletet követtek el. Három utas meghalt, 2 kocsi elégeti. — A Kassai Újság főszerk.-jét a cseh hatóságok letartóztatták katonai árulás és a köztársaság ellen irányuló merénylet előkészítése címén, mert a hidasnémeti határállomáson hosszú ideig beszélgetett magvar katonatisztekkel. — Kolozsvári jelentés szerint a román cenzúra minden előzetes figyelmeztetés nélkül kitörö'te a magvar lapokból az újság első sorától az apróhirdetésekig a magyar helv- és utcaneveket. Három magvar kolozsvári lapszerkesztő ellen pedig megindították az eljárást magyar hely- és utcanevek használata miatt. — Suvich olasz külügyi államtitkár Becsbe érkezése alkalmából a nemzeti szocialista párt nagv tüntetést rendezett Hittler és Mussolini mellett. — Francia- ország és Németország között vámháború fenyeget. — „Emerande“ nevű három motoros óriásrepülőgép kigyulladt és lezuhant. Tíz utasa teljesen szénné égett. — Borzalmas földrengés pusztított Indiában, melynek a hírek szerint tizenötezer halottja van. — Az Egyesült Államokban a kormány vesz a birtokába minden aranyat. Az arany beszolgáltatása már folyamatban van. Terjesszük a „HARANGSZÓ“t-I HARANGSZÓ. Hetvened vasárnap. Máié 20, 1-16. Istenországa csodálatos munkarendjéből közöl néhány áldott tudnivalót ez a szakasz. Ebbe a munkába senki se állhat bele elég korán. Egyre jobban be kell látnunk, hogy minden alkotás és munkaeredmény megsemmisül egykor, csak az marad meg örökké, amit Isten szolgálatában végeztünk. Innét van, hogy aki megtapasztalta Isten országa munkavégzésének gyönyörü- ségét, mindig csak azt fogja sajnálgatni, hogy mért nem állt már előbb munkába. Azért hát ne mondd, hogy ráérsz még! Ebbe a munkába senki se állhat bele elég későn. Mélyre bukott, bűnös állapotból is van visszatérés, hajlott öregkorban is lehet új életet kezdeni, halálos ágyon is lehet megtérni. Csak Isten kegyelme kell hozzá. Azért, hát ne mondd, hogy már késő. Ebből a munkából senki sincs kizárva. Nincs olyan gyenge, kicsiny és szegény, aki az Isten országa munkavégzéséből részt ne vállalhatna. Azért hát ne mondd, hogy mit tehetek én?! Ebben a munkában nincs személyválogatás. Ki egy hosszú életen keresztül szolgált, annak nincs követelni valója s ki csak rövid ideig tarthatta az eke szarvait, az is remélhet: Isten nem a munkatartamot nézi, sem az eredményt, hanem a hűséget. Nem az érdem mértékét alkalmazza, hanem a ke,gyeimét. Azért hát: állj munkába és bízzál! Sopron. Az Országos Bethlen Gábor Szövetség és a Magyar Prot. Irodalmi Társaság közösen tartotta kultűríinne- pélyét január 21.-én este a soproni kaszinó nagytermében. A délelőtti magyar istentiszteleten D. Kapi Béla ev. püspök az oltári szolgálatot, míg az igehirdetést Ravasz László ref. püspök látta el. A kul- turiinnepélyt a soproni gazdapolgár dalárda vezette be, maid dr. Tasnádi Nagy András, a Bethlen G. Sz. elnöke mondott megnyitó beszédet.. Altdörfer Viktor, hírneves v. soproni karnagy, zongoraművész játszott ezután zongorán. Az ünnepi beszédet dr. Ravasz László ref. püspök tartotta, melyben lebilincselő erővel szólott a szölőmunkások példázata kapcsán a gazdátlan lelkekről, akiknek sorait az emberiség életének minden korszakában megtalálhatjuk és akik itt élnek ma is közöttünk. Ezek a könnyelmű kritika, a lélektelen munka emberei, mert nincs gazdájuk, kinek szolgálnának; holott az emberi lélek ösztönösen gazdát, urat keres magának. A 11.-ik órában élő modern emberünknek egyedüli ura, gazdája Krisztus, aki kegyelmével ezt az utolsó órát gazdaggá teheti a hivalkodó, gazdátlan életek számára. Dullien Klára hegediiművész- nö, költeményeivel ifj. Szász Károly és énekszámaival Sz. Szálay Ilona ének- művésznő működött közre. Kíséretet zongorán Flórián György látta el. A záróbeszédet D. Kapi Béta ev. püspök mondotta, melyben köszönet mellett szólott az isteni fénysugárnak lelkünk sötét szobájában való felgyuHadásáról, mint amelyben a kulturest nagyszámú
