Harangszó, 1934
1934-01-28 / 5. szám
36. HARANGSZÓ 1934 január 28. után, a jóízlésű ember tiszta ruha után, a beteg gyógyulás után, úgy vágyódik a lelkünk az Úr bűnbocsátó kegyelme után, amit alázatos bűnbánat által az úrvacsorában nyerhet el. Sokan azt vetik ellen, hogy ők nem tudnak felejteni, nem tudnak megbocsátani. Épen ez a léleknek legfájóbb sebe! A megbocsátás, a megbékélés nem kisebbé, hanem nagyobbá, nem gyengébbé, hanem erősebbé teszi az embert. Milyen szomorú dolog, ha testvérek, rokonok, egy gyülekezetnek tagjai engesztelhetetlen haragot tartva, évek során át eljárnak egymás mellett anélkül, hogy beszélnének egymással, sőt szándékosan messze elkerülik egymást. De ha mégis egyiknek a másik koporsója mellé kell állania, akkor gyászolják és siratják azt, mintha a legforróbb szeretetben éltek volna együtt. Sokszor gondolkozóba esik az ember, vájjon az elválásnak, vagy az egymáson elkövetett sérelmeknek bűnbánó könnyeit sírják-e el ezek? Krisztus Urunk is akkor mutatta meg lelkének igazi méltóságát és nagyságát, amikor megbocsátva ellenségeinek, még a kereszt kínjai között is értük imádkozott. És nékünk ezzel példát adott. * A kegyelet az emberi érzések egyik legnemesebbike; az ember jellemének kiemelkedő szép vonása. Egypár szál virág elültetése a sirhal- mon, egy gyorsan összefűzött koszorú odahelyezése a keresztre, még nem jelenti a kegyeletet; legfeljebb annak hamar elmúló jele csak. A szeretteiről emlékező kegyelet az Isten elé kíván lépni, hogy ott az Úr irgalmas szeretetébe ajánlja elköltözött kedveseit. S míg az Úr színe előtt imádkozik értünk, lélekben együtt van övéivel. A hála és a jóízlés egyformán megköveteli tőlünk azt is, hogy hozzánktar- tazóink sírját tőlünk telhetőleg ápoljuk, gondozzuk és amikor tehetjük, felkeressük. Az a nép, melynek leikéből kialszik a kegylet lángja, elveszíti kapcsolatát az éggel. A temetőben porladozók elhanyagolt sírja, az élők lelkének sivárságát mutatja. * Az iskola az embernek lelkét két irányból veszi művelés alá: oktat és nevel. Mind a kettővel felbecsülhetetlen értéket ád az ember lelkének. Az oktatás az észt csiszolja, fejleszti, felfegy- verzi az embert mind azokkal a szellemi fegyverekkel, amelyeknek birtokában az élet küzdelmeiben győzelemmel állhatja meg a helyét. De bármily nagyszerű értékeket nyer is a tudás által a lélek, mégis fontosabb az iskola másik munkája! a nevelés. Az élet számtalan tapasztalata igazolja, hogy rendelkezzék bár az ember a tudás bármily értékes kincshalmazával, ha nemes érzést, jószándékot, hitet, vallásosságot a nevelés nem fejlesztett lelkében, valódi hivatását betölteni nem tudja. Az iskolát ebben a két irányú fontos munkájában támogatnia, segítenie kell a család nevelő munkájának. Az iskola és a család nevelő munkájának nemcsak ellentétben nem szabad lennie, de a kettőnek egy úton kell járnia, egyiknek a másikat ki kell egészítenie, meg kell erősítenie. Nagyon fontos dolog, hogy a családi kör, az otthon, a szülők, a testvérek, a felnőttek társasága jóra nevelő hatást gyakoroljon a gyermek lelkére. Rettenetesen nagy baj az, ha a gyermek — különösen otthon -— a felnőttektől rossz példát lát, durva beszédet hall, ha azt tapasztalja, hogy odahaza másként élnek, másként beszélnek és cselekszenek, mint ahogyan azt neki az iskolában, meg a templomban tanítják. Ne gondolja azt senki, hogy a gyermek lelke nem veszi észre a különbséget. Amit pedig a gyermek lelke észre vesz, azt nagyon jól megjegyzi magának. Ne feledje senki: rontani könnyű, építeni nehéz! Amit egy meggondolatlan, gonosz kéz összetört, száz gondos és jóakaraté kéz sem tudja azt a lélekben kiigazítani, helyrehozni. És hallja meg mindenki az Űr szavát. amit a lélekrontókra mond: „aki pedig megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül... jobb annak, ha malomkövet kössenek a nyakára és a tenger mélységébe vessék“. Nagy István. OLVASSUK A BIBLIÁT. Világszemlélet III. Amilyennek Isten láthat téged! Január 29. Hüllen szövetstgszegő I Hó- seás 6 :7—10. Ha nézi Isten tetteidet, látja bűneid sokaságát, hogv még mindig az ó Adám uralkodik életed felett, hogy szavaiddal, tetteiddel egvre csak áthágod parancsolatait, várhatod-e, hogy megsegítsen az Úr? Az Ö gondviselése csak szövetségeseire, parancsolatai megtartóira terjed ki. így ígérte a szövetség- kötéskor, ha parancsolataimat megtartjátok, én népem lesztek. így várja el megváltottaitól.higyjetek s e hitnek megfelelő életet éljetek s én veletek leszek s mindenekben megsegitlek. Ne követelj áldást Istentől, ha első sorban magad nem tartod meg a szövetségeit Vele! Január 30. Kapzsi kincsváeyó I Lukács 12 : 16—21. Milyen szánakozással nézheti az Úr, a mindenekben gazdag Isten, hogyan töröd magad múlandó földiek után, hogyan tervezgetel a magad bölcsessége szerint, kihagyván számításaidból Istent. Nem gondolsz arra, hogy amid van, Istentől van s hogy ami ma a tied, holnap Isten tőled elveheti és másnak adhatja! Jusson eszedbe, hogy nincs e földnek akkora gazdagsága, melyért megvásárolhatnád Istentől lelked üdvösségét, de tied lehet az ingyen, ha Krisztusban való hittel elfogadod azt, mint Isten ajándékát. Szegény kapzsi, kincsvágyó te! Mit használ neked, ha az egész világ a tied is, de a te lelkedben kárt vallasz?! Január 31. Könnyelmű tékozló! Lukács 16 : 19. Már nem futsz a kincsek után, hanem élvezed azt. Bíborban, bársonyban, mulatni szerető barátok társaságában tékozlod kincseid. Barátaid ismerik bőkezűségedet ételek sokaságában s italok sokféleségében, de nem ismerik a Lázárok, nem tapasztaltak segítő jóságot részedről az élet nyomorultjai, a nélkülöző nincstelenek. Milyen szomorúan látja ezt Isten, ki pedig figyelmeztetett téged Mózes, próféták s szent Fia által s hogy fáj előre atyai szíve, hogy egykor a pokolból hozzá kívánkozó szavaidra azt kell felelnie: „senki onnan ide nem jöhet!“ Há,t nem tudod, miért adta Isten gazdagságodat? Hogy híven sáfárkodj azzal az ö tervei szerint! Gondoltál-e már arra, hogy vagyonod könnyelmű tékozlása közben lelked üdvét is el- •tékozolod?! Februári. Alnok képmutató! Máté 15:8. Úgy gondoltad, hogy mert az emberek szemét sikerült bekötni s magadat előttük jobbnak mutogatni, mint amilyen lélek szerint vagy, Istent is félre tudod vezetni? Keserves csalódás lesz önálta- tásod jutalma.! Isten gondolataidban olyas s nem eléje küldött szavaid szerint ítél csupán meg téged, hanem nézi életed és cselekedeteid bizonyságtételét. Emberek becsülését is elveszted, ha kisül álnokságod, Isten pedig már is ítélt képmutatásod felett. Hogyan is gondolhattál olyan botorságot, hogy félrevezetheted a Mindentudót! Február 2. Megátalkodott gonosz 11. Mózes 65. Ha már az is kárhozatodat jelentette, ha hűtlenné lettél az Istennel való szövetséghez, ha kapzsi kincsvágyó módjára csak földiekkel törődtél, mint könnyelmű tékozló, csak az élvezet volt életcélod s ha mint álnok képmutató megkísérelted félrevezetni a mindentudó Istent, mennyivel kárhozatosabb lehet, amikor Isten haraggal látja nem csupán bűneid sokaságát, hanem megátalkodott- ságodat is a bűnben, amelyben olyan jól érzed magadat, hogy nem is érdeklődői a belőle való szabadulhatás útja felől. Döbbenj vissza, míg nem késő, hagyj fel megátalkodottságoddal, fogadd el megváltódul, bűneidből szabadítódul a Krisztust, míg nem késő, míg le nem telik Istennek számodra engedélyezett kegyelmi ideje. Február 3. Érdemeidben bizakodó! Lukács 18:11—12. Talán nem is nyugta- lankodol lelked jövendője felől, annyira elvakulttá tettek cselekedeteid. Talán azt hiszed, hogy neked már jogod van üdvösségedet kikövetelni, mert hiszen te különb vagy más embereknél?! Isten egészen másképpen lát téged. Haszontalan szolgának ítél! Hiábavalóságokkal dicsekedő lelki vakságban szenvedő betegnek lát. Önhittség útvesztőjén tévelygő szerencsétlen, kegyelemre szoruló porszem vagy csak az igaz Isten előtt. Vigyázz! Megaláz Isten s hiába bizakodói önérdemeidben, Isten előtt csak Krisztusban vetett hit jön számításba az üdvösség kérdésénél. Ember itt nem tehet semmit, minden Isten ajándéka s kegyelme! Február 4. Bolond istentagadó! Zsoltár 14 : 1. Úgy gondolod, hogy nem is kell törődnöd földöntúliakkal, hiszen nincs Isten! Nem is kell félned senkitől, hiszen nincs Isten! Nem büntetett eddigi bűneidért sem, hát bizonyára nincs Isten! Te még soha sem láttad őt, valószínűleg tehát nincs is Isten! Vedd egészen biztosra, hogy van Isten! Tagadhatod létét, de a teremtettség s a Ielkiismeret azt bizonyítja, hogy van! Nem láttad eddig, mert nem is kerested, de ő mégis van s látott, hívott, keresett, üdvözíteni akart téged is s most pedig ítél feletted! Hiá-