Harangszó, 1934
1934-10-07 / 41. szám
328. HARANGSZÓ 1934 október 7. hoz és azok között a Tekintetes Con- venthez is. Ha valaha nyomorúságos ál- iapottya volt a mi kisded gyülekezetünknek, most vallójában vagyon és olly állapotra jutott, hogyha keresztényi se- gítsig és adakozás hozzá nem járüland, a magunk ereiből s tehetségéből föl nem építhetjük, hanem porában és hamvában kölletik hagynunk mindazért, hogy szeginy Jobbágyi állapotba helyheztetett emberek vagyunk, mind pedig azért, hogy a sok Templomcsinálás égiszben meghúzott bennünket: mert Harmincz- négy Esztendőknek elforgása alatt ez lészen az ötödik Templomunk, ugyanis, mert a régi kő Templomunk elvétetődött tőlünk, a másodikat építettük, ezzel sem élhettünk sokáig, mert a mi helységünk onnét a vizek közül Méltóságos Földes Urunk rendeléséből e mostani tágosabb helyre kiépíttetett, következendőképpen kegyelmes királyi engedelemmel a Templomunkat is az új helységben köl- letett újraépítenünk. De mivel ezen harmadik Templomunk is földből való volt, az időnek sok viszontagsági miatt megrozzanván dőlésre hajlott, azért is mi- neluitánna amaz nagy Hatalmas Második Jósef kegyelmes királyunknak, kegyes engedelmiből a Templomok építése közönségessé lett, mi is a megrozzant templomunkat9 elhántuk és erős kőből fölépítettük, álig pedig három esztendőkig bírhattuk Íme az Ur Isten Égi tűz által elvette. Tekintetes Convent, kegyes Jóltevő Uraink! illy sok viszontagságok közt sem fáradtunk ki a Templomok csinálásában, most sem szűntünk meg, de megerötelenedtünk. Könyörgünk azért a Tekintetes Con- ventnél, hogy megerőtelenített sorsunkat kegyes keresztényi adakozásával erősítse várván az Úr Istentől bőséges megjutalmazását. Melly hozzánk megmutatott kegyességért pedig telly es éleszája, mintha a napsugár melegére egy piros rózsabimbó vált volna ketté. — Ezer szerencse, — mondja Ko- ronczainé, — hogy maguk egymás mellett vannak s ki tudják egymást segíteni a bajból. Igazán nem tudom, mi lesz, ha megválnak. Emma figyelte Dömötört, de egy arcizma sem rezdiilt meg erfe a meglehetősen célzatos megjegyzésre. Az előbb már azt hitte, hogy Dömötörben más érzések is lappanganak, nem csupán a rideg udvariasság s most ismét csak az előkelőén viselkedő alkalmazottat látja maga előtt, ki hozzáférhetetlennek tartja a maga részéről úra leányát, de akit becsül s akinek megad minden tiszteletet. De fájt ez a kimért tiszteletadás! Mint a jégdarab feküdte meg lelkét. Dömötör meghajol s eltávozik. Anya és leánya egymásra néznek s Emma arcán ismét csak az a borongó fájdalom, mely az imént Dömötör megjelenésével elrepült, mint a könnyű felhő, mi Koron- czainét is komoly gondolkodásra bírta. Ismerte Emmát s tudta, minden érzése nyakas. így mostani szerelme is. A dolgot tehát komoly oldaláról fogta. — Dömötör holnap nyilatkozni fog, — mondja határozottan, — vöfényed s lesz neki alkalma beszélni veled. Lakodalom alkalmasabb is erre, mint az iroda vagy a konyha. Ne gyötörd magad, hol van a te régi kedélyed, melyet ezer szerelem sem tudott elbágyasztani? Nem tünkbe leszünk A Tekintetes Convent- nek kegyes Jóltevő Urainknak hálandó szolgái Uj Malomsoki Evangélikusok Körmendi János ugyan Malomsoki Prédikátor Ihász Ádám Curátor Schultzer György második curátor és mindnyájan. D. Baltik Frigyes püspök síremléke. akarom elhinni, hogy Dömötör komolyan itt akarná hagyni a gyárat, ezt a gazdaságot. Ne hidd! Ö sem akar olyannak látszani, ki egyszerűen itt ragad, mint a légy a mézes kenyéren. Érthető. Ö is teteti magát. — Bár nem igen hinném, anyám, ismered Dömötört. Ő nem alakoskodik, de valami igazad van. Ő is csak ember. S úgy-e, mit keresett volna az előbb nálunk? Csak kifogás volt, hogy ( megkérdezze, milyen csokrot vegyen? Ha nem törődne velem, mindegy lehetne neki a csokor színe. Nem mama? — Úgy van, lányom! S milyen szívesen választott neked a ruhák közül s ép a pirosat. A vak is látja, hogy nem a kereskedő szemével nézte a ruhát. — Igaz, anyám, látod erre nem is gondoltam. Ép a pirosat választotta. Szép akarok ho'nap lenni, mert ha Dömötör elmegy, anyám, eltemethettek engem. Halálosan komolyan mondta ezt Emma s Koronczainé egy percig sem kételkedett benne. De abban sem, hogy Dömötör náluk marad és az ö veje lesz. Ez a gondolat átcsúszott arcán, mint a felkelő nap vérpiros sugara a hajnal csendjében álmodozó földön s mosolyra derítette, ez a mosoly visszaverődött Emma arcán is; bizakodás... remény... és sóvárgó várakozás töltötte el lelkét. (Folytatjuk) A kérvény tartalmát a következő megjegyzésekkel egészítem ki: Az ómalomsoki régi kőtemplomot a parochiális házakkal 1755-ben vette el báró Amadé László fö'desúr azzal az ürüggyel, hogy régente a katholikusoké volt. (Payr Egyháztört. emlék. 349. 1.) Egyúttal más helyet engedett az evang. jobbágyoknak, amelyen azután az új imaházá;t 1756-ban megépítehtték. (Harangszó 1929.\év 26 ?.) Sz.-gróti Kis Mihály lelkész 1756 júl. 12.-én írta Győrbe Gömöri Dávid orvosnak: „már Isten kegyelméből oratorumunkat födél alá vettük, megvakoltattuk, a Tislérek is minden napon készítik benne a székekét, a magam házának falai is alkalmasint készültek.“ 1766. jún. 16.-án a malomsokiak segélyt kértek a győri ev. gyülekezet kon- ventjétcH: „mivel a Mesterünknek nemrég építettünk egy kis házacskát, melly- hez szükségesen kivántatott fáknak árával adóssak vagyunk.“ Újmalomsokra vaíó költözésük után, 1768. máj. 30.-án ismét a győri ev. gyülekezet konventjétől kértek segélyt a ma- lomsokiak felállítandó harmadik oratóriumuk elkészítésére, kérvényükben ezt írták: „mert amely imádság házát ezelőtt Isten tisztességére építettünk és az már igen megromladozott és amelytől távol is estünk, azt viszontag, hogy újra megépíthessük, sőt hogy éppen közinkben az új faiunkban bevihessük, mind a Felső hatalmasságtól s mind Méltóságos Kegyelmes Földesurunktó! kinyertük“ — A györmegyei kiküldött vizsgálóknak 1769. évi jelentése szerint ez a harmadik imaház sárfallal és nádtetővel el is készült. Az így épült templomot azonban az idő viszontagságai fövid idő alatt megrongálták. 1785-ben megengedték nekik, hogy kőből és téglából építhessék fel 4-ik templomukat, ez azonban alig 3 évi használat után 1792-ben leégett. A leégett helyébe felépített 5-ik templomukat használják az újmalom- soldak jelenleg is, ezt 1923-ban kibővítették és átalakították, hogy a hívek nagy számát befogadhassa; 1923. szept. 16-án avatta fel újra D. Kapi Béla püspök. Üjmalomsokon jelenleg 820 evangélikus lakik. Kegyelettel állott meg ennél a néma sírná! a dunán- inneni egyházkerület közgyűlése, ame- (lyet Balassagyarmaton tartottak szeptember 13.-án. A néma sír az egyházkerület egykori nagynevű püspökének, D. Baltik Frigyesnek hamvait takarja, aki közvetlenül a nagy összeomlás után — hosszú, áldásos élet után tért ide pihenőre. Míg élt, a nagy dunáninneni egyházkerület élén állva, soha sem hívta működési helyére, Balassagyarmatra kerülete közgyűlését. Kicsinynek találta. Akkor a nagymultú Pozsony volt a dunáninneni egyházkerület központi helye s közgyűléseinek szintere. Most Trianon után, itt maradt elárvult kerülete: Balassagyarmatra tér vissza ülésezni, mert ma Balassagyarmat a csonka egyházkerület legnagyobb egyháza. S amikor az „Ö“ városában gyűlt össze az egyház- kerület folyó évi közgyűlése, érezte annak minden tagja ezzel a néma sírral szemben azt a kötelességet, hogy lerója
