Harangszó, 1934

1934-09-09 / 37. szám

296.

HARANGSZÓ

1934 szeptember 9.

és kíséretével. Utána a presbiterek, különböző testületek és a hívek beláthatatlan hosszú serege. A menetet Papp József helybeli egyházközségi felügyelő várta a templomajtóban, átadva a püspöknek a templom kulcsát, kérve arra, hogy adjon engedélyt a templom megnyitására. Püspök úr az engedélyt megadta s a kulcsot átadta Káldy József helybeli lelkésznek, ki . azután a hívek előtt fölnyitotta a templom ajtaját. Az istentiszteleten a helybeli lelkész olvasott bibliát, Horváth Lajos esperes imádkozott s D. Kapi Béla püspök a 27-ik zsoltár 4-5. verse alapján mondott beszéddel felavatta az újjáépített templomot. Az ev. vegveskar karénekkel emelte az ünnepély áhítatát.

Majd az ünnepi közgyűlés következett, melyen a jelenlevő egyetemes felügyelőt D. Kapi Béla püspök, Haám Lajos főszolgabíró, Ittzés Zsigmond dr., egyházmegyei felügyelő és Káldy József helybeli lelkész üdvözölte. Majd a helybeli lelkész felolvasta a templom történetét és az adományozók neveit. Utána a gyülekezet hallva a múltat, ismerve a jelent, a jövőre vonatkozólag szent fogadalmat tett.

Harmadik, kedves és megható mozzanata volt az ünnepélynek a gyülekezet lelkészének 20 éves jubileumi ünnepsége. Az ünnepeltet elsőnek a püspök köszöntötte. Majd az Egyházmegyei Lelkészegyesület, Egyházmegyei Tanítóegyesület, a belsösomogyi ref. lelkész- egyesület nevében a nagykanizsai ref. lelkész, a presbitérium, a nőegylet, az ifjúsági egyesületek, tanítók, vojt tanítványok és az iskolás gyermekek. A nö- egyiet Luther köntössel, az ifjúsági egyesület rádióval kedveskedett szeretett lelkipásztorának. A jubiláló lelki- pásztornak mindenkihez volt néhány kedves, szeretetteljes szava. Utána Sza- kálv Dezső iharosberényi születésű, alsósági ig.-tanító olvasta fel a templom jubileumára „Emléksorok“ címen írt alkalmi költeményét. Majd Mitnyek Erzsi „A templom“ című verset adta elő. Végül a Himnusz eléneklésével a templomavató ünnepélyes délelőtt véget ért.

Délután Teke Dénes, sandi lelkész hirdette az igét I. Péter 2, 5-ik verse alapján.

Este fél 6 órakor zárultak Isten ezen kedves napjának s az iharosberényi gyülekezet nagy ünnepélyének végső akkordjai. Már 5 órakor teljesen megtelt a hívők seregével a lelkészlak udvara. Az utcák tele messze vidékről jött hívekkel és rokonokkal a kedves vendégek búcsúztatására. Fél 6 órakor vett búcsút a püspök és az egyetemes felügyelő az iharosberényi gyülekezettől. A lelkészlak udvarából gyalog mentek a falun végig, utánuk a hivek végeláthatatlan serege. Valami csudálatos és felejthetetlen látvány volt a meneten végig tekinteni. Elől a főpásztor, utána a hívek kígyózó hosszú sorokban. A lenyugvó nap aranysugaraival teleszórta a kedves vendégeket kísérő menetet. Az arcokon leírhatatlan öröm ragyogott, a szivekben békesség és szeretet A díszkapunál a püspök mégegyszer áldást mondott a gyülekezetre, Iharosberény községre s a hivek szeretetétől kísérve eltávozott.

Az áldott napnak vége, de az áldás, mely belőle fakadt, tovább él és dolgozik az iharosberényi gyülekezetben. Beszámolónk azonban nem lenne teljes akkor, ha nem emlékeznénk meg azokról, kiknek Isten áldott kegyelme mellett legtöbb hálával tartozunk e drága nap megvalósulásáért és megrendezéséért. Hálás emlékezetül tehát álljon itt e pár név: Káldy József lelkész, Németh Béla, Javorniczky Ervin. Kovács Zoltán tanítók, Mitnyek Mihály gondnok Tóth János ifj. egyesületi elnök, ifj. Szakály

józsefné nőegyleti alelnök. Dicséret és elismerés adassák a gyülekezet minden egyes tagjának, azoknak is, akiknek neveit itt felsorolni a hely szűkös volta miatt nem lehet, de kiknek emlékezete fennmarad, mert példát mutattak arra, hogy törhetetlen egvjtázszeretettel és áldozatos hittel csodákat lehet művelni a mai nyomorúságos világban is.

Ezt a csodát azonban a hivek áldozatkészségén keresztül az örökkévaló szent Isten cselekedte, miért is az egész gyülekezet egy szívvel és lélekkel vallja: ..a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, amiket hallottunk és tudunk és amiket atyáink beszéltek nekünk, hogy megtudja azokat a jövő nemzedék és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak, hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne feledkezzenek Isten dolgairól, amelyeket cselekedett mivelünk“ (78. zsoltár 3—7. vers).

Szál á y Dezső.

Uraiújialu.

Lélekemelő ünnepe volt Uraiujfalu nagymultu gyülekezetének: aug. 26.-án

ünnepelte temploma fennállásának másfélszázados évfordulóját. Ritka, szép találkozása volt ez a nap az emlékezésre méltó évfordulóknak. Nem is véletlen találkozást, hanem Isten utainak csodálatos egybekapcsolódását kell látnunk abban, hogy a gyülekezet lelkipásztora is e napon töltötte be hivatásszolgálatának és házaséletének 25-ik évét.

Az ünnepi alkalomra új köntösbe öltözött templomban ott volt az anyagyülekezet népe teljes számban, de a filiák- ból és messze vidékről is sokan jöttek el ünnepi felemelkedést és épülést keresni maguknak. Rónai B. Gyula, a jubiláns lelkész és Rónai Zoltán s.-lelkész oltári szolgálata után Zongor Béla esperes lépett a szószékre. Az esperes ünnepi beszédében ismertette a gyülekezet és templom 150 éves múltjának kiemelkedő eseményeit s reámutatva az ősök vérzivataros idők felett is diadalmaskodó hitére, megrázó erővel hirdette, hogy a jelen nemzedéktől 'is hithűséget és áldozatkészséget vár egyházunk. A szószéki igehirdetés után Rónai lelkész és csa’ád- ja az oltár elé vonultak, ahol Tarján István répcelaki lelkész Mózes V. 8. 2. alapján mondott beszéd kíséretében megáldotta az ezüstmenvegzőjét ünneplő házaspárt és gyermekeiket. Az istentisztelet kántori szolgálatát Rózsa János pápai igazgató végezte, Rózsa Lajos helybeli tanító pedig alkalmi karénekeket dirigált.

Istentisztelet végeztével díszközgvü- lés volt, amelyen Ajkay Elemér, gyülekezeti felügyelő lelkes megnyitó beszéde után Rónai lelkész vázolta a templom történetét, kiemelve azt a példás áldozatkészséget, amely a gyülekezet egészében és személyszerint is megnyilvánult akkor, amidőn ősi templomukat a nagy évfordulóra kívül és belül újjá alakíttatták. Ezután az üdvözlések sora következett. Tarján I. a répcelák-csánigi egyházközség hajdani anyagyülekezetét köszöntötte a jubiláló uraiujfalui gyülekezetben. Szentmártoni Radó Lajos egyházmegyei felügyelő Rónai Gy. 25 éves áldásos lelkipásztori tevékenységét s az egyházmegye fontos tisztségeiben odaadó buzgalommal teljesített szolgálatait méltányolta meleg szavakkal. Zongor esperes is meghatotta:! kívánta Isten áldását az ő hűséges munkatársára, aki valósággal a „jobbkéz“ szerepét tölti be mellette. Majd a belmissziói intézmé- nvek, a gyülekezet tanítói, a filiák vezetői tettek bizonyságot lelkipásztoruk iránti szeretetükröi. Végül Tarján I. a lelkésztársak nevében köszöntötte Rónai Gyulát, a melegszívű jóbarátot és példás munkásságú lelkésztestvért. . Rónai, Gy. könnyezve mondott köszönetét az üdvözlőknek, szerető gyülekezetének s mindazoknak, akik az évfordulók megünneplésében közreműködtek. A Himnusz hangjaival zárult a felejthetetlenül szép ünnepély, amelynek végén a nagyszámú közönség egyenként járult a lelkész elé, áldáskívánásaival halmozva el őt és családját. — Offertorium 35 P volt az épülő barlahidai templom javára.

Megemlítjük még, hogy az uraiujfalui templom szép, új köntöse Berky Sándor építési vállalkozó (Marcalgergelyi), Farkas Péter bádogos (Hőgvész) és Vincze Lajos templomfestő (Devecser) lelkiismeretes munkáját s művészi ízlését dicséri. t. I.

A tiszai egyházkerület közgyűlése.

A tiszai egyházkerület f. évi rendes közgyűlését aug. hó 24.—25.-én Őzdon tartotta. Aug. hó 23.-án este érkezett meg az egyházkerület elnöksége. A püspököt az egyházközség presbitériuma élén dr. Svehla Gyula másodfeliigyelö, a község nevében Kádár Elek főjegyző üdvözölte.

24.-én a különböző bizottságok üléseztek kora reggeltől késő estig. Letárgyalták a tárgysorozat összes főbb kérdéseit. Különösen nagy tárgyalást igényelt a jogakadémia szervezeti szabályzatának a megalkotása; ezzel kapcsolatban ülést tartott az eperjesi kollégium ősi pártfogósága is.

Ezen a napon ülésezett az egyházkerületi Gyámintézet is dr. Dómján Elek és Pazár István elnöklete alatt. Pazár István az evangélikus kultúrfölény megőrzéséről beszélt megnyitójában. Doniján Elek pedig beszámolt a gyámintézeti gyűjtésről. Élénk vitát idézett elő, Hogy némely tehetős egyházközség nem veszi ki a részét megfelelő módon a gyűjtés munkájából. A közgyűlés felosztotta a rendelkezésére álló segélyeket. Az Egyetemes Gyámintézet egyházi elnökének a megbízatása lejárt, a közgyűlés újból Ziermann Lajos soproni lelkészre adta szavazatát.

Este gyámintézeti istentisztelet volt a hivek nagy érdeklődése mellett, melyen Garam Lajos s.-lelkész oltári szolgálata mellett Viszkok Lajos, szolnoki lelkész hirdette az igét I. Móz. 4:9-10. alapján. Az Ifjúsági Luther-Szövetség énekkara