Harangszó, 1934
1934-06-24 / 26. szám
1934 június 24. HARANGSZÓ 209. tán, mint amilyennel ez a legkisebb gyülekezetünk csüngött templomán, minden más érvelésnek el kellett hallgatnia. Az eredmény természetesen az lett, hogy elálltam tervemtől és inkább egy kis kölcsönnel lehetővé tettem, hogy már a következő év nyarán álljon ennek a hűséges gyülekezetnek temploma.“ Nagy tiszteletű Szerkesztő Ur! A „Harangszó“ f. évi május 27.-i számában dr. Hetyésy István úr levelet intézett Szerkesztő Úrhoz, melyben a mesterházai állami iskola evangélikus vallástanitásával foglalkozik, illetve az ottani vallástanítás hiányos volta miatt „vallásunk“ jövőjéért aggódik. A levélre én nem akartam válaszolni, mert az ügy nem közérdekű és így nem kívánkozik a „Harangszó“ hasábjaira. Hogy mégis választok, utasításra teszem s azért válaszolok itt, mert nincs módomban másutt válaszolhatni. A mesterházai állami iskolában az állami tanító végzi az evangélikus vallásoktatása már mintegy 12 év óta és munkájával úgy a gyülekezet, mint a hivatalos iskolavizsgáló szervek mindig meg voltak elégedve. Az alábbi adatokat is tehát tőle, mint legilletékesebbtől szereztem be. Ezek szerint megállapítható, hogy: 1. A cikkíró úr keresztleányának volt konfirmációi kátéja. 2. Nemcsak neki volt. de van a most iskolaköteles két testvériének is. 3. Van az összes evangélikus tanköteles gyermeknek, Lőrincz Sándor kivételével, aki azonban még csak a IV. osztályba jár. Majd mire szüksége lesz rá, neki is lesz. 4. Ugyanez áll a bibliatörténetekre és a kátéra is. Erre nézve nem gondolhatok mást, mint azt, hogy Cikkíró urat tévesen informálhatták. Az egyháztörténeti tankönyv tényleg csak korlátolt számban áll rendelkezésre s így a gyermekek egymástól öröklik azt. Ennek azonban jórészt rajtunk kívül álló okai vannak. Egyáltalában nem olyan tragikus azonban ez a kérdés, mint amilyennek a levél feltünteti. Az idei iskolavizsgálat alkalmával kezünkbe vettük azt a „salátát“, amelyből a Cikkíró úr keresztlánya tanult s kívánnám, hogy egy evangélikus gyermek se tanuljon soha rosszabb könyvből, mint amilyen ez a könyv. Hogy a családok megvásárolják egymástól a használt könyveket, az sem újság, sem nem csodálni való. Mert, hogy mekkora ma a falusi ember nyomorúsága, azt minden bizonnyal mi tudjuk legjobban, akik végre is köztük élünk. Bizony, mi igen nagyon örülünk neki, ha minden gyermeknek egyáltalában megvan a tankönyve, sokszor csakis úgy, hogy magunk vesszük meg neki. Mint ahogyan éppen ezt tettük ezelőtt négy évvel elnöktársammal, amikor a mesterházai iskolában 10 szegény gyermeknek mi ajándékoztunk kátét. Mert négy család kivételével Mesterházán is szegények bizony a gyermekek, amit különben Cikkíró úrnak is annál inkább .kellett volna tudnia, mert néhány évvel ezelőtt — bizonyosan éppen ezért — ajándéktankönyvekkel szándékozott megajándékozni a gyermekeket. Ez a valóságos helyzet Mesterházán. Ne haragudjék hát a Cikkíró úr, ha nem vagyok vele egy nézeten abban, hogy Mesterházán áldatlan állapotok vannak. Ellenkezőleg. Nekem éppen mindig felmelegedik a szívem, amikor rágondolok az én buzgó, egyházszeretö mesterházai híveimre, erre a lelkes kis fiókegyházra, ahol még ezekben a nehéz időkben sincs soha egyetlen fillér egyházi adóhátralék sem. Az lehetséges, hogy kopott, talán egy kissé elnyűtt tankönyvekből tanulják meg szeretni vallásukat és egyházukat, de hogy jól megtanulják, annak bizonyságául hadd hivatkozzam magán a gyülekezeten kívül arra a mélyen hivő, egyházáért égő egyházkeríileti felügyelőre, akit 10 évvel ezelőtt Mesterháza adott egyházkerületünknek. vitéz Balogh Érni\ lelkész. OLVASSUK A BIBLIÁT. Kiket keres Isten? Június 25. Munkálkodókat. Ez. 22. 30. Isten országa nem a tunyáké. Az alvók, lusták, tétlenül hivalkodókat állandóan munkára keresi az Isten. Az Isten országának erős kőfalán hatalmas rések tá- tonganak, amelyeket be kell falazni; ahová testtel-lélekkel oda kell állapi, az egész országért mindent kockára téve. Kockázatos vállalkozás Isten gyermekének lenni. Tudod-e, hogy kockázat nélkül nincsen keresztyénség? Június 26. Elszóródottakat. Ez. 34, 4— 16. Az Isten nyájának legnagyobb veszedelme a béres-pásztor, aki nem törődik az elszórt nyájjal. Hány elszórt iuh vádolhatna minket Isten trónja előtt, ha maga Isten nem keresné az övéit. Milyen jó, hogy az Isten-keresés felelősségét enyhíti maga Isten azzal, hogy ö maga is keres. Micsoda örömhír ez az ótesta- mentomból: „Az elveszettet megkeresem.“ Június 27. Uj ugart szántókat. Hós. IC. 12—43. Hogy kegyelmet lehessen aratni, igazságot kell vetni. Akik istenséget szántanak, azaz a megtérésről hallani sem akarnak, azok kegyelmet ne várjanak. Uj szántást kell szántani — új életre kell ébredni, a Lélektől megszenteltetni — hogy ne a hazugság gyümölcsét arassuk, de az igazságét. Milyen jó, hogy Isten maga készen adja a kegyelem aratását. Június 28. Az éhezőket. Ámos 8, 11-13. Istennek nem kellenek az önmagukkal jóllakotjt emberek, tehát azi önteltek, akiknek nincsen semmire sem szükségük. Ige-éhes embereket keres ebben a világban az Isten. Akiket gyötör az éhség és akik nem tudnak megelégedni e világnak semmiféle táplálékával, csak az Isten beszédére éheznek. Ez az egyetlen éhség, amely boldoggá teszi az embert. Június 29. Az istenkeresőket. Jak. 8, 18—23. Isten is csak azokat keresi, akik őt keresik. Menjünk keresni az Urat, hogy megtaláljon. Hűségesen keressük, hogy hűség legyen jutalmunk, keressük a békét, hogy nálunk maradjon. Boldog az az ember, akihez mások jöhetnek segítségért Isten-keresésükben. „Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek vaji az Isten!“ Evangélikusnak lenni azt jelenti: velem az Isten! Testvérem. jött-e már valaki hozzád, hogy nálad keressg az Istent?! Június 30. Akik néki drágák. Máté 13, 45—46. Istennek drága gyöngye minden emberi lélek. Jézus Krisztus által eladta minden értékét és drágaságát, a menny minden dicsőségét, hogy megvehesse a te szívedet. Azóta, amióta megvette az első drágagyöngyöt —: azóta „kereskedői“ úton van — keresi e világ drágagyöngyeit: minden emberi szívet. Bele csillantál-e már az Isten szemébe, hogy boldog örömmel megtalálhasson téged. Július 1. Akik előtte rejtve vannak. Máté 13, 44. Isten minden áldozatot meghozott. Krisztus még az életét is eladta érted, miért hagyod szegényen az Isten fiát és nem adod magad neki?! Neki semrpije mása nincsen, csak te s ha te sem engeded magad kiásni e világ és bűnök temetőjéből — kije lesz akkor néki? Ne e világba — de a Krisztusba rejtsd el magad. Zászkaliczky Pál. KÖNNYCSEPP. Fáj az élet mondod ? I bűnös kor szellemén — Rideg dacos ajkak káromló beszédén ? Tar lőtt élelmező dísztelen virágán . . . Örömtelen-őrőm hangos kacagásán ? Fájdalmatlan szivek érzéktelenségén, — Túlzott észnek csiszolt embertelenségén ? Hervadó békének hangos pusztulásán — Gúny mérgezett nyilak sebet vágó álján, Hittelen próféták hitető beszédén . .. Krisztusi szeretet csúfos megvetésén ?! * Tartsd meg a szivedet I Állj meg a nagy [árban / — Nem lehetsz te árva Krisztus országában.., Tekints, nézz fel oda! hol sir a Szeretet, A töviskoronás — érted is könnyet ejt! Patyi László. KARCOLATOK. Nemes bojt. Kagawa, Japán apostola néhány énnel ezelőtt különös egyesületet alapított: a böjtölök szönetségét. Jf könetkező elgondolásból indult ki: rendes körülmények között minden ember 2! főétkezést tart hetente. Miért ne tehetné meg mindenki, hogy egyről lemondna, kerekszámban 20 alkalommal étkezik hetente. Ha Japán 64 millió lakosa — mondja Kagawa — lemond hetenként csak egy uzsonnáról, meg lehet oldani Japán 320.000 munkanélkülijének eltartását. J1 mozgalom máris óriási er edményeket ért el. Mindezt pedig az juttatta eszünkbe, hogy az egyik kedves