Harangszó, 1934

1934-06-17 / 25. szám

202. HARANGSZÓ 1934 június 17. Dolgozott a fiatal pap, éjt napallal egybevetve, nem ismert akadályt, nem ismert fáradságot, csak ment — ment azon az úton előre, amelyet kitűzött ma­ga elé. Nélkülözött is közben, néha fá­radtan, betegen vonszolta magát nagy útján, de soha nem csüggedt, mert min­dig érezte, hogy gyülekezete aggódó szeretete kíséri. Nem volt a fiatal papnak más eszköz a kezében, mikor munkába indult, mint egy fejsze: egy ütött-kopott, egy sze­gényes kis fejsze. Azt vitte mindig magával, valahány­szor dologhoz látott. És amint haladt a munka, íme — fi­gyeljetek csak — mi történt. Az ütött-kopott kis fejsze egyszerre csak fényesedni kezdett, napról-naDra csillogóbbá, ragyogóbbá vált. Csodála­tos színekben kezdett 'pompázni úgy, hogy aki meglátta, annak felmelegedett a szive s úgy érezte, hogy sírnia s ne­vetnie kell egyszerre. Az a csodálatos dolog történt ugyanis, hogy a sok aggó­dó szív szeretete mind arannyá, ezüstté változott át s lerakodott a kis fejszére. És mire befejezte munkáját a fiatal pap: íme, teljesen arannyá vált a kis fejsze és soha nem látott fényben pom­pázott. gazdaggá és boldoggá téve gaz­dáját örökre. | a k u s Imre, Isten fiatal szolgá­ja: őrizd meg jól ezt az aranyfejszét. Ha rátekintesz, soha se feledd el, hogy nem földi arany, hanem híveid igaz szeretete ragyog rajta! * Ez a kis, beszéd Barlahidán hangzott el, ahol az evangélikus gyülekezet ben­sőséges szeretettel, bár egyszerű formák között ünnepelte lelkészét, Jakus Imrét, aki félév alatt megteremtette a lehetősé­gét annak, hogy a barlahidai úi templom felépülhessen, Jakus Imre egy kis fejszé­vel szokta megjelölni azokat a fákat, amelyeket a hivek a templomépítéshez felajánlottak; a hálás hivek pedig — ki­vétel nélkül egyszerű földmíves emberek — saját eszméjüket követve, bearanyoz- tatták és felirattal látták el a kis fejszét, míg lelkészük prédikálva és gyűjtve jár­ta az országot. OLVASSUK A BIBLIÁT. Hogyan keressem Istent? Június 18. Odaadással. V. Móz. 4. 24— 29. Az Isten az ő gyermekeire féltékeny. Emésztő tűzként emészti önmagát te­éretted, ha azt látja, hogy tőle elszakad­ni készülsz. Babona, pénz- és vagyon- bálvány nyomorúságai között, széíszó- ratásban, az egyedülvalóság kínzó gyöt­relmei között is „megtalálod az Urat, hogyha teljes szívedből és teljes lelked- ből keresed Őt.“ Tehát minden körülmé­nyek között: odaadással! A te istenke­reső életedből nem hiányzik ez az oda­adás? Június 19. Bünbánatfal. 11. Sám. 12. 13—16. Nincs olyan elvetemültség, amelyből ne lehetne keresni az Istent. A bűnnél még nagyobb lehet a bánat. Ez a kegyelemnek az egyetlen útja. Egyetlen lehetőség, mely szerint az is­ten arca megtalálható. Nem veszed-e észre, hogy Dávid király bűnbánata an­nak ellenére is igen komoly és mély, jól­lehet a böjt — földönfekvés formáiba öltözik? Június 20. Szüntelen örömmel. F Krón. 16, 8—12. Isten kereső, tapogatódzó em- berlelkek számára az a legnagyobb öröm, ha néha fény gyullad fel előttük! De ahoz, hogy valaki „szüntelen öröm­mel“ kereshesse az Urat — lelki tapasz­talatok kellenek. A keresés tapasztalás­sal jár! — Miért akarod épen az Istent lelki tapasztalatok nélkül megtalálni? Június 21. Ráhagvnfkozással. Zsolt 27, 8—14. Benső „igenlés“ kell ahhoz, hogy eredményesen lehessen Istent keresni. Ha nincsen meg a kimondott „igen“ a szi­vedben — minden kérdésedre „nem“ lesz a felelet. Ha az isteni igent megta­nulod és megtanulsz nemet mondani a világnak — másszóval teljesen Istenre hagyatkozol — megtalálod Őt. Engedd, hogy a szived kimondja az igent Június 22. M^gbizonvifás tudatában. Zsolt. 34, 5-—6. Ha őszintén keresed Is­tent — jelentkezni fog. Isten az ö ügye mellett bizonyságot tesz. Sötétben való tapogatódzás. szakadékba zuhanás vol­na minden Isten-keresés, ha Isten nem jelentkezne. Nem minket akar ezzel iga­zolni, hanem önmagát. Boldog vagy, ha Isten megbizonyította már magát a te életedben. Június 23. Ne csak nyomorusápban. Zsolti 77. Sokan vannak úgy. mint a zsoltár írója, hogy nyomorúság ideién keresik az Urat. Az Isten nem akar ki­menteni a nyomorúságból akkor, ha ab­ból semmi lelki hasznom. Hányszor em­legetjük és keressük Istent a nyomorú­ság idején — de lelki haszon nélkül, mert ha újra jönnek szép napok, az Isten újra kimarad az életünkből. Június 24. Szorpalmasan. Péld. 8, 17. Hányunknak a lelki életéből hiányzik ez a szó: szorgalmasan! Szorgalmasan ke­resni Istent. Ebben a világban minden­nek ára van — az Isten megtalálásának is. Tanuljuk meg e szót: szorgalmasan és meglesz az áldása. Az Isten-keresés egyik legnagyobb igénye: a szorgalom. Zászkaliczky Pál. Én leszek a diadalmas! Dübörögve futnak nagy acél-vonatok, Próbáltam, utánuk hiába rohanok! Amit megtehetek, milyen kicsi út az! Mire lehetsz büszke szegény, rongyos utas? S mig a porba hullik forró, nehéz könnyem, S vergődöm a mélyben sírva, összetörtén, Fellobog a hitem életre kelt lángja, S lelkem a jövendőt tündérfényben látja! Óh ti élettelen nagy acél-vonatok Azt hiszitek: mindig előttem rohantok? Nem, óh nem dőlt el még örökre a verseny, Én a nagy hajrámat csak ezután kezdem. Ti ott megállatok, ahol nincsen sínpár, Uj életet kezdek én a néma sírnál, S mig ti, ócska lim-lom mozdulni sem tudtok, Én a diadalmas, fel a mennybe jutok II Schock Gyula. KARCOLATOK. Tanul&atunhi iölük. ismét finn testvérek jártak nálunk. Előkelő, magasállcsu emberek■ Van köztük államtitkár és tanfelügyelő. S megint tapasztaltunk a körükben olyat, amit érdemes leírni, követni. *** Zsebkendőt akar venni az egyikük. Bent az üzletben a kereskedő az egyik tucatot különös buzgalommal ajánlgaija, mert ez — úgymond — ,.finom francia gyártmány*. A finn testvér azonnal eltolja maga elől a zsebkendőcsomót s így szól: ,.Én magyar zsebkendőt akarok venni“. — Tanulhatunk tőlük : hogyan kell meg­becsülni a magunkét! *** Elutazásukkor megkérdezzük, mi­lyen jegyet váltsunk nékik. Megtud­juk, hogy mindig harmadik osztályon utaznak. „Harmadik osztályon is ugyanoda érünk“ — mondják. — Tanulhatunk tőlük egyszerűséget! Sz. HETI KRÓNIKA. Győrött nagy ünnepélyességgel ad­ták át Gömbös Gyula miniszterelnöknek a város díszpolgári oklevelét. A minisz­terelnök beszédében a többek között azt mondotta, hogy „a világot csak az a po­litika mentheti meg, amely az igazság­érzeten épül fel!“ — A kormányzó a fő­város polgármesterévé a lemondott dr. Huszár Aladár helyébe dr. Borvendég Ferenc alpolgármestert nevezte ki. — A budapesti büntető törvényszék meg­kezdte Dréhr Imre, volt államtitkár ügyének tárgyalását. ■—- Vasmegyével határos Vasjobbágy községben egy kis­gazda most ünnepli száztizedik életévét. — Párizsban a nemzetközi árumintavá­sár útbiztonsági versenyén magyar felta­lálók nyerték a két első dijat és az ezer­ezer frank pénzjutalmat. — Budapest rendőrfőkapitánya rendeletet adott ki, mely szerint a közlekedési rendőröknek megtilt minden tisztelgést, hogy minden figyelmüket a mindjobban fokozódó for­galom irányítására fordíthassák. — Na­tália, volt szerb királynő nagy szegény­ségben él Párizsban. — Genfben most tárgyalta a Népszövetség bizottsága a szerb határincidensek ügyében beadott magyar panaszt. — Kanada egyik tarto­mányában négyszáz év óta nem volt egyetlen válópör sem, mert válást az il­letőre nézve lealázónak tartják. — India egyik városában 6000 juhot áldoztak, hogy a himlő istennőjét kibékítsék. — Amerikát a nagy szárazságok miatt pél­dátlanul nagy gazdasági katasztrófa fe­nyegeti.

Next

/
Thumbnails
Contents