Harangszó, 1934

1934-05-20 / 21. szám

1934 május 20. HARANGSZÓ 167. a hibába esett, hogy fiatal lelkészielölte- ket csak 5—6 évre kötelezett el a mun­kára, utána visszatérhettek hazájukba. Alig nyerték el híveik bizalmát, már le­váltottak őket. Megkezdett munkák fél­beszakadtak, vagy nem az elődök szel­lemében nyertek folytatást. Különleges nehézségek ellen csak kevesen vállalták a harcot, az ib'et inkább utódaik számá­ra engedték át. Hiányzott a munka ál­landósága és az ottani gyülekezetek a folytonos lelkészváltozás alatt szenved­tek és szenvednek részben még ma is.“ E hosszú feleletet, melyet írásban vettünk át a Harangszó számára. Isten útmutatásának kell tekintenünk. Egy brazíliai német lelkész ujján keresztül mutat Isten a távolba, a hazától idegen­be szakadt magyarokra, a mi igazi misz- sziói munkamezőnkre. Langholf lelkész úr válaszát-még to­vábbi kérdések és feleletek követték. Felhívta többek közt arra is a figyel­münket, hogy gyakorlati szempontból kifolyólag feltétlenül magyar nevű és vérü lelkészt kellene kiküldeni Brazíliá­ba, A neuendettelsaui missziói szeminá­rium, mely Uj-Guinea, Ukrajna és Bra­zília számára képez ki misszionáriuso­kat, előkészítene fiatal magyar lelkészt is a brazíliai magyar misszióra és a portu­gál nyelvre. Hogy mit jelent egy egyház számára, ha saját missziói területe van, — erről is szó esett közöttünk: „Szomjas, szik­kadt talajt szántani, megtermékenyíteni és öntözni, várni a csírázást, örülni a növekedésnek és egymás hitén épülni“. Talán egyetlen munka sincsen, amely­ből több öröm és áldás hárulna vissza egyházunkra, mint egv önálló, elhagya­tott magyarok között végzett missziói munkából. Oberndorf Elek Jövel Szent Lélek!*) Jövel Szent Lélek! Tiizlehelleted által élek. Szent égi harmat. Gyógyíts mélysebü nayy fájdalmat. Hogy tar telkeken hajtson élet. Jövel Szent Lélek! Igazság Lelke, Zendúlö vihar égből kelve, Hol a hit bágyad. Kelts utánad a szívben vágyat. Hajnal szálljon a zord éjjelre. Igazság Lelke! Édes Szeretet. Fényontó nap az élet felett. Borítsd sugárba,, Merre jár a szegény s az árva. Hogy találjon a szív sziveket. Édes Szeretet. Jöjj, Elet Lielke, Szállj a csüggedezö kebelbe És gyújts szent lángot ; Kit a krisztusi vér megváltott. Bízva nézhet az égi jelre . . . Jöjj Élet Lelke. *) Ezt a költeményt a soproni theolop iáról küld­ték névtelenül. Szent világosság. Jöjj. mutasd meg az élet útját. Örök szivárvány Eg fele a sir éjszakáján Szózatodra a holt szív éled, Jövel Szent Lélek! Felépül . . . ! E sorok írója igen sok levelet kapott és igen sok egyháztagnak a véleményét hallotta az evangélikus ifjúság tábor- építö szándékával kapcsolatban. A leve­lek és az emberek ugyanazt a melódiát fújták: nem lesz az akali táborból sem­mi! A tamáskodó kijelentések és a min­dennel elkészült kézlegyintések mögött, évtizedek kudarcainak és meghátrálásai­nak szomorú tapasztalata érzik. Azonban minden remény megvan ar­ra, hogy most ez egyszer nem a sötéten látóknak, a gazdasági nehézségekkel ér­velőknek, hanem a bizakodóknak, a hit szemével látóknak, a lelkileg fiataloknak lesz igazuk. *** Egy esztendő nem sok idő. És még ennyi sem telt el, amikor első híradá­sunk megjelent, hogy Akaiiban az evan­gélikus ifjúság számára tábort szeret­nénk építeni. Azóta a gondolat megtette a körútját s minden egyesületünk tud róla és a legtöbb foglalkozik is vele. Év­számra idős emberek fiatalodtak meg e gondolatnak füzében. Ahol gyülekezet­ben van számításba jöhető egyesületi munka, ott személyes ügyüknek tartják a tábor építésében való részvételt. *** A somogyi egyházmegye volt az első, amely kimondta, hogy saját költ­ségén egy barakot épít. Az egyházme­gye összes ifjúsági egyesületei ennek az ügynek a szolgálatába állították a mun­kájukat. Két nyilvános jellegű ünnepélyt rendezett a kora tavasz folyamán mind­egyik. Márciusban már 500 P körüli összegük volt. A kis egyházmegye min­den bizonnyal összehozza a szükséges összeget. *** A békéscsabai reálgimnázium ifjúsága megértvén ennek az ügynek nagy horderejét, vállalta a második ba- rak építési költségeit. A tábor tehát nemcsak az iskolánkívüli ifjúságé, ha­nem az egész evangélikus ifjúságé lesz. *** A pesti evangélikus ifjúság is be­állt a táborépítők sorába. Tudta és érezte, hogy a legnagyobb evangélikus gyülekezet ifjúságát a jó példa is köte­lezi. ök építik a harmadik barakot. *** A kemenesaljai ifjúság építi a negyedik számú barakot. Isten segít­ségével május 15.-én lerakjuk az első baraknak a fundamentumát s megindul a munka. A tavasz folyamán legalább két barakot akarunk felépíteni a többi az őszre és a jövő tavaszra marad. *** De hogyan építünk? Az ország evan­gélikus ifjúságának a kezemunkájával. Kis lapunk, az „Evangélikus Ifjúság“ utolsó számában felhívást tett közzé, amelyben hívja azokat a fiatalembere­ket, akik munka nélkül vannak. Teljes ellátásukról s útiköltségről, ha messzebb vannak, gondoskodunk, sőt aki tovább marad egv hétnél, annak egy kis zseb­pénzt is juttatunk. A jelentkezések már megindultak, a messzi Orosházáról is van jelentkezőnk. *** A kemenesaljai egyházmegye ifjúsági előadólelkésze sürgősen kér ezer darab ,,téglajegy“-et. Meg akarják a tábor, illetve építendő barakjuk számára az egyházmegye minden egyes tagját ke­resni. Elgondolásuk az, 20 fillérje lesz mindenkinek erre a célra, mert nem az ablakon dobja ki ezt az összeget, hanem fiának, unokájának, gyülekezetének, egyházának ad. És bizonyos, hogy mind az ezer darabnak akad majd gazdája. (Nagyon szeretnénk, ha ilyen kérések többször is megismétlődnének!) *** Jönnek adományok, kisebbek, na­gyobbak. A legnreghatóbbak azok. ame­lyeknek feladója kér még csekklapot, hogy még majd pár pengőt küldhessen. Vannak névtelen adakozók is, akik sze- retetükkel akarnak csak ott lenni az épí­tők között. .. Ezer darab egy pengős adományt szeretnénk evangélikus hí­veinktől kapni erre a célra! Hisszük, hogy lesz ezer ilyen egyháztag! *** A szomorú dolgokról, amelyek bi­zony itt is megmutatkoznak, nem aka­rok beszélni, csak megemlítem, hogy vannak olyan egyesületek, amelyek megtagadják a támogatást azzal az in­dokkal, hogy elég a magunk baja, elő­ször nekünk kell ezt is, azt is pótolni, így hát legnagyobb sajnálatunkra stb. Mi is sajnáljuk ezeket, mert a maguk kis ügye mellett nem látják ezt a na­gyot, amely nekik sokkal többet fog ad­ni, mint az a kis dolog, ami a nagy mun­kába való belekapcsolódásnak akadálya. *** Águnk vezetősége az egyesületeknek a munkáját úgy óhajtotta megkönnyíte­ni, hogy egy tábor alap javára rende­zendő ünepélynek a műsorát összeállí­totta s füzet alakban kinyomatta s meg­küldte az egyesületnek. Csak azt kértük, vegyen magának minden egyesület fá­radságot arra, hogy ezt a programmot előadja. Most már jönnek a válaszok, hogy itt is ott is megrendezik. Vannak olyanok, akik csak az ősz folyamán tart­ják meg az ünnepélyt. 100 egyesülettől várunk értesítést. Hisszük, hogy ez meg is érkezik. *** Pár mondat csak, amit elmondtam, de világosan mutatja, hogy lehet még célt találni, amelynek elérésében talál­kozni tud az emberek szive és szeretete. A tábor felépül, mert szükség van rá, mert az ifjúság akarja, mert Isten ezen keresztül igen sokat akar adni egyhá­zunknak. S mi a kérésünk a hittestvérekhez? Mindenki tud ebben a nagy munkában segíteni, ha akar. Akinek több van, attól többet várunk. Ez az ügy még több ba­rátot vár és érdemel meg! ERŐS SÁNIJOR ev. ifjúsági lelkésztitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents