Harangszó, 1934
1934-04-29 / 18. szám
1934 április 29. HARANGSZÓ 143 Amikor e sorok írója a Harangszó 16. számában a Líceumi Diákotthonnal kapcsolatban „diákok otthoná“-nak nevezte az új diáknevelö intézetet, ennek a meggyőződésnek alaphangját adta meg. Megadta abban a reményben, hogy meggyőződése otthonra fog lelni a magyar lutheránus hitrokonok lelkében. vitéz Magassy Sándor. Koreában meghalt az egyik misz- sziondrius gyermeke. Mikor a temetési menet haladt az utcán egy pogány asszony könnyekre fakadt. De a szomszédja így szólt: „Mit siratod te a misszionárius fiának halálát ? Ezek a keresztyének egyszer újra visszakapják meghalt kedveseiket. mi azonban nem. Inkább sirasd magadat. Ók legyőzték a halált, mi még nem“ Lelkész! üdülő a Balaton partján. Tanároknak, tanítóknak, ifjúsági egyesületi tagoknak, közalkalmazottaknak s még ki tudja, mennyi társadalmi osztálynak megvan már a maga üdülője a Bálaton-partján, csak a lelkészek voltak még mindig vendégek. Sok kel'emetlen- sége volt ennek a hontalanságnak. A lelkészek nem azért mennek rövid szabadságidejük alatt a Balaton partjára, hogy ott szórakozzanak, hanem azért, hogy pihenjenek. Nem zajos mulatozásokat keresnek, hanem elcsendesedést az Úr előtt. Ezt pedig vagy egyáltalán nem. vagy csak nagyon kis mértékben találták meg. Még ha a csendet fel is tudták kutatni valamelyik eldugottabb balatonparti községben, nem találták meg azt a lelki légkört, mely fontosabb az üdülés számára, mint a napfény s a magyar tenger kék vize és bársonyos homokja. Ezen a nehézségen segített most egyházunk egyetemes felügyelője, ki már sokszor adta tanujelét annak, hogy mennyire a szívén viseli az egyház lelki szempontjait. Az egyetemes felügyelő úr engedélyt adott arra, hogy a Theológiai Otthon építési tartalék- alapja megvásárolja Ovenesdiáson az egyik e'adó kúriát s azt lelkészüdülőnek berendezhesse. Gyenesdiás a zalai carton. Keszthely közvetlen szomszédságában fekszik. Kicsiny hely, melynek csendje van s fürdőélete is családias. Emellett azonban oár percre van Keszthelytől s minden különösebb nehézség nélkül használható onnan Hévíz gyógyfürdője is. Maga a megvett kúria a hegyközség egv szép magaslati pontján épült. Öt szobája van s hatalmas kert közepén fekszik átalakítható melléképületek között. Az üdülő háztartását diakonissza fogja vezetni s megfelelő Ielkészi vezetés fogja biztosítani az ott töltendő időnek komoly lelki tartalommal való meggazdagítását is. Nagy reménységgel nézünk ennek az intézménynek a munkája elé s örömmel közöljük ezt a hírt Olvasóinkkal is. Az üdülőben nemcsak lelkészek üdülhetnek, hanem mindazok a nem lelkészek is, akik az üdülő komoly lelki légkörével azonosítják magukat. Hír szerint már ezen a nyáron megnyílik s június, vagy július hónapban megkezdi működését. OLVASSUK A BIBLIÁT. Kérjetek. . Április 30. Kitől? Dán. VI. 10-18. Amikor bajba jutunk, mennyire keressük a segítséget mindenfelé! Mint a vízbe- fuló a szalmaszálhoz, úgy kapkod a kétségbeesett ember fühöz-fához s csak amikor minden reménysége porbahul- lott, fordul Istenhez. Másként cselekszik Dániel. Még halálos veszedelem ellenére sem mond le az imádkozásról. Hányán közbenjárókat, szenteket hívnak segítségül, liogv kérésük Istennél meghallgatásra találjon, holott egy a közbenjáró: az Úr Jézus. Ne emberekhez folyamodjunk, de magához az Örökkévalóhoz és mégismerjük szabadító hatalmát, mint Dániel az oroszlánok vermében. Május 1. Mit? Máté VI. 9 -13. Szabad kérnünk a mindennapi kenyeret, mindazt. ami a test táplálására és szükségleteire tartozik. Istenhez fordulhatunk örömben, szenvedésben, gond és baj között. Jak. V. 13—18. A Miatyánk hét kérése közül azonban csak egv vonatkozik a földi, testi dolgokra, a többi a lelkiekre. Az Úr azt akarja, hogy ez legyen a sorrend kéréseinkben. Keressük először az Isten országát és annak igazságát. Keressünk bünbocsánatot, lelki békességet és majd minden megadatik né- kiink. Amidőn Salamon bö'cs és értelmes szívet kért. vele együtt mindent elnyert I. Kir. III. 5—14/ Május 2. Mikor? I. Thesz. V 17-18. Az imádság szívünknek Isten é'őtt való állandó, őszinte feltárása. Mint mikor a virág minden levelével a napfényt keresi úgy forduljon a lélek is mindig Isten felé, hogv tőle éltető napfényt, áldást nyerjen. Bár így Istennel állandó összeköttetésben álil, mégis szükség van arra is, hogy a napnak határozott időpontjában rendszeresen keresse fel Istent kéréseivel. Dániel napiában háromszor esik térdre. Dán. VI. lókor, még a reggeli csendben keressük az Urat. Izraelnek a pusztában korán reggel kellett gyűjtenie a mannát, hogy legyen napi tápláléka. Este se szűnjünk meg áldani kegyelmes Megtartónk szent nevét. Május 3. Hol ? Máté VI. 5—6. Sokan ott imádkoznak, ahol látják az emberek. Kirakati munkának képzelik, holott a szív legrejtettebb, legbensöbb megmozdulása, amikor az örökkévalóval jut élő közösségbe. Ha ilvenné válik lelki életünk. úgy tudunk imádkozni csendes kamaránkban, a gyülekezetben Csel. I. 14. III. I.. munkaközben Csel. I. 24., megpróbáltatásban Csel. XVI. 25.. szenvedések között Csel. VII. 59., 60., mindenütt. „Hová szoktál menni édesanyám, amikor elhagysz bennünket kis időre és mitől olyan szelíd, ragyogó az arcod, amikor visszajösz?“ „Imádkozni megyek, gyermekem a belső szobába.“ A kicsi odasimul anyjához és fülébe súgja: „Vigyél magaddal engem is!" Május 4. Kiért? Fii. I. 3—11. Sokan úgy gondolják, hogy ez kérdés tárgyát sem képezheti: természetesen magunkért. Ki törődhet e nehéz világban mással? Ha még oly önző volnál is, akkor is van gondod szeretteidre. Ha pedig hit lakozik szívedben, nem feledkezhetsz meg arról a másik családról, az egyházról, hitsorsosaidról, felebarátaidról. Ahogyan a szülő képes haldokló gyermekéért tusakodva imádkozni, úgy a hívő lélek megérzi az egyház és munkásainak szükségét küzdelmét és nem hagyhatja cserben. Pál ap. kívánja, hogy könyörögjenek érte a gyül.-ben. Kol. IV. 3.Május 5. Hogyan? Fii. IV. 6. Kívánságainkat az Isten előtt hálaadással kell feltárnunk. A hálátlan szív elfeledkezik az elnyert áldásról. Azután legyünk alázatosak. Ezért hallgatta meg Jézus a kananita asszonyt. Legyünk buzgók és kitartók.- Luk. XVIII. 1-8. A hamis bíró állhatatosságáért teljesíti az özvegy kérését. Kérjünk hittel! Mrk. XI. 24. Imádkozzunk megbékélt, megbocsátó szívvel. Mrk. XI. 25., 26. Hogy ilyenek legyünk. Istennél kell békességet keresnünk, amit csak alázatos, bűnbánó szív nyer el: Isten, lény irgalmas nékem bűnösnek. Luk. XVIII. 9—14. Május 6. Jézus nevében. Ián. XVI. 23— 30. Rogate vasárnapján a búcsúzó Mester csodálatos ígéretet ad övéinek: kérjetek, hogy örömötök beteljen, kérjetek az én nevemben és megadia az én Atyám néktek. Fenséges tudat: ö, a mindenség ura biztat erre, akinek van hatalma, hogv kéréseinket teljesítse. Az ő nevében kérni annyit tesz, mint ő helyette kérni. Csak akkor lehet ez, ha benne hiszel, benne élsz, akaratod eggyé lett az övével ő táplál testével és vérével, vezérel igéjével. Merész dolog a Jézus nevében kérni, de aki ígv egészen reáhagyatko- zik. annak csodálatos imameghallgatta- tásban lesz része. Lépj ez útra hittel, bátran! Rimár Jenő, HARANG SZÓ. Hitetlen lelket óva intő hang: A toronyból esdekel a harang! Reggel és este ... s bármikor csendül, A szivembe szent béke csendje ül... Nem bánt a zaj se, mely köröttem zugi Gondokkal bármilyen rakott az út! Sxótlan indulok én ... Uram veled! Ó legyen áldott a Te szent neved. Bertalan Sándor. KARCOLATOK. Megint egy a sok kosul! Ezredünnep volt az egyik városban. Elindul az evangélikus lelkész is, hogy istentiszteletet tartson az evangélikus katonáknak benn a kaszárnyában. Az autóbuszon találkozott egy buzgó evangélikus városi tisztviselővel. Kölcsönösen megörültek, mikor kitűnt, hogy ütjük célja azonos. A városi tisztviselő is az ez- redünnepre tartott a város képviseletében. A kaszárnyakapuban azonban szétváltak útjaik. A lelkész ment az evangélikus katonákhoz, hittestvére, a városi tisztviselő pedig ment — ahogy megbízatása parancsolta — a római felekezet miséjére. Mert ott kellett neki képviselni a várost.
