Harangszó, 1934

1934-04-08 / 15. szám

1931 április 8. HARANGSZÓ 119 akkor azokon a Helyeken magától meg fog szűnni a prot. vallásos gondolkodás, amint ez sok helyen meg is történt. Megemlítem még, hogy a XVIII. szá­zadban a kath. hit elhagyását bünvádi- lag üldözték Győrmiegyében is, az ev. és ref. hit elhagyását pedig érdemnek te­kintették és ha valamelyik vádlott áttért a kath. hitre, ez a tette a büntetésnek elengedésével vagy enyhítésével járt. Akadtak azonban egyes győrmegyei helységekben buzgó vallásos férfiak (az 1748. évi kath. Conscriptio szerint Me­zőőrsön, Rétalapon, Pázmándon. Péren, Ságon „promotores haereseos“), akik hitsorsosaikat maguk köré gyűjtötték, énekléssel, imádkozással ébren tartották és erősítették bennük üldözött vallásuk­hoz való ragaszkodásukat és visszatar­tották őket attól, hogy kath. templomba járjanak. A Conscriptio szerint a móric- hidai evangélikusok is az 1715-ben adott kötelezvényük ellenére a szomszéd köz­ségekben levő ev. imaházakat láto­gatták. Több mint 80 esztendőt kellett el­szenvedni a gvörmegvei evangélikusok­nak és reformátusoknak, míg végre a II. József által 1781-bien kiadott türelmi ren­delet felszabadította őket a kath. papság hatalma alól és szabadságot adott nekik, hogy újra saját lelkészeik egyházi szol­gálatát vehessék igénybe, imaházat és iskolát építhessenek bizonyos feltételek mellett. A házi istentiszteleteknek kell tulajdonítanunk, hogy a türelmi rendelet után oly sok ev. és ref. gyülekezet tá­madt új életre az országban. OLVASSUK A BIBLIÁT. A megváltottak élete. Április 9. Szépsépp. I. Péter 3:1 — 12. A megváltottak életének a szépsége lelki szépség. Amíg a testi szépség múlandó, ez romolhatatlan s állandóan növekvő irányzatot mutat a teljesség felé, amely­re majd a halál után jut el. Amíg a testi szépség sokszor a Sátán szolgálatában áll, a lelki szépség az Urat dicsőíti. Ha erre a lelki szépségre eljutottunk, ha életünk nyitott Bibliává lett, akkor va­gyunk alkalmasak arra is, hogy másokat megnyerjünk Krisztusnak. Törekedjünk hát erre a testi szépségnél sokkal becse­sebb lelki szépségre a legjobb szépítő­szerek: Krisztus bűntől megtisztító vére s új éfetre vezérlő igéje által. Április 10. Illata. II. Kor. 2: 14—17. A virágok között azok a legbecsesebbek, melyeknek a kelyhéböl illat árad felénk. Isten előtt is az olyan keresztyén életnek van értéke, mely a tiszta evangéliomi hitnek és a testvéri szeretetnek illatát árasztja. Ma, amikor sokan a hitetlen­ségnek és erkölcstelenségnek, a vallási elfogultságnak és tévelygésnek megfer­tőzött levegőjét terjesztik, különösen fontos, hogy minden evangélikus szív a mennyei Kertész illatos virága legyen, az Ö virágos kertjében — az Ő anya- szentegyházában — naponként növe­kedjen s egyre jobban megtelve égi har­mattal, mennyei napsugárral egyre gaz­dagabban árassza Isten dicsőségére, em­berek üdvösségére a jó illatot. Április 11. Tartalma. II. Kor. 6:1—10. Krisztus nélkül üres, szegény, tartalmat­lan az emberi élet. A hitetlenek maguk is érzik ezt s nagy igyekezettel keresik azokat a kincseket, melyek által az éle­tüket tartalommal tudnák megtölteni. De itt a földön hiába keresik. Hiába mond­ják a lelkűknek a példázatbeli gazdag­gal: Én lelkem sok javaid vannak sok esztendőre éltévé, tedd magadat kénye­lembe, egyél, igyál, gyönyörködjél, a halhatatlan lélek nem tud megnyugodni. Sokszor fájdalmasan érzi, mint a hazájá­tól elszakított, rabkenyéren élő fogoly, hogy neki más táplálék kellene. Ha azon­ban egyszer Krisztust megismerte, teljes nyugalmat talál, örvendező, megelége­dett, gazdag és másokat gazdagító lé­lekké lesz. Április 12. Fejlődése. Efez. 4:7—16. A keresztyén életben nincs soha meg­állás, hanem vagy fejlődés vagy vissza­esés. Nagy baja a mi keresztvénségünk- nek, hogy a Krisztusban való növeke­dést folytonosan akadályozzuk bűneink­kel s emiatt lelkileg kiskorúak maradunk, tele vagyunk gyermekbetegségekkel. Még a bibliaolvasó keresztyének táborát is féltékenység, irigység, személyi súrló­dások bontják meg. Nem kellene ennek így lenni, mert ilyen élet mellett csak botránkozására vagyunk a világnak. Krisztus azt akarja, hogy életünk igazán megváltott élet legyen, Őbenne növekvő, az Ő teljességével ékeskedő, mely alkal­mas az ö anyaszentegyházának építésére ebben a hitetlen világban. Április 13. Gyümölcse. Máté 7:15—23. A keresztyén élet Krisztusban elrejtett élet, növekedését tehát testi szemmel nem lehet észrevenni, A gyümölcseit azonban testi szemek is megláthatják s ezeknek a minőségéből megállapítható, hogy ez pz élet valódi-e vagy hamis, egészséges-e vagy beteg. Igaz, hogy a fára fel is lehet aggatni a gyümölcsöt, mint a zöld fenyőre a karácsonyfa-dísze­ket. ezek azonban nem a fa gyümölcsei. Embereket ideig-óráig megtéveszthetünk velük, Krisztust azonban egv pillanatig sem. Krisztus csak azt fogadja el gyü­mölcsnek, ,.jó“-cselekedetnek, melyre az ő lelke indít minket. Ne elégedjünk meg tehát azzal, hogy az ő nevét vesszük az ajkunkra, hanem kérjük naponként az ö lelkének vezetését minden szavunknál és cselekedetünknél. Április 14. Célja. Filip. 3:7—14 Nem­csak a tartalom, a cél is mutatja, milyen nagy különbség van a hitetlenek és hí­vők élete közt. A hitetleneket vagy az jellemzi, hogy céltalan az életük s emiatt néha könnyelműen eldobják azt maguk­tól, vagy hamis célok délibábját kergetik, ennek következtében folytonos csalódá­soknak teszik ki magukat. Mennyire más a keresztyén élet. A keresztyén ember biztos és dicsőséges célt lát maga előtt. Amiképen Jézus tudta, hogy honnan jött és hová megy, az Övéi is tudják. Mö­göttük a sötét Egyiptom, a szolgaság földje, a bűn, halál és kárhozat birodal­ma, melyből Jézus szabadította ki őket, előttük az Ígéret földje, .a dicsőséges mennyei Kánaán, melybe Jézus kezét fogva lépnek majd be. Április 15. Örökkévalósága. Jel. 21 :1—7. A Krisztus nélküli élet bűnös örömeit nagyon sokszor megzavarja az a gondo­lat, hogy egyszer mindennek vége lesz. Mindenre, ami földi, rávetődik a múlan­dóság árnyéka. Mindenen rajta sötótlik itt alant a halál fekete pecsétje. A Krisz­tus megváltottál szabadok lettek attól a félelemtől, hogy a halál hatalma alá vet­ve lássák az életüket. Nem a múlandóság árnyékában, hanem az örökkévalóság fényözönében élnek. Boldogan élik azt az életet, melynek a halál nem végét, ha­nem teljességre jutását jelenti. Tudják, hogy vége lesz egykor a könnyhullatás- nak, gyásznak és fájdalomnak, melynek keserű kelyhét itt a földön nékik is ki kell üríteniük, de a Krisztusban megta­lált új életüknek, az istenfiúság boldog állapotának nem lesz soha vége. Aki győz, — ezt ígéri az Ür —, annak Istene leszek örökre és az fiam lesz nékem örökre. Bélák Sándor. KARCOLATOK. No lám ! Egyik budapesti olvasónk hívta fel figyelmünket arra a megtévesztő, sőt ravasz felhívásra, amely a „Han­gya“ című újság március 25-iki számában az alábbi szöveggel jelent meg. „A „Manréza“ (a jezsuiták lelki- gyakorlatos háza) igazgatósága mó­dot és alkalmat óhajt nyújtani a „Hangya“ kebelébe tartozó központi és vidéki tisztviselőknek, alkalmazot­taknak, a vidéki szövetkezetek vezetői­nek, boltosainak stb., hogy nekik alkal­mas időben oda — valláskülönbség nélkül — lelki megerősödésre be­vonulhassanak s ezért 1934. április hó 10., május 5., május 14., május 18., június 1., június 9., július 1., július 30. és augusztus 1. kezdettel részükre háromnapos ciklust tart A lélek nemesítését célzó lelkigyakor- latos konferenciai beszédek olyanok, hogy senki vallási meggyőződését, szertartását nem sértik ... A ve­zérigazgató ur a maga részéről me­legen ajánlja a részvételt.. .“ * Most ugyanaz az olvasónk közli, hogy a Hangya húsvéti számában már megjelent a helyreigazítás, nyil­ván azért, mert sokan Írhattak (mint ahogyan nevezett olvasónk is tette) tiltakozó levelet az eset miatt a ve­zérigazgatónak. A helyreigazítás köz­li, hogy a Manréza róm. kath. intéz­mény tehát a felhívás csak a római hitü olvasóknak szól. * A fenti eset kettőt igazol. Lám milyen megtévesztő szirénhangon tud­nak csábítgatni a jezsuiták. A Man- rézában gyártják ellenünk a bombá­kat, mégis van merszük odacsábit- gatni híveinket. Holott 'evangélikus embernek ilyen helyen nincs keresni-

Next

/
Thumbnails
Contents