Harangszó, 1934
1934-04-08 / 15. szám
1931 április 8. HARANGSZÓ 119 akkor azokon a Helyeken magától meg fog szűnni a prot. vallásos gondolkodás, amint ez sok helyen meg is történt. Megemlítem még, hogy a XVIII. században a kath. hit elhagyását bünvádi- lag üldözték Győrmiegyében is, az ev. és ref. hit elhagyását pedig érdemnek tekintették és ha valamelyik vádlott áttért a kath. hitre, ez a tette a büntetésnek elengedésével vagy enyhítésével járt. Akadtak azonban egyes győrmegyei helységekben buzgó vallásos férfiak (az 1748. évi kath. Conscriptio szerint Mezőőrsön, Rétalapon, Pázmándon. Péren, Ságon „promotores haereseos“), akik hitsorsosaikat maguk köré gyűjtötték, énekléssel, imádkozással ébren tartották és erősítették bennük üldözött vallásukhoz való ragaszkodásukat és visszatartották őket attól, hogy kath. templomba járjanak. A Conscriptio szerint a móric- hidai evangélikusok is az 1715-ben adott kötelezvényük ellenére a szomszéd községekben levő ev. imaházakat látogatták. Több mint 80 esztendőt kellett elszenvedni a gvörmegvei evangélikusoknak és reformátusoknak, míg végre a II. József által 1781-bien kiadott türelmi rendelet felszabadította őket a kath. papság hatalma alól és szabadságot adott nekik, hogy újra saját lelkészeik egyházi szolgálatát vehessék igénybe, imaházat és iskolát építhessenek bizonyos feltételek mellett. A házi istentiszteleteknek kell tulajdonítanunk, hogy a türelmi rendelet után oly sok ev. és ref. gyülekezet támadt új életre az országban. OLVASSUK A BIBLIÁT. A megváltottak élete. Április 9. Szépsépp. I. Péter 3:1 — 12. A megváltottak életének a szépsége lelki szépség. Amíg a testi szépség múlandó, ez romolhatatlan s állandóan növekvő irányzatot mutat a teljesség felé, amelyre majd a halál után jut el. Amíg a testi szépség sokszor a Sátán szolgálatában áll, a lelki szépség az Urat dicsőíti. Ha erre a lelki szépségre eljutottunk, ha életünk nyitott Bibliává lett, akkor vagyunk alkalmasak arra is, hogy másokat megnyerjünk Krisztusnak. Törekedjünk hát erre a testi szépségnél sokkal becsesebb lelki szépségre a legjobb szépítőszerek: Krisztus bűntől megtisztító vére s új éfetre vezérlő igéje által. Április 10. Illata. II. Kor. 2: 14—17. A virágok között azok a legbecsesebbek, melyeknek a kelyhéböl illat árad felénk. Isten előtt is az olyan keresztyén életnek van értéke, mely a tiszta evangéliomi hitnek és a testvéri szeretetnek illatát árasztja. Ma, amikor sokan a hitetlenségnek és erkölcstelenségnek, a vallási elfogultságnak és tévelygésnek megfertőzött levegőjét terjesztik, különösen fontos, hogy minden evangélikus szív a mennyei Kertész illatos virága legyen, az Ö virágos kertjében — az Ő anya- szentegyházában — naponként növekedjen s egyre jobban megtelve égi harmattal, mennyei napsugárral egyre gazdagabban árassza Isten dicsőségére, emberek üdvösségére a jó illatot. Április 11. Tartalma. II. Kor. 6:1—10. Krisztus nélkül üres, szegény, tartalmatlan az emberi élet. A hitetlenek maguk is érzik ezt s nagy igyekezettel keresik azokat a kincseket, melyek által az életüket tartalommal tudnák megtölteni. De itt a földön hiába keresik. Hiába mondják a lelkűknek a példázatbeli gazdaggal: Én lelkem sok javaid vannak sok esztendőre éltévé, tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél, a halhatatlan lélek nem tud megnyugodni. Sokszor fájdalmasan érzi, mint a hazájától elszakított, rabkenyéren élő fogoly, hogy neki más táplálék kellene. Ha azonban egyszer Krisztust megismerte, teljes nyugalmat talál, örvendező, megelégedett, gazdag és másokat gazdagító lélekké lesz. Április 12. Fejlődése. Efez. 4:7—16. A keresztyén életben nincs soha megállás, hanem vagy fejlődés vagy visszaesés. Nagy baja a mi keresztvénségünk- nek, hogy a Krisztusban való növekedést folytonosan akadályozzuk bűneinkkel s emiatt lelkileg kiskorúak maradunk, tele vagyunk gyermekbetegségekkel. Még a bibliaolvasó keresztyének táborát is féltékenység, irigység, személyi súrlódások bontják meg. Nem kellene ennek így lenni, mert ilyen élet mellett csak botránkozására vagyunk a világnak. Krisztus azt akarja, hogy életünk igazán megváltott élet legyen, Őbenne növekvő, az Ő teljességével ékeskedő, mely alkalmas az ö anyaszentegyházának építésére ebben a hitetlen világban. Április 13. Gyümölcse. Máté 7:15—23. A keresztyén élet Krisztusban elrejtett élet, növekedését tehát testi szemmel nem lehet észrevenni, A gyümölcseit azonban testi szemek is megláthatják s ezeknek a minőségéből megállapítható, hogy ez pz élet valódi-e vagy hamis, egészséges-e vagy beteg. Igaz, hogy a fára fel is lehet aggatni a gyümölcsöt, mint a zöld fenyőre a karácsonyfa-díszeket. ezek azonban nem a fa gyümölcsei. Embereket ideig-óráig megtéveszthetünk velük, Krisztust azonban egv pillanatig sem. Krisztus csak azt fogadja el gyümölcsnek, ,.jó“-cselekedetnek, melyre az ő lelke indít minket. Ne elégedjünk meg tehát azzal, hogy az ő nevét vesszük az ajkunkra, hanem kérjük naponként az ö lelkének vezetését minden szavunknál és cselekedetünknél. Április 14. Célja. Filip. 3:7—14 Nemcsak a tartalom, a cél is mutatja, milyen nagy különbség van a hitetlenek és hívők élete közt. A hitetleneket vagy az jellemzi, hogy céltalan az életük s emiatt néha könnyelműen eldobják azt maguktól, vagy hamis célok délibábját kergetik, ennek következtében folytonos csalódásoknak teszik ki magukat. Mennyire más a keresztyén élet. A keresztyén ember biztos és dicsőséges célt lát maga előtt. Amiképen Jézus tudta, hogy honnan jött és hová megy, az Övéi is tudják. Mögöttük a sötét Egyiptom, a szolgaság földje, a bűn, halál és kárhozat birodalma, melyből Jézus szabadította ki őket, előttük az Ígéret földje, .a dicsőséges mennyei Kánaán, melybe Jézus kezét fogva lépnek majd be. Április 15. Örökkévalósága. Jel. 21 :1—7. A Krisztus nélküli élet bűnös örömeit nagyon sokszor megzavarja az a gondolat, hogy egyszer mindennek vége lesz. Mindenre, ami földi, rávetődik a múlandóság árnyéka. Mindenen rajta sötótlik itt alant a halál fekete pecsétje. A Krisztus megváltottál szabadok lettek attól a félelemtől, hogy a halál hatalma alá vetve lássák az életüket. Nem a múlandóság árnyékában, hanem az örökkévalóság fényözönében élnek. Boldogan élik azt az életet, melynek a halál nem végét, hanem teljességre jutását jelenti. Tudják, hogy vége lesz egykor a könnyhullatás- nak, gyásznak és fájdalomnak, melynek keserű kelyhét itt a földön nékik is ki kell üríteniük, de a Krisztusban megtalált új életüknek, az istenfiúság boldog állapotának nem lesz soha vége. Aki győz, — ezt ígéri az Ür —, annak Istene leszek örökre és az fiam lesz nékem örökre. Bélák Sándor. KARCOLATOK. No lám ! Egyik budapesti olvasónk hívta fel figyelmünket arra a megtévesztő, sőt ravasz felhívásra, amely a „Hangya“ című újság március 25-iki számában az alábbi szöveggel jelent meg. „A „Manréza“ (a jezsuiták lelki- gyakorlatos háza) igazgatósága módot és alkalmat óhajt nyújtani a „Hangya“ kebelébe tartozó központi és vidéki tisztviselőknek, alkalmazottaknak, a vidéki szövetkezetek vezetőinek, boltosainak stb., hogy nekik alkalmas időben oda — valláskülönbség nélkül — lelki megerősödésre bevonulhassanak s ezért 1934. április hó 10., május 5., május 14., május 18., június 1., június 9., július 1., július 30. és augusztus 1. kezdettel részükre háromnapos ciklust tart A lélek nemesítését célzó lelkigyakor- latos konferenciai beszédek olyanok, hogy senki vallási meggyőződését, szertartását nem sértik ... A vezérigazgató ur a maga részéről melegen ajánlja a részvételt.. .“ * Most ugyanaz az olvasónk közli, hogy a Hangya húsvéti számában már megjelent a helyreigazítás, nyilván azért, mert sokan Írhattak (mint ahogyan nevezett olvasónk is tette) tiltakozó levelet az eset miatt a vezérigazgatónak. A helyreigazítás közli, hogy a Manréza róm. kath. intézmény tehát a felhívás csak a római hitü olvasóknak szól. * A fenti eset kettőt igazol. Lám milyen megtévesztő szirénhangon tudnak csábítgatni a jezsuiták. A Man- rézában gyártják ellenünk a bombákat, mégis van merszük odacsábit- gatni híveinket. Holott 'evangélikus embernek ilyen helyen nincs keresni-
