Harangszó, 1933
1933-03-12 / 11. szám
86 HARANGSZÓ 1933 március 12. KARCOLATOK. A hazaszeretet hét példája. A nagy orosz—japán háborúban annak idején a kozákok elfogtak egy japán hadifutárt. Mikor a japán látta, hogy menthetetlenül belekerül az ellenség kezébe, tőrével felhasította a kebelét és a sebnyilásba belecsúsztatta a rábízott üzenetet. Még volt annyi ideje, hogy ezt megtegye, aztán meghalt. A kozákok már csak a holttestét találták s mikor kikutatott zsebeiben semmit sem találtak, otthagyták. Egy órával később akadtak rá a japán csapatok. Azonnal látták, hogy a futár öngyilkosságot követett el. Szive mellett a sebben megtalálták az üzenetet. Ez a vérfoltos papírdarab ma drága ereklyéje a japán hadseregnek. Ott őrzik fővárosuk egyik kaszárnyájában üvegszekrény alatt. Midőn sorozás után a japán újoncok összesereglenek az ország minden részéből, odavezetik őket az ereklye elé s azt mondják nekik: „Ez az egyetlen hely, ahol a japán katonának sirniá szobád“, ftongyolt papírdarab, amelyre vérrel irta rá hű honszerelmét egy japán katona. * Gyülekezetünket meglátogatta Apelli Saarisalo, híres finn tudós. Vacsoránál a gyümölcskosárban, amelyből kínáltuk őt, vegyesen volt alma és narancs. Megkérdezte, hogy Magyarországon termett-e a narancs. S mikor megtudta, hogy nem, attól fogva csak az almához nyúlt, amely honi földön termett. Finn tudós, aki nem volt hajlandó narancsot enni azért, mert az nem Magyarországon termett. * A hazaszeretet két példája. Az egyik nagy áldozatban, eqy élet odaáldozásában, a másik kis lemondásban, egy narancsról való lemondásban mutatja meg, hogy mi a hazaszeretet. Márciust ünneplő magyarok! apró lemondásokban, nagy áldozatokban egyforma hűséggel szeressétek a hazát!! Ez a föld nem lesz addig boldog tanyája egyikünknek sem, amíg nem tesszük azt boldog tanyává mindenki számára. HARANGSZÓ. I. Tess. 4,1—7. Szent Istenünk! Te azt akarod, hogy folyton feljebb jussunk s mi mindig mélyebbre zuhanunk. Te azt akarod, hogy egyre tisztuljunk s az élet egyre jobban beszennyez. Te azt akarod, hogy folytonos megszen- telődés legyen az életünk s ahelyett egyre messzebb vettetödünk bűneinkben Tőled. Mostmár látjuk Atyánk, hogy hová jut az, aki a saját erejében bizakodik. S mostmár látjuk azt is, hogy parancsaid mellé erőt is Te adsz s elhivottaidat Te magad vezeted is. Látjuk és — áldunk érte. Ámen, Finn tudós Magyarországon. A hel- sinki-i egyetem magántanára, Saarisalo Abel, fiatal kora dacára is nevet vívott ki már magának a bibliai régiségkutatások terén. Hat esztendőt töltött a szentföldön és Mezopotámiában ásatásokkal foglalkozott s ez alatt az idő alatt az emberi kultúra minden kényelméről lemondott: sátorban lakott és nyers kosztot evett. Első útjára a feleségét is magával vitte s első kis fia ott is születet a Jordán folyó partján. Most Magyarországra jött, hogy megismerkedjék Löw Immánuellel, a szegedi rabbival, aki a bibliai régiségtudomány területén európai tekintélyt szerzett és megtekintse a szegedi zsinagógát, amelynek üvegablakaira a rabbi a bibliai növénveknek nagy gyűjteményét festtette rá. Útközben előadást tartott Budapesten a Deák-térén, ahol nagy közönség előtt beszélt a bibliai régiségkutatások legújabb eredményeiről, Innen Győrbe jött, ahol két napot töltött. Itt két bibliaórán szólt a biblia ősatyáinak életéről, mely a világgal és a városi élettel való teljes szakítás volt, a diakonisszaházban a diakonisszáknak beszélt a test szerepéről a keresztyén ember életében és a bácsai bibliaórán a szegénység áldásáról Palesztinában és Finnországban. Győrből Sopronba ment, ahol a theológián tartott előadásokat. A fiatal tudós mindenütt a biblia tekintélyéért száll sikra s olvasását ajánlja. Elmondotta, hogy édesatyja egyszerű szabómester volt s tizenhármán voltak testvérek, de édesatyja mindig talált alkalmat arra, hogy bibliát olvasson a családjával. Vele például hangosan olvastatta a bibliát mindig, míg a műhelyben a munka folyt s így mire iskolába került, ő már ötször végigolvasta az Ó-Testá- mentumot és hatszor az Uj-Testámentu- mot. Magyarországról meleg benyomásokkal ment el s elhatározta, hogy ezentúl mindig Magyarországon keresztül fog Palesztinába utazni. Lelkészválasztás. Bándy György losonci segédlelkészt az esztergályosi gyülekezet lelkészévé választotta. A Mele (Magyar Evangélikus Lelkész- Egyesület) április végén, vagy május elején Győrött tartja tavaszi konferenciáját, amelyről majd annak idején részletesen is meg fogunk emlékezni. Kedvezményes jegyekről gondoskodni fog. Előadásokra március végéig lehet jelentkezni az elnöknél. Győr. Az eV. ifjúsági egyesület fiúosztálya f. hó 5.-én vallásos estet tartott, amelyen Schulek Tibor tábori lelkész tartott előadást: A mai magyar evangélikus ifjúság problémái címeit. Egy balatönmeiíéki olvasónk panaszos levelet írt nékünk arról, hogy az ottani római hitü misszió erőszakkal terjeszt bizonyos propaganda iratokat. Elvittek egy ilyen iratot őhozzá is. Hiába mondta, hogy ő evangélikus, ott hagyták azt az asztalán. A röpirat, amelyet mellékelten szerkesztőségünknek megküldött, nem más, mint kitalált, hazug mese alakjában a protestántizmus ócsár- lása. Az ilyen hazugság csak a római hit elbutított köreiben találhat hitelre. Van azonban valami ebben az esetben, amin érdemes volna elgondolkodni. Mi lenne, ha mi evangélikusok csak fél annyi buzgalommal terjesztenénk a magunk egyházi sajtótermékeit?! Kemenessömjén. (Vas vm.) Celldö- mölk fikájának ev. ifjúsági egyesülete febr. 26.-án műsoros estet rendezett Papp Sándor tanító és Kiss Magda tanítónő vezetésével. A műsor keretében Bácsi Sándor celldömölki lelkész tartott előadást az ember igazi szépségéről a belső, lelki szépségről. Szavalatokkal, monológokkal és dialógokkal szerepeltek: Árvái Eszter, Árvái Róza, Macsotay Rózsi, Fodor Anna, Mágor Anna, Árvái Lidi, Httj- ber Margit, Csótár Géza, Kemendi Sándor, Kovács Sándor, Kovács József. Árvái Antal. Az ifjúsági egyesület fiú és leánycsoportja is szerepelt karénekkel. A műsor után szeretetvendégség következett, amelynek megrendezésével Papp Sándorné fáradott legtöbbet. A szeretetvendégség jövedelme 110 P volt, melyben a Jjú- és leányegyesület egyenlő aránvban részesült. Kissomlyó. (Vas vm.) A gyülekezet közgyűlésének főbb adatai: készpénzbevétel: 3461 P 54 f, készpénzkiadás: 3058 P 55 f, pénztári maradvány: 402 P 99 f. Szabadrendelkezésre álló forgótőkéje: 1819 P. Ebben feli magyarázatát, hogy a gyülekezet úgy az egyhm., mint a kerületi és egyetemes nyugdíjintézeti járulékokat pontosan tudja fizetni. Az összgyülekezeten kívül az anya- és leányegyházak anyagi viszonyai is rendben vannak. Pénztári forgótőke majdnem mindegyikben van. A hátralék sem sok. Sőt az egyik, -— nem is a legerősebb — filiájában, Borgátán, egy fillér hátrálék sincsen. Pedig itt is épen olyan olcsó a gabona, mint máshol: s a termés is csak minden 5-ik esztendőben mondható jónak. De talán nagyobb a hívekben az egyházszeretet és kötelességtudás! S úgy látszik, ez a fontos, nem a jó, vagy rossz gazdasági helyzet. Nemesleányfafu. (Veszprém m.) Ne- mesleányfalui ifjúsági és leány egyesület február 28.-án szépen sikerült teaestélyt rendezett Kiss József tanító vezetése mellett. A magasszinvonalú estélynek a műsora így alakult: az énekkar énekelte ,,Fel barátim“ c. éneket. „Végrehajtó“ c. vígjátékot adták elő: Kiss József, Pálfy István, Tatai István, Pálfy Eszti, Pálfy Zsófi, Kolantári Ida és Szabó Rózsi. Az ifjúsági vegyeskar még a „Reményhez“ c. éneket adta elő Kiss József tanító vezetésével. Az est bevétele 50 pengő volt. Sikátor. (Veszprém vm.) Az ifjúsági egyesület és nöegylet február 26.-án az együttérzés és evangélikus öntudat ápolása céljából műkedvelői előadással kapcsolatos szeretetvendégséget rendezett. Az előadás az iskolában folyt le. Közre
