Harangszó, 1933

1933-02-26 / 9. szám

70 HARANGSZÓ 1933 február 26. Március 2. Nagyravágyón. Márk. IX. 33—37. Isten oltotta az előre törekvést, magasabbra vágyást belénk, de ha ezek­ből törtetés s nagyravágyás lesz, akkor áldás helyett a Sátán kötelei lesznek, melyekkel az embert saját szolgálatára fogja. Krisztus pásztorainak elsőbbségi versengése okozta az egyház szétszaka­dását, midőn nem az igazságot, hanem hatalmuk megtartását keresték első sor­ban; uralkodók, népek, nemzetek nagy- ravágyása volt a legtöbb véres háború forrása. Ne abban mutasd meg elsőbb­ségedet,1 hogy hányat tudsz lábad alá ti­porni, előtted térdre kényszeríteni, ha­nem abban, hogy mennyit tudsz felemel­ni magadhoz s példáddal képessé tenni, hogy veled egy sorban küzdjön. Még ki­rályok között sem az a nagyobb, aki dölyfösen azt hirdeti: Én vagyok az ál­lam, én érettem van az egész ország, hanem az, aki népe legelső szolgájának vallja magát; ha te a feletted valók el­len lázadozol, azokat kisebbíted, az alat­tad állókat pedig tiprod, vájjon nagyobb Iész-e azzal és mindenek előtt joggal vallod-e Krisztust mesterednek, aki egy atyja előtt fejet hajtó, testvéreinek kezet nvujtó gyermeket állított oda tanítványai elé példaképül. Március 3. Könnvebb siker. I. Mózes 25, 29—34. Azt az áldást, amit Isten elő­re megígért Jákobnak, mielőtt az meg­született volna. Jákob testvére gyengesé­gének'szeretetlen kihasználásával, majd később atyja félrevezetésével akarta ma­gának biztosítani. Mennyi szenvedés, küzdelem lett annak következménye, hogy rövidebb, könnyebb utat akart em­beri csalafintasággal találni ahhoz, ami Isten akaratából úgyis neki volt szánva. A Sátán mindig azt akarja elhitetni ve­lünk. hogy az ő útjai rövidebbek, könv- nvebbek, célravezetőbbek, mint Istenéi. Hánv hiszékeny embert rántott bele há­lóiába ezen megpróbáltatásokkal terhes időkben is azzal az Ígérettel, hogy Isten nélkül. Isten parancsaival ellentétben könnyebben találja meg a kivezető utat. Gondolkozz azon, nem azért van-e ez a hosszú pusztai vándorlásunk, mert az emberek, nemzetek még mindig nem akarják megtanulni a régi bölcs mon­dást, hogy „Legjobb az egyenes út!“ Március 4. Korlátlan szabadság. I. Pé­ter 2. 13—17. Szabadságharcokból áll a világtörténelem. Szabadságharc eleitől végig az ember élete is. Ä kérdés csak az. hogy kinek az uralma alól akarja ma­gát kiszabadítani. Az egyik Isten ellen harcol, hogy a Sátán rabszolgájaként vérezzen s pusztuljon el, a másik a Sátán ellen küzd, hogy mint Isten gyermeke élhessen gyermeki alázattal szolgálva alkotóját, urát és atyját. Melyik szolga­ságot tartod a nagyobb szabadságnak? Azt-e, ha szabadon teszed a rosszat s korlátot nem ismerve rohansz a pusztu­lásba, vagy ha gyermeki hálás szerétéi­ből önként azután törekszel, ami nem­csak Isten akaratának, hanem saját ren­deltetésednek s javadnak is legjobban megfelel? „Mi jó, ha a bűntől szabad, Krisztus szolgája vagy, A bűn szolgája gyáva rab, a Krisztusé szabad“. Márciás 5. Miért? Máté IV. 1—11. Miért igér a Sátán annyi mindent neked s miért igér mindig többet, mint amit Isten adni akar? Azért, mert szolgákra van szüksége, hogy akaratát e világban meg­valósíthassa. Ha nincs aki szolgál neki, megdől az uralma. Nem azért ad min­dent, ami hatalmában áll, mert téged szeret, javadat akarja, gazdagnak, hatal­masnak, megelégedettnek akar látni, ha­nem azért, hogy leborulva imádd s vak eszköz légy kezében céljai megvalósítá­sánál. Isten teáltalad akarja e világot saját terve szerint alakítani, fejleszteni, évről-évre sz^bé, jobbá tenni, a Sátán teáltalad akarja a világot Isten kezéből kiragadni, a testi, lelki és erkölcsi halál otthonává, egyszóval pokollá tenni. Ki­nek akarsz te segíteni? Nézz arra, aki megkisértetett, mint te, küzdött, szen­vedett teéretted is, hogy a Sátánnak há­lójából kiragadjon s Isten. gyermekévé tegyen, ha kitartasz híven mellette, mint azt nemcsak a szeretet és hála, hanem saját létérdeked is követeli, akkor eljön nálad is az ideje annak, hogy a nehéz küzdelem végeztével elhagy az ördög, mert nincsen része benned s Isten elküldi angyalait, hogy szolgáljanak néked. Büki Jenő. AZ ÉN VILÁGOM. Nagy botrány volt iskolámban: — A kis Peti elaludt. — És amikor őt felráztam, Kezemre meleg könny hullt. . . Azt hittem, hogy beteg szegény, — Egész lénye reszketett.. . S akkor félve szól a „legény". Hogy .. . két napja nem evett... Csend lett! Nagy csend! Majd a szemek Kitalálták, mit mondok ? Ehetett már Peti gyerek I S a szeme rámmosolygoit. Bertalan Sándor. HETI KRÓNIKA. A pápa koronázásának 11. évfordu­lóján Budapesten egy római hitű püspök ezt mondotta beszédében; „Ahol Péter <vagyis a pápa) van, ott az egyház“. Mi ezt így mondanánk: „Ahol Krisztus, ott az egyház“. Krisztus pedig azt mondotta: ,Ime én tiveletek vagyok minden na­pon“. — A megszállott Pozsony rend­őrsége nem engedte meg, hogy Äpponyi Albertról emlékbeszédet mondjanak. — Szerződésellenes talpfatelitőolaj szállítá­sával egymillió pengős kár érte a Máv.-ot. — Imrédy Béla pénzügyminisz­ter lesz Apponyi utóda a jászberényi képviselőségben. — Közel ezer magyar községben van villanyvillágítás. — A Népszövetség gyűlésein a fődelegátusi tisztségben Táncos Gábor tábornok lett Apponyi utóda. — Két magvar pilóta tizenkétezer kilométeres útra indul. — Franciaország szigorú hangú jegyzéket intézett Ausztriához a hirtenbergi fegy­verszállítmány miatt. —- A francia meg­szállás alatt álló neukircheni vasmű-tele­pen rettenetes gázrobbanás történt. Ed­dig több, mint 60 a halottak száma. — Bukarestben véres zavargások voltak. — A kisántánt államok új egyezséget kö­töttek. — A presbiteri világszövetség ez évben az írországi Belfastban tartja kon­ferenciáját. — A spanyolországi anar­chista szervezetek általános sztrájkra készülnek. — Elrabolták a világ leg­szebb kék gyémántját egy londoni ék­szerész kirakatából. — Hoover sürgeti, hogy az államok térjenek vissza az aranyalaphoz. — A dollár értéke csök­ken. — Az Egyesült Államok új elnöke, Roosevelt ellen egy olasz fiatalember revolveres merényletet követett el. A merénylőt 80 évi börtönre Ítélték. — Egy kanadai orvostanár szerint nemso­kára megőrül az egész világ. — Anglia el akarja ismerni Japán jogait Mandzsú­riára. — Küszöbön áll a távol Kelet leg­véresebb csatája. KARCOLATOK. István és az ö keze. István, első királyunknak volt a neve. Azé a királyé, aki a csa­tangoló magyar kézéből kivette a Déres fringiát s ekeszarvat, kasza­nyelet adott a helyébe. Azé a ki­rályé, aki a száguldó marcona ma­gyart letérdeltette a kereszt alá s a fergeteges huj, huj, hajrá he­lyett a Krisztus szelíd nevét adta ajkára. Ami áldást a magyar nép életében a k eresztyénség és a megállapodott államiság jelentett, azt mind Istvánon keresztül adta nekünk Isten. István királynak állítólag épen maradt jobb kezefejét később dí­szes ereklyetartóba foglalták s azt minden év augusztus 20.-án körül­hordozzák mint a római hit vallá­sos tiszteletének tárgyát. Minél pedig egy református lelkész ezt nemrégiben bálványimádásnak ne­vezte, a budapesti törvényszék őt nyolc napi elzárásra és 300 pengő pénzbírságra Ítélte, azzal a meg- okolással, hogy ,,mivel a Szent Jobbhoz minden magyar minden­kor imádkozik, nemzetgyalázást követ el az, aki ezt bálványimá­dásnak nevezi.“ A per tulajdonképpeni sorsa majd a feljebbviteli bíróságnál dől el. Szeretnénk azonban néhány megjegyzést tenni erre a törvény­széki tárgyalásra: A törvényszéki tárgyalás veze­tőjének vigyázni kell arra, hogy jogi térről hittani térre ne csa- pongjon, mert akkor, mint Töreky is tette, baklövéseket fog elkövetni, amelyek b/amálók önmagára, bán­tok másokra. — A „Szent Jobb“ története nincs tisztázva, csak egy legenda (Hart- oik legendája) szól róla. — Mindazt, amit István király tett,

Next

/
Thumbnails
Contents